Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-01-01 / 1. szám

2016. január

13

rhyrh paksi atomerőmű

„A 2015-ben »Év Fajainak« megválasztott nyolc faj emberhez köthető kapcsolódási pontjainak bemutatása egész éves feladat volt. A sorozat képeiből csak egy készült régebben. A képriport készítését eltérő időpontjai, változatos helyszínei és tartalmi mondanivalója tette számomra érdekessé. A természettudományok, a kultúra, a társadalomábrázolás, a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a természetvédelem, valamint a turizmus kapcsolódási pontjai adnak új információt egy-egy faj bemutatásakor. Az ember és természet szoros kapcsolata életünk minden területén megkérdőjelezhetetlen és felelősségteljes." Vincze Bálint

Az év madara2013 Bubosbanka (vpupa epops)

A Hortobágyi Nemzeti Park természetőrének munkájához hozzátartozik a területen szép számban jelenlevő búbosbankák életének figyelemmel kísérése. A fiatal egyedek adatainak begyűjtése, valamint néhány példány gvűrűzése fontos a faj kutatását végző szakemberek számára. Ilyenkor, bizony a madarak nemtetszésüket is jelzik. Bűzös kloakaváladékukkal és jellegzetes tolibóbitájuk széttárásával nyilvánítanak véleményt zavarásukról. A parkőr az adatrögzítéshez modern korunk egyik nagy vívmányát is igénybe veszi. Okostelefonjával nemcsak a GPS-adatokat rögzíti, hanem a vizsgált egyed jellegzeteségeit is dokumentálja a beépített fényképező funkció segítségével. Az igazán szép képek a természetfotósok körében oly népszerű reflektív üveggel ellátott leskunyhókból készülnek. Sok természetfotós készített már a park területén ellenőrzött körülmények között üzemeltetett leskunvhókból látvánvos felvételt erről a madárról.

Az év emlőse2013

Uvg€ (Spermophilus citellus)

Repterek és a legelők biztos mentsvárai a faj fennmaradásának. Alkalmazkodóképessége az emberközeli élethez bámulatra méltó. Az elmúlt időben az ország különböző területein élő kolóniákat figyeltem és fotóztam. A legérdekesebb tapasztalatot egy szabadtartásos juhnyáj közelében szereztem. Fényképezése közben sokszor centiméterekre is megközelített egy-egy bátor ürge. A szabadon tárolt takarmányra rendszeresen rájártak, nem félve a juhászkutyáktól sem. A gabonatárolóhoz a felszínen kényelmes és biztonságos menekülőlyukkal sűrűn szegélyezett út vezetett. A gazda elmondása szerint a sok év alatt több mázsányi búzát és kukoricát fogyasztottak el. A biztos táplálékforrás magas egyedszám kialakulását tette lehetővé. A mindenkori emberi jelenlét kizárta a ma még kis számban előforduló ürgeöntés veszélyét is. Mivel megszokta az ember közelségét, viszonylag könnyen tudtam róluk felvételeket készíteni.

Az év fája2015

Kocsányos tölgy (Querem robur)

Az ország sík vidékein, folyóink szabályozása előtt az árterek biztosította nedves élőhelyek mentén szinte mindenütt előfordult. Bogyiszló határában helyi védettséget élvez. A múltbeli nagy ártéri tölgyerdók helyén ma szántóföldeket látunk. Az egykori Duna menti tölgyesek ma még élő hírmondóinak évei is meg vannak számlálva, mert a gátak megépítése óta elmaradnak a rendszeres áradások, amelyek biztosították számukra az éltető vizet. Létükkel számtalan életnek adnak otthont, szarvasbogarak, cincérek, fészkelő madarak élik itt mindennapjaikat. Jellegzetes girbe-gurba ágaikról zsákmányleső ragadozómadarak figyelik a legelőn tanyázó és mit sem sejtő rágcsálókat. A megérett makkot vaddisznók, szajkók dézsmálják, a nyári melegben enyhet ad nyájnak és juhásznak egyaránt. A tiszteletet parancsoló fáslegelő évszázados fái feltehetőleg sok érdekeset tudnának mesélni múltuk és jelenük sokat látott pillanatairól.

Az év vadvirágai2013 Tollas szegßvek

A természetvédelmi területeken fokozott veszélynek van kitéve ez a védett virág. A területeken átvezető szorgalmi utak mentén bármikor áldozatává válhat egy keréknek, az engedély nélkül kitaposott, egyéb illegális földesutak is komoly egyedszámcsökkenést okozhatnak. A krossz- és quadmotorok által felsértett talajon szinte biztos, hogy csak évekig tartó regenerálódás után képes ismét megjelenni a virág. Nehéz, sőt lehetetlen az ilyen természetkárosítók tettenérése és számonkérése. Hosszú távon csak a tudatos környezetnevelés és az ilyen sportot kedvelők igényeit kielégítő pályák építése jelenthet megoldást. Nem lehet megérteni, mi késztet ilyen felelődén magatartásra embereket. Bár Magyarország nagyságához viszonyítva elmondhatja, hogy természetvédeli területek arányában nagyhatalomnak számít, mégsem engedheti meg magának, hogy a természetkárosítás ilyen formája felett szemet hunyjon.