Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-01-01 / 1. szám

2016. január 17 mym paksi atomerőmű Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira 6.rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. A következő években a PGU irányí­tásával megteremtették a szovjet ka­tonai és polgári célú nukleáris tech­nika alapjait: 1949. augusztus 29-én felrobbantották az első atombombát, előrehaladtak az első hidrogénbom­bával, folyamatban volt az atom-ten­geralattjárók és az atomjégtörő ter­vezése és építése, valamint az első békés célú atomerőmű létesítése. Sztálin 1953. március 5-i halálát követő átmeneti időszakban, 1953. június 26-án döntő fordulat követke­zett be az atomprojekt irányításában is: a Minisztertanács ülésén Hrus­csov - maga mögött tudva a párt központi bizottsági tagjai és a magas rangú katonai vezetők többségének támogatását - felvetette, hogy Berija alkalmas-e tisztségeinek betöltésére, és javasolta minden posztjáról való elmozdítását. Hruscsov többek kö­zött revizionizmussal, az NDK-ban éppen akkor kiéleződő politikai helyzethez való antiszocialista vi­szonyulással és az 1920-as években A Malisev középgépipari minisztersége alatt készült első szovjet atomtengeralattjáró, a „Lenini Komszomol" Nagy-Britannia javára végzett kém­kedéssel vádolta őt. Adott jelre fel­fegyverzett tábornokok nyomultak be az ülésterembe, és letartóztatták Beriját, akit később megfosztottak minden katonai rangjától és levál­tottak minden polgári (pl. belügymi­niszteri, PGU-irányítói) tisztségéből, majd 1953. december 23-án kivégez­­tek.[l] Ugyanezen a napon a Miniszter­­tanács határozatot hozott a GKO Speciális Bizottságának megszünte-Vjacseszlav Malisev tankipari népbiztosként, a klasszikus T-34-es harckocsi modelljével téséről, valamint az atomprojektet irányító Első, a rakétatechnikai Má­sodik és a rádiólokációs Harmadik Főigazgatóságnak a Szovjetunió Kö­zépgépipari Minisztériumába való integrálásáról. Az óriásira bővült feladatkörű Minszredmas vezetője az a mérnök végzettségű Vjacseszlav Malisev vezérezredes lett, aki a Nagy Honvédő Háború idején tankipari népbiztos volt (irányításával a szovjet ipar 102 000 tankot és nehézlöveget gyártott, kétszer annyit, mint Né­metország és csatlósai). Életének tra­gikus fordulata, hogy az első szovjet hidrogénbomba 1953. augusztus 12-i felrobbantásakor Andrej Szaharov­­val, a termonukleáris fegyver létre­hozásának tudományos irányítójával együtt a helyszínt a robbantás után - óvatlanul, közelebbről - megszem­lélve sugárbetegséget kapott, amely négy év múlva a halálát okozta. [2] Kimpián Aladár ny. főmérnök Forrás: 1. https://ru.wikipedia.org/wiki/ Bepux,_Jla8peHmuü_naß7ioßUH 2. https://ru.wikipedia.org/ wiki/Manuuie6,_B}meaia6_ AneKcandpoem XIV. Nukleáris Technikai Szimpózium A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) december 2-án ünnepelte Budapesten megalakulásának 25. évfordulóját. Ezt követően került sor a szokásos szimpóziumra. Hózer Zoltán, a társaság elnöke mondott ünnepi kö­szöntőt. Megemlítette egyebek közt, hogy a taglét­szám mára meghaladja az 500 főt, és a 2004 óta köz­hasznú szervezetnek már nyolc szakcsoportjában tevékenykednek a tagok a közelmúltban megalakult infografikai csapattal együtt. Ezen ünnepélyes al­kalomból többen hozzászóltak az egykori alapító tagok közül. Sükösd Csaba az ismeretterjesztés, a tudás fontosságát hangsúlyozta a nukleáris techni­kák elfogadottsága érdekében. Koblinger László fel­idézte azt az időszakot, amikor Svájcban felvették a társaságot a nemzetközi szervezetbe. Vastag György nyugdíjas fizikatanár egy cédével ajándékozta meg a társaságot, amelyen az a videófelvétel látható, mely Teller Ede balatonfüredi látogatását örökíti meg. Cserháti András elmesélte moszkvai élményeit 1999-ből, az Orosz Nukleáris Társaság hasonló év­fordulós ünnepségeiről. Állófogadással zárult a ju­bileumi összejövetel, amelyen az élénk eszmecsere, szakmai és baráti beszélgetés tovább folytatódott. Az év végi szimpózium most is alkalmat adott a szakma eredményeinek bemutatására. Mintegy 130 főt regisztráltak az eseményre, és mindkét napon kb. 80-100 érdeklődő jelent meg az előadásokon. A rendezvény az eddigiekhez hasonlóan színes volt, megmutatva, hogy milyen sokrétűen lehet és kell foglalkozni a nukleáris technikával. Szó esett nukleáris biztonságról, engedélyezé­sekről, közmeghallgatások tapasztalatairól. A hul­ladéktárolóknál alkalmazott tervezési, elemzési módszerek is témául szolgáltak. Bemutatták, hogy atomerőművi nagyberendezések sugármentesíté­sének automatizálásával (robot) tizedére csökkent­hető a dolgozók dózisa. Az új, teherbíróbb üzem­anyag-burkolatok kutatása lehetővé teszi a magas hőmérsékletű reaktorok tervezését. Érdekes volt Sóti Zsolt ismertetése a nuklidtérképről (118 kémiai elem ~4000 izotópja), amelyet az EU karlsruhei ku­tatóintézetében folyamatosan aktualizál. Több elő­adásból leszűrhető izgalmas párhuzam a jövőbeli fúziós reaktorok és a negyedik generációs hasadási reaktorok versenyfutása (magyarok is részt vesznek mindkettőben: pl. az ITER-tokamak nemzetközi kutatásában, illetve a gázhűtésű ALLEGRO projekt­ben). Az MNT 2015. évi díjazottjai:- Szilárd Leó-díj - Osztheimer Márton (VEIKI+, Budapest) évtizedes tevékenyégével nyerte el, ki­emelte az önálló mérnöki műhelyek fontosságát.- Fermi Fiatal Kutatói Díj - Elter Zsolt (Chalmers University, Göteborg) a nátriumhűtésű gyorsre­aktorok hasadási kamráiban mérhető jelek vizs­gálatáról számolt be, valamint Yamaji Bogdán (Budapesti Műszaki Egyetem) a sóolvadékos reaktorok termohidraulikai vizsgálatában elért kísérleti és számítógépes modellezési eredmé­nyeit mutatta be.- Öveges-díj - Zsigó Zsolt (Bánki Donát Műsza­ki Középiskola, Nyíregyháza) „Semmiből szer­tárt!” címmel tartott érdekes előadást a középis­kolás fizika oktatásához létrehozott eszközeiről. Később ő bizonyult a legjobb előadónak a hallga­tók szavazatai alapján.- Simonyi Károly-emlékplakett díjazottja - Czieg­­ler István (University of California, San Diego) a turbulenciának a fúziós plazmában betöltött szerepéről adott áttekintést. A kerekasztal-beszélgetés az aktualitásoknak megfelelően a kommunikációról szólt. Dr. Kovács Antal (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.), Kóti Lóránt (Roszatom) és Mittler István (MVM Paks II. Zrt.) válaszolt a kérdésekre - a moderátor Cserháti And­rás volt. A résztvevők elmondták, hogy az új paksi blokkok létesítése különleges helyzetet teremtett a nukleáris tájékoztatásban is, a társadalmi elfoga­dás javításához újabb eszközöket, módszereket kell igénybe venni. gyulai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom