Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-08-01 / 9. szám

34 RÉGI MOTOROSOK Akik a kezdetektől itt dolgoznak Orbán Ottilia | Fotó: Bodajki Ákos Az ember egyik alapvető szükséglete, Hogy változatosság vegye körül. Az, hogy mekkora igényünk van rá, személyenként változó, van, aki egész életében boldog egy munkahelyen még akkor is, ha szüksé­günk van a folyamatos változatosságra, megújulásra. Munkatársam, Bölcsföldi László berendezéstech­nikus emlékezik vissza a kezdeti időszakra, pályájára, ahogy folyamatosan kereste az új kihívásokat, vállalva a változás és megújulás örömét és nehézségeit egyaránt.- Milyen utat jártál be, amíg elju­tottál a „célállomásra", az atom­erőműbe?- Tengelicen születtem, általános iskolai tanulmányaimat a helyi is­kolában végeztem. Szekszárdon, az akkori 505. Sz. Ady Endre Szak­munkásképző Intézetben szerez­tem géplakatos-szerszámgépsze­­relő szakmát. Az intézet kollégiu­mának, a későbbi Ambrus Péter Kollégiumnak egy évig voltam a diáktanácstitkára, tehát a közös­ségi munkából is kivettem a ré­szem. Mellette aktívan sportoltam. A 70-es években Szekszárdon két férfi-kézilabdacsapat is működött, az 505-ös DSK, illetve a Szekszár­di Spartacus. Mindegyikben több évet játszottam. Első munkahelyem a Beloiannis Híradástechnikai Gyár (BHG) szek­szárdi gyáregysége volt, ahol a szakmunkástanuló éveim alatt a gyakorlati képzést kaptam. A szak­munkásvizsga megszerzése után röviddel új munkahelyet kerestem, és a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karbantar­tó részlegének beruházó lakatos csoportjánál helyezkedtem el, és dolgoztam a honvédségi bevo­nulásig. Szerencsésnek érezhet­tem magam, mert Pakson kellett a katonaidőmet letölteni. A kö­telező kiképzések után az erőmű építkezésén dolgoztam. Aztán 1982. január 5-én megkezdtem erőműves pályafutásomat a Gé­pész Karbantartási Főmérnökség szerelvény-karbantartó üzem ar­­matúrás művezetői egységében mint hajtómű-karbantartó lakatos. Az első időszak természetesen a betanulásról szólt. Nekünk lehe­tőségünk volt arra, hogy még a technológiai rendszerekbe történő beépítés előtt úgynevezett „0" re­víziót hajtsunk végre a berendezé­seken, és csak ezután kerülhettek az alfanumerikus helyükre. Nagyon jó volt a kollektíva, mindenben szá­míthattunk egymásra, mind a mun­kahelyi, mind a családi programok megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom