Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-10-01 / 10. szám
18 ■HM 2015. október <#> „ „ mym paksi atomerőmű Új köntösbe öltöztek a technológiai szabályozókörök a 2. blokkon Az Üzemfenntartási Főosztály Irányítástechnikai Koordinációs Csoportja (ITKCS) egy új irányítástechnikai berendezést adott át a 2. blokkon. Gergely Lászlóval, az ÜFFO, Bagi Zoltánnal, az ITKCS és Noszek Józseffel, a BRO vezetőjével beszélgettem az üzembe helyezést megelőző és jelenlegi folyamatokról.- Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán fogalmazódott meg az az igény, hogy az erőmű irányítástechnikai rendszereinek a felújítását el kell végezni. A rekonstrukció előkészítésével megbízott projekt megszűnését követően a szakmai szervezetek megállapodása alapján és a menedzsment jóváhagyásával az ÜFFO-n 2014 novemberében létrejött az ITKCS, amelynek feladata az eddig elmaradt rekonstrukciós feladatok meghatározása és végrehajtásának koordinálása. A csoport irányításával Bagi Zoltán korábbi főtechnológust bízták meg - tájékoztatta lapunkat Gergely László.- A csoport működését a szakma iránt elkötelezett szakemberek biztosítják, akik az eredeti munkaköri feladataik mellett prioritással végzik új feladataikat. A csoport eddig három előterjesztést nyújtott be a Műszaki Értekezletre; egy jelzőrendszeri, illetve kettő szabályozástechnikai eszközök kiváltására vonatkozó mintaprojektet - utóbbiak közül az egyiket a 2. blokkra idén augusztusban építették be. Ez a berendezés lett a csoport munkájának első kézzel fogható, a kívülállók számára is látható eredménye.- A mintaprojektek specifikációja a megvalósított rekonstrukciós feladatokon jelentősen túlmutat - folytatta a tájékoztatást Bagi Zoltán. - Ezzel kívánjuk megalapozni az eszközparkok szélesebb körben való alkalmazhatóságát más irányítástechnikai feladatokra is. Az aktívan közreműködő kollégák áldozatos munkájának köszönhetően az új rendszer stabilabb működést produkál mind stacioner, mind tranziens üzem során. Fejlett funkcionalitásának köszönhetően képes detektálni, kezelni a rendszer határain kívül eső zavaró tényezőket (pl. hajtóműkopás).- Az atomerőművi blokkokon rengeteg paraméter van, amelyet kézben kell tartani az üzemeltetőnek. A szabályozókörök automatikus működése biztosítja e paraméterek megfelelő tartományon belül tartását. Az új szabályozórendszer jelentősen növeli a berendezések rendelkezésre állását, működésének pontosságát, miközben csökkenti azok igénybevételét - válaszolt Noszek József arra a kérdésemre, hogy mi a már sikeresen működő berendezés feladata.- Ezek a szabályozókörök eddig teljesen autonóm életet éltek. Minden szabályozókor önálló készülékparkkal rendelkezett, és teljes mértékben szeparáltak voltak egymástól. Ez a most letelepített rendszer kilenc darab szabályozókörnek a működését végzi el integráltan, magában hordozva a lehetőségét számos, a technológiai rendszer működését tovább finomító műszaki megoldás megvalósítására - tudtuk meg Bagi Zoltántól. Lehmann Katalin Műszaki átalakítások -10 éven túl üzemelhetnek az elnyelő toldatok; óriási megtakarítást tesz lehetővé egy belső fejlesztés a Paksi Atomerőműben A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. Szeptemberben hajtották végre először a speciálisan erre a célra kifejlesztett vizsgálati technológiával azt a minősítési eljárást, amelynek keretében 45 db - a tervezett 10 éves üzemidejének kitöltése után már eldobásra váró - elnyelő toldat „továbbüzemeltethető" minősítést kapott. Az alacsony költségen kifejlesztett minősítési eljárás alkalmazásával a számítások és az előzetes vizsgálatok szerint jelentős költségmegtakarítás realizálható. A témáról Szécsényi Csilla Emília, az ötlet felvetője és a megvalósítást végző projekt felelőse adott tájékoztatást.- Mi az elnyelő toldatok funkciója?- Az üzemanyag kazettákkal összekapcsolva szabályozó és biztonságvédelmi funkciót látnak el neutronelnyelő képességük révén a zónában.- Hogyan jött a fejlesztés ötlete?- Miután pár éve átvettem az osztályon a készletgazdálkodási területet, megtudtam, hogy az üzemanyag-szállítási szerződésünk már 1992 óta lehetővé teszi a toldatok üzemeltetését 20 évig, de eddig nem éltünk a lehetőséggel. A szállító által előírt felülvizsgálatot ugyanis túl bonyolultnak és drágának ítéltük, így a 10 éves toldatok a nagy aktivitású hulladékot szaporítják, és helyettük eddig mindig frisseket vettünk. A finnek bevezették a 20 éves üzemet, de ők egy szintén költséges kazettavizsgáló berendezésben helyezik el a toldatot a vizsgálathoz. Én is találni akartam egy számunkra megfelelő módszert.- Ki volt ebben segítségedre, és miben áll a módszer?- Kovácsik Lászlóhoz, a vizuális vizsgálócsoport vezetőjéhez fordultam, akiről tudtam, hogy mindig van egy jó ötlete. Ő pedig mindjárt „feltalálta" a megfelelő berendezést, ami olcsó és anélkül alkalmazható, hogy a toldatot vagy körülötte a kazettákat el kellene mozdítani a helyükről, ráadásul egy munkamenetben megoldja mind a fej, mind a lábrész kopásának vizsgálatát. A módszer lényege, hogy a fejben lévő furat ellenőrzésére szolgáló kalibert egy, a toldat belsejében a lábrészéig levezethető hosszú rúddal építjük egybe, melynek végére kamerát telepítünk. A lábrészen lévő hornyokról felvételeket készítünk, amelyeken elvégezhetők a mérések az előírt pontossággal.- Hogyan történt a megvalósítás?- Szőke Lariszához, az osztályvezetőmhöz fordultam, jóváhagyásával elkezdődött a számos szakmai szervezet bevonását igénylő megvalósíthatósági vizsgálat. Miután az elemzések százmilliós nagyságrendű költség és jelentős nagy aktivitású hulladék megtakaríthatóságát mutatták ki, zöld utat kapott a megvalósítás. A technológia kifejlesztésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetét bíztuk meg. A módszer tesztje nemrégen sikeresen lezajlott, ezt követték az előzetes vizsgálatok az összes 10 éves, még nem eldobott toldatra. Valamennyi toldat tovább üzemelhet egy következő kampányban, így a beruházás, nagy örömünkre, máris nullszaldós! Várhatóan nemcsak egy, hanem további kampányokban is üzemelhetnek majd, a reaktorokból a következő években kikerülő 10 éves toldatokkal együtt, mivel sok esetben egyáltalán nincs nyoma a csapokkal való kölcsönhatásnak. Ezúton szeretném megköszönni minden résztvevőnek a megalapozás vagy a megvalósítás érdekében végzett munkát, ezenkívül főnökömnek a bizalmat és a támogatást. Prancz Zoltán A megalapozásban, illetve a megvalósításban közreműködtek: Szécsényi Csilla Emília ötletgazda, projektfelelős; Kovácsik László, a műszaki megoldás ötletgazdája, munkaprogram-vezető; Torma Béla, Nagy László, Beliczai Botond, Flaisz Tímea, Fazekas Károly, Kugli József, Túri Gábor, Steiner Endre, Nényei Árpád, Baranya Sándor, Bajári Miklós, Szabó Dénes, Kovács Gyula, Bodor Tibor, Burján Tibor, Lukács Róbert, Bíró János és az RKO vizuális vizsgálócsoportja.
