Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-03-01 / 3. szám
20 2015. március <#> mym paksi atomerőmű Oktatófilm a számítógépes munkahelyek munkabiztonságáról Elkészült a munkavédelmi oktatófilm-sorozat újabb modulja, amely a képernyős munkavégzéshez kapcsolódó speciális munkavédelmi, ergonómiai ismereteket mutatja be. A film a két éve elkészült első (alap-) modul kiegészítése, és amellett, hogy közérthető formában prezentálja a biztonságos munkavégzés szabályait, gyakorlati tanácsokkal is segíti a munkavállalókat. Hajnády György és Pach Ferenc Az oktatófilmek fő célja, hogy minden munkavállalónak széles körű munkavédelmi ismeretbővítést nyújtsanak. A most elkészült film is az MVM PA Zrt. videostúdiójának közreműködésével készült. A tartalmi elemekről a film szerkesztőjét, rendezőjét, Hajnády Györgyöt (munkavédelmi főelőadó, Munka- és Tűzvédelmi Osztály, Munkavédelmi Csoport) kérdeztük.- Az új, fontos ismereteket bemutató rövidfilm áttekintést ad a képernyő előtti munkavégzés során fellépő egészségügyi kockázatokról, illetve azok megelőzésének lehetőségeiről. Az adminisztrációs munkahelyeken, irodákban, elsősorban a képernyő előtti munkavégzés és a számítógépes munkényszer, a fokozott információterhelés és a döntési kényszerhelyzet is okozhat egészségügyi problémákat. Ahhoz, hogy elkerülhessük a tartós egészségkárosodást, tudnunk kell, hogy mire figyeljük, illetve mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében. Sajnos sokan nem veszik komolyan a képernyős munkakörrel járó veszélyeket, ártalmakat. A „hitelesség" kedvéért az említett egészségügyi kockázatokat dr. Sztrida Emese foglalkozás-egészségügyi orvos ismerteti a filmben. Gyakorlati tanácsokkal is bemutatjuk a képernyős munkahely kialakításának helyes, minimális követelményeit és a hozzátartozó munkaeszközök megfelelő beállításait. Terveink szerint következő filmünk foglalkozna a főjavítások munkabiztonsági ismereteinek és munkavédelmi elvárásainknak bemutatásával. Pach Ferenc (oktatástechnikus, Általános Oktatási Osztály, Oktatási Feltétel Biztosító Csoport) kollégámmal megkezdtük azoknak az egy-egy perces rövid videóknak az elkészítését, amelyek meggyőző módon szemléltetik a munkavédelmi sisak, védőcipő, védőszemüveg használatának jelentőségét, értelmét. Arra szeretnénk törekedni, hogy a munkavédelmi tudás szakmaspecifikus is legyen, az általános ismeretek mellett mindenki ismerje a saját szakmájára, munkakörére vonatkozó speciális munkavédelmi ismereteket, tudnivalókat is. Ezek a filmek beszállítóinknak, illetve az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak is segítséget nyújthatnak az atomerőmű munka- és tűzvédelmi szabályainak, elvárásainak megismertetésében. kahely képezi a kockázatok legnagyobb részét, ezért is tartottuk fontosnak a film elkészítését. Sokan azt hiszik, hogy az irodai munka kevésbé veszélyes, mint a kemény, fizikai munka. Pedig az irodai munkahelyen is többféle kockázati tényezőnek vagyunk kitéve. A képernyős munkát végzők körében évről évre növekednek a szemészeti, mozgásszervi, keringési panaszok és tünetek, eltérések. Leggyakoribbak a nyak-, derék- és hátfájdalmak, fejfájás, szemszárazság, látásromlás, valamint az alsó végtagi visszeresség. A látórendszer működészavarai, az ülőmunka okozta mozgásszervi panaszok mellett a fokozott pszichés terhelés, a monotónia, az időPach Ferenc, a film operatőre, vágója hozzátette, remekül együtt tudtak működni a filmben szereplő kolléganőkkel.- Kisebb technikai nehézséget, illetve időbeli csúszást egyedül az okozott, hogy egyszer elromlott a forgatások során használt kamera. A lehető legjobb minőség érdekében a következő modulforgatás során már több technológiai újítást (pl.: Ultra HD) is használni fogunk. Az új filmet először az idei szinten tartó oktatásokon mutatják be, ahol az adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársak tekinthetik meg, de természetesen a műszaki és vezetői állomány részére is elérhető lesz. Kárpáti Viktor Az ördög nem alszik! D-vitamin a mindennapokban TI V Sorozatunk elő-L ji *T ző részében a tél beköszöntével I érkező influen-I za, valamint a felső és alsó légúti fertőzések megelőzésével foglalkoztunk, és a védekezés részeként megemlítettük a D-vitamin fontosságát is (Racskóné Sztrida Emese dr.: Hogyan védekezzünk a télen fenyegető betegségek ellen?). E havi cikkünkben az utóbbi évek orvosi kutatásainak eredményei, javaslatai segítségével támpontot szeretnénk adni azzal kapcsolatban, hogy szervezetünknek naponta mennyi D-vitaminra van szüksége. A D-vitamin csontjaink erősítésén kívül gondoskodik az immunrendszer, az idegrendszer megfelelő működéséről, fokozza a hormonképződést, javítja a vérkeringést, méregtelenítő hatása van, ezenkívül szükséges a megfelelő szívműködéshez, izomműködéshez is, de a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának megelőzésében is szerepet játszik. Az utóbbi években fény derült a D-vitamin testtömeg-szabályozásban betöltött szerepére is, azaz az elhízást is befolyásolhatja az alacsony D-vitamin-szint. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szintmérő kutatása szerint a felnőtt magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiányos. Tizennégy orvosi társaság összefogásával a világon először Magyarországon született meg 2012-ben az a D-vitamin bevitelével kapcsolatos szakmai ajánlás, amely szerint egészséges gyermekek számára 600-1000, serdülők számára 800-1000, felnőttek esetében napi 1500-2000 nemzetközi egység (NE) (korábban 200,400, majd 800 NE volt) az ajánlott napi D-vitamin-mennyiség. Ezt a mennyiséget ősztől tavaszig táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlják bevinni. A biztonságos felső határérték a szakemberek szerint (egészséges felnőttek esetében) napi 4000 NE. Sajnos a D-vitamin-pótlás szükségessége még mindig nem került be eléggé a köztudatba. Magyarországon körülbelül 900 ezren szenvednek csontritkulásban, egyes számítások szerint a megfelelő D-vitamin-bevitellel akár 90%-kal kevesebben betegedhetnének meg influenzában. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is UV-B spektruma. (A szoláriumok elsősorban UV-A sugarakat használnak, ezért nem alkalmasak D-vitamin-képzésre.) Májustól októberig a D-vitamin pótlásához az is elég lehet, ha arcunkat és fedetlen végtagjainkat tizenöt percig direkt napsugárzás éri. Itt fontos megemlíteni, hogy több napozással nem keletkezik több D-vitamin, a napsugarak káros hatásai azonban érvényesülhetnek, ezért ne napozzunk 10-16 óra között, a fehér bőrűek pedig továbbra is kerüljék a tűző napot. Itthon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, ezért a téli borongós hónapok alatt hiányállapot léphet fel. Bár nagy mennyiségben megtalálható a tengeri halakban, a kutatások szerint táplálékkal még úgy is nehézkes lenne a szükséges mennyiséget fedezni, ha heti 3-5 alkalommal (magas D-vitamin-tartalmú) halat fogyasztanánk, ezért a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Amennyiben valaki kíváncsi saját D-vitamin-szintjére, vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűségméréssel méretheti meg saját D-vitamin-szintjét. A pontos, egyénre szabott D-vitamin-szükséglet meghatározásához mindenképpen szakorvos szükséges. A D-vitamin szervezetre gyakorolt előnyös hatásai mellett fontos hangsúlyozni, hogy zsírban oldódik, a szervezetben felhalmozódik, ezért komoly mellékhatásai is lehetnek. Ha túl sok D-vitamint fogyasztunk, megemelkedik a vér kalciumszintje, és a többlet lerakódik. D-vitamin-túladagolásnál általános mérgezési tünetek, többek közt étvágytalanság, hányinger, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság jelentkezhet. D-vitamin szedése előtt ezért minden esetben kérjük ki orvosunk tanácsát, véleményét, különösen várandósság, szoptatás ideje alatt, illetve krónikus (pl. szív- és érrendszeri, vese-) betegségek esetén! Kárpáti Viktor A PADOSZ vezető tisztségviselőinek megválasztása Lezárult a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) által tartott elnök- és elnökhelyettes-választás. A választási és jelölőbizottság megállapította, hogy a szavazás az ügyrendnek megfelelően, rendben lezajlott, a kijelölt időszak alatt a bizottsághoz észrevétel vagy panasz nem érkezett. A választásra jogosult 1627 tagtól beérkezett 1091 szavazat alapján a tagság négy évre megválasztotta a PADOSZ elnökének Lőrincz Lászlót 1089 szavazattal, a PADOSZ elnökhelyetteseinek Bocsor Istvánt 1050 szavazattal és Weisz Mátyást 1063 szavazattal. A balatonfüredi bizalmi képzés keretén belül 2015. február 27-én történt meg a PADOSZ Ellenőrző Bizottság (EB) elnökének és a bizottság tagjainak megválasztása. A PADOSZ EB elnöke Nagy Gábor, tagjai Freyné Rettich Erika és Bartosné Zubor Anikó lettek. A PADOSZ Alapszabálya és Választási Ügyrendje alapján a Közös Szakszervezeti Bizottság (KSZB) tagjainak megerősítését is - az előzetesen lefolytatott választások eredményei alapján - a balatonfüredi bizalmi képzés keretén belül hajtották végre. A megerősítés alapján a testület 17 tagját választották meg.
