Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-01-01 / 1. szám

2015. január A Vetővirág Népzenei Együttes decem­ber 20-án szabadtéri karácsonyi estet rendezett az Árok utcában, ahová nem­csak zenével és dallal, hanem meleg ital­lal és meleg szívvel is várták az érdeklő­dőket. Forralt bor és kolbász ünnep Pakson, a Sárgödör téren egy kará­csonyváró rendezvényre, a Forralt bor és kolbász ünnepre várták múlt év decemberében az érdeklődőket. A forralt bor és a kolbász mellett meg­található volt a forró csokoládé és tea, a sült gesztenye és hurka, valamint fi­nom házi édesség is. Trikolór Gála 2014 Az '56-os forradalom évfordulója alkalmából hozta létre 2006-ban az Egyesült Államokban élő Szilágyi Ákos a Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja elnevezésű fotópályázatot. Minden évben olyan fotóanyaggal lehet jelentkezni, amelyben megtalálható a magyar lobogó há­rom színe. Immár kilenc éve Magyarország zászlajának nem hivatalos ünnepnapja a Ma­gyar Trikolór Gála, amelyet a fotópályázat Szilágyi Ákos és Wollner Pál kapcsán ünnepelnek. A gálát tavaly december 11-én rendezték. Wollner Pál fotós kollégánk, lapunk szerkesztőségi tagja 2006-ban jelent­kezett először a fotópályázatra. 2007-es nap­tárban két képét közölték le, a 2008-asban már négy, a 2009-esben pedig hat képe jelent meg, köztük több Paksot mutatta be. A 2011-es nap­tárban öt képe volt, a 2012-es naptárba pedig két képe került. Wollner Pál rendszeresen küld képeket erre a pályázatra, a 2015-ös naptárban két Pakson készült képpel szerepel (szeptember havi nagy fotó és kis fotó is), amelyek a Sárgödör téren ké­szültek. OrbánO <#> mym paksi atomerőmű 7 Térségi kitekintő Év végi gálák a Csengeyben Immár hagyománnyá vált, hogy a Csengey Dénes Kulturális Központban működő klu­bok az év végét gálaműsorral zárják. így mu­tatkozott be a DunaParty Társastánc Klub és a Paksi Twirling és Botforgató Kulturális és Sport Egyesület. A táncosok évzáró bemutatóján színpadra lépett minden korosztály, akik hónapok óta kitartóan készültek a legkülönfélébb koreográ­fiákkal. Keringő, slowfox, tangó, cha-cha-cha, rumba, szamba, salsa és rock and roll elevene­dett meg a színpadon a gyerekek és a felnőttek előadásában. A tánctanárok és felkészítők: Al­­pek Imre, Alpekné Mihalek Andrea és Krausz Ádám. A tehetséges botforgatók twirlinggálán mu­tatták be, hogy mit tanultak az elmúlt évben. Az egyesület 2000 őszén alakult Margaréta Mazsorett Csoport névvel Kalmár Lívia ve­zetésével. 2001 őszétől a csoport elsősorban twirlingsporttal foglalkozik, így a munkába további edzők is bekapcsolódtak. A gimnasz­tikái testtechnika oktatását Falusi Lívia, a bot­technika oktatását Meczker Bettina és Török Vivien vezeti. Wollner Pál A Szaggató zenekar karácsonyi koncertje A Szaggató zenekar első alka­lommal ebben az évben készült teljes karácsonyi repertoárral, hét helyszínen mutatta be karácsonyi műsorát: ünnepre hangoló népze­néket, köztük erdélyi és bukovinai népi énekeket adtak elő. A paksi református templom­ban Lenkey István lelkész sza­vai után hallgatta meg a közön­ség Kiss Zoltán (hegedű, gitár, ének), Ulbert Andrea (ének), Kiss Barbara (nagybőgő), Nemes And­rás (gitár, harmonika, ének), Steig Zoltán (brácsa, basszusgitár), Szé­les László (szaxofon, furulya, ének) előadásában a Szaggató zenekar karácsonyi műsorát. Az anyag­ból lemezt is készített a 2012-ben „Paks Kultúrájáért" díjjal kitünte­tett együttes. A Szaggató zenekar nyitotta a paksi adventi udvart, koncertezett Dunaszentgyörgyön, Bogyiszlón, Dunaföldváron és Tolna-Mözsön. Muzsikájukkal mindenhova ün­nepváró hangulatot vittek. Wollner Pál A radioaktív hulladékok tárolása itthon és külföldön Máshol is példa lehet a magyar megoldás Az atomerőművekben keletkezett radioaktív hulladékokat Európa-szerte szigorú szabályok szerint kezelik és tárolják, a technológián túl azonban jó néhány ország tekinthet pél­daként a magyarországi rendszerre. Az atomerőmű az egyetlen olyan energiatermelő létesít­mény, ahol a működés során keletkező hulladék biztonsá­gos kezeléséről és tárolásáról erre feljogosított és felkészített szervezetek gondoskodnak. (Magyarországon ez a vállalat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. - RHK Kft.) Az atomerőművekben keletkező hulladék meny­­nyisége ráadásul kisebb, mint bármely más, hagyományos erőműtípusban. Az atomerőművekben a nagy aktivitású hulladékon kívül - ami főként a kiégett fűtőelemeket jelenti - nagyobb mennyi­ségben keletkezik kis és közepes aktivitású is, ami elsősorban az üzemi területen használt eszközökből, szerszámokból, al­katrészekből tevődik össze. Ezen hulladék kezelése és tárolása is az RHK Kft. feladata. A végleges elhelyezés Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) történik. NRHT-hoz hasonló létesítmények számos európai ország­ban működnek, ám nem mindenütt választják szét az atom­­erőművi és az egészségügyi, tudományos, oktatási, illetve ipa­ri eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. Svédországban kristályos kőzetben, 60 méter mélységben a Balti-tenger alatt építettek egy tárolót, ami 1988 óta műkö­dik, és négy kamrából meg egy silóból áll. Nemcsak az atom­­erőművi, hanem az ún. intézményi eredetű hulladékot is itt helyezik el. Finnországban 1992 óta Olkiluoto-ban üzemel a kis és közepes aktivitású hulladék tárolója. A betonfalú silókat itt is kristályos alapkőzetben alakították ki, a felszíntől 70-100 méter mélységben, de hasonló létesítmény épült 110 méteres mélységben a Loviisa-i atomerőmű közelében is. Norvégiában 1999-ben nyitották meg a gránitba vájt him­­daleni tárolót, 50 méterre a felszín alatt, egy hegyoldalban. Itt a radioaktív hulladékot négy, sziklakamrában kialakított, be­ton tárolócellába helyezik. Az országnak nincs atomerőműve, így a kombinált tároló az intézmények, valamint a két kutató­reaktor kis és közepes aktivitású hulladékának kezelésében, elhelyezésében játszik szerepet. Németországban az egyik tároló több mint 500 méteres mélységben, kősórétegben épült meg, a másik egy vasércbá­nya helyén, szintén 500 méter mélyen a föld alatt. Utóbbi, a Konrad tároló, a kis és közepes aktivitású mellett a nagy akti­vitású radioaktív hulladékok elhelyezésére is szolgál. Csehországban az 1995 óta működő Dukovany tárolóban helyezik el az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britan­­niában felszíni tároló működik. A spanyol egység 35 ezer, a két brit pedig együtt közel másfél millió köbméter kapacitású, és a két francia tároló ugyancsak másfél millió köbméter hul­ladékot képes befogadni, főként atomerőművi eredetű eszkö­zöket, anyagokat. Ezeknél a létesítményeknél a szigorú szakmai-tudományos szabályok és előírások betartása, illetve a legkorszerűbb tech­nológia alkalmazása mellett kiemelten fontos tényező az át­látható működés, a lakossági és önkormányzati kapcsolatok nyíltsága, a lakosság nyílt, alapos és folyamatos tájékoztatása. A Bátaapátiban, az NRHT-ban tartott nemzetközi felülvizsgá­latok, illetve az idelátogató külföldi vendégek rendre kieme­lik: az itteni évtizedes települési összefogás, a finanszírozási és kommunikációs megoldások, az állam és a lakosság közötti kapcsolattartás kiemelkedő. A nemzetközi fórumok is rendre követendő példaként emelik ki a magyar projekt szervezettségét, illetve a lakosság­gal folytatott együttműködést. Mindez - a megfelelő politikai akarattal, a felelősségek meghatározásával együtt - biztosítot­ta és biztosítja az NRHT sikeres működését. Décsi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom