Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-04-01 / 4. szám

20 mym paksi atomerőmű 2015. április Az ördög nem alszik! Bizonyára mindenki isme­ri a tél végén, kora tavasszal tapasztalható tüneteket, az indokolatlan fáradtságot, le­vertséget, kedvetlenséget, amelyek mintha éppen a természet tavaszi újjáéledésével ellentétesen zajlanának szervezetünk­ben. Amint számos szakszerű forrás - egyebek mel­lett a www.webbeteg.hu - felhívja a figyelmünket: a tavaszi fáradtság minden kellemetlen tünete ellenére nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át. Ez az át­állás azonban tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat. A tünetek mögött meghatározóan a vitaminkészle­teink apadása, esetleg kifejezett hiánya áll. A legfon­tosabbak ebből a szempontból a C- és a D-vitamin. A D-vitaminnal az előző lapszámunkban, éppen eb­ben a rovatban részletesen is foglalkoztunk, mivel a hiánya általános problémaforrást jelent a magyar la­kosság körében. A C-vitamin rendkívül sokrétű funk­ciót lát el, hatása az egész szervezetre kiterjed. Alapve­tő a sejtek, a különböző szövetek és szervek egészsége, regenerálódása szempontjából. C-vitamint bőven tar­talmaznak például a különböző citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), a kivi és a brokkoli. További vitaminokat is szükséges azonban megem­líteni a tavaszi fáradság kivédése, enyhítése kapcsán. Egyúttal azt is hangsúlyozni kell, hogy a természetes vitaminforrásokból történő vitaminpótlás általában előnyösebb és hatékonyabb a kapszuláknál. Némely vitamin esetében pedig a túladagolás is veszélyt jelent, amit elsősorban a mesterséges vitaminforrások vált­hatnak ki. Az A-vitamin-szükséglet jelentős része úgyneve­zett elővitaminok, elsősorban béta-karotin formájá­ban jut a szervezetünkbe. Az A-vitamin hiánya inkább az idősebbeket sújtja. Egyebek mellett a látásromlás és a fertőzések kivédése kapcsán játszik szerepet. Ter­mészetes forrásai a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kaj­szi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika - általában az erősen sárga, piros vagy zöld színű zöldségek, gyü­mölcsök. Az E-vitamin az egyik legfontosabb antioxidáns ha­tású vitamin. Fékezi az öregedés folyamatát. Növényi olajokban (például búzacsíraolaj, olívaolaj, naprafor­góolaj, tökmagolaj, kukoricaolaj, lenmagolaj), mogyo­róban, dióban, tojássárgájában található meg. A B1-, B2-vitamin és a niacin a megfelelő energia­felhasználást segítik, és többek között a szemek, bőr és az idegrendszer épségéért felelnek. Hiányuk a termé­szetes és változatos táplálkozás esetén általában nem alakul ki. Ezek mellett természetesen utalni kell itt a többi B-vitaminra is, elsősorban a B6- és B12-vitami­­nokra, amelyek például az anyagcsere-folyamatokban vesznek részt, hiányuk pedig olyan súlyos problémá­kat is maga után vonhat, mint a vérszegénység. A tavaszi fáradság ellen összefoglalóan tehát álta­lános tanács a vitaminpótlás, amit mindenekelőtt vál­tozatos táplálkozással, jelentős részben friss és nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával célszerű meg­tenni. Emellett ugyancsak testi-lelki védelmet nyújt a tavaszi fáradtsággal szemben, így ajánlott a szabadban tartózkodás, a kimozdulás a természetbe és a testmoz­gás - kerti munka, séta vagy sportolás - a friss leve­gőn, a napsütésben. Prancz Zoltán KLENEN 2015 Az Energetikai Szakkollégium (ESZK), az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesü­let (ETE) és az atlantai székhelyű Associa­tion of Energy Engineers (AEE) Magyar Ta­gozata rendezte meg nemzetközi, jubileumi konferenciáját X. Klímaváltozás - Ener­giatudatosság - Energiahatékonyság címmel Budapesten, a Műegyetem közvet­len szomszédságában, a Gellért Szállóban március 10-11. között. Az elsőt Egerben tar­tották 1999-ben. Szabó Zoltán államtitkár üdvözölte a konferencián megjelenteket, majd beszá­molt róla, hogy az ENSZ előírásának meg­felelően megalkották a Nemzeti Éghajlatvál­tozási Stratégiát (NÉS), majd a NÉS2 alapján felállított Klímavédelmi Hatóságot, amely nyilvántartja a károsanyag-kibocsátást, megállapítja és betartatja a kvótákat. A geo­termikus és a napenergia felhasználását támogatják a megújulok közül. Az „Otthon melege” kampányban a háztartási gépcserére, fűtéskorszerűsítésre lehet pályázni. Véle­ménye szerint 70% lenne az elfogadható támogatás, a 30% csupán áfamutyi-értékű. Az EU-t talán meg lehetne győzni a támogatás 50%-ra emeléséről. Gács Iván, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense azt hozta tudomásunkra, hogy a korábbi becslé­sek szerint 2050-re érte volna el a légkör a fordulópontot jelentő 450 ppm (ppm = a térfogategységben milliomod rész) C02-koncentrá­­ciót, pedig időszakonként már tavaly is előfordultak ilyen értékek. A Vas megyei Hegyeshátsál csillagvizsgálójánál már 2000-ben is mértek kritikus értéket (természetes a 280 ppm lenne). A BKV lett az Energiatudatos Vállalat díj nyertese. A plenáris előadások után két, sőt három tematikus szekciókban folytatódott a konferencia (pl. adatközponti energiahatékonyság, tehetséges fia­talok bemutatkozása, innovációs ötletbörze...). Az összejövetel la­bor- és üzemlátogatásokkal zárult. Már tervezik a jövőre esedékes konferenciát hasonló időpontban. gyulai Teller Ede reménye Kollégánktól érkezett: ...Olvasgattam a „Beszélgetés marslakókkal” című könyvet, amit Marx György professzor állított össze 1992-ben. Az erőműves Disputa szoborpar­kunkban is megörökített tudósokkal folytatott beszélgetéseiben sok jó anekdota olvasha­tó. Ebben van egy érdekes, és talán az új blokkok építését támogató vagy Fukushima ár­nyát feledtető vélemény is Teller Edétől, amit 1990-ben mondott Pakson egy beszélgetés során. „A boszorkányokról, akik nincsenek” írás részét mellékelten küldöm. Az atomerőművet lehet b.ztonsággal kezelni. A hulladékokat még biztonságosabban lehel kezelni. Többféle módon fel is lehet őket használni Élelmiszerek konzerválására, szennyezett víz és iszap fertőtlenítésére. Ovosi célokra kis mennyiségben máris hasznosítják. Talán még házakat isfogunkígyföteni. Ahasznált fűtőelem radioaktivitásból származó hőtermelése eléri az atomreaktorban Özem közben mutatott teljesítmény, egy ezrelékét, és ez évszázadok alatt is alig csökken, r^-vel arányos. Óvatos kezelés mellett használt fűtőelemkötegek ingyenes fűtőanyagként hasznosíthatók távfűtésre. Az emberek rettegnek a radioaktivitástól. Miért? nem tudom. Amit nem lehet látni, azárlhat — talán ezt gondolják.Talán mert Hirosima emléke ragad rá. Talán más okból. Tény, hogy használni lehet az atomenergiát és melléktermékeit is. (Melléktermékeknek szeretném nevezni és nem hulladéknak.) Azt hiszem, hogy a jövőben használni is fogják. A nagy félelmekre mint abszurditásra fognak visszagondolni. Talán ügy, mint amikor ma arra gondolunk, hogy az emberek valamikor boszorkányoktól féltek. Az iskolában tanultam erről valamit. Nekem azt mondták, hogy úgy 1100 táján Könyves Kálmán királyunk valami nagyon okosat írt latinul — „De sírígis, quae non sunt, mt/la questio fiat. ” — A boszorkányokról, akik ugyanis nem léteznek, ne legyen semmi szóbeszéd. Nekem azt mondták, hogy amíg világszerte (Amerikában is) boszorkányoktól féltek, boszorkányokat égettek, mi magyarok józanok maradtunk. Szeretném azt képzelni, hogy ez a radioaktivitással is így lesz. Lesz talán egy új Könyves Kálmán, aki ügy törvénykezik a radioaktivitásról, hogy azt föl tudjuk használni, hogyannakazalkalmazását biztonságban élvezzük. Hogy legalább magyar iskolában taníthassák: mi okosabbak voltunk. Míg mások csak féltek, mi óvatosan, de jól kihasználtuk nemcsak aza tomenergiát, hanem annak minden melléktermékét is. Ami kell most: egy második Könyves Kálmán bölcsessége. Itt a tavasz és vele a tavaszi fáradtság

Next

/
Oldalképek
Tartalom