Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-03-01 / 3. szám
fotók: Bodajki Ákos 2015. március 3 fass7 mym paksi atomerőmű Vendégeink voltak A Paksi Atomerőműben jártak február 19-én a TVEL vezetőségének tagjai. Február 25-én a Készenléti Rendőrség biztonságtechnikai alosztályának munkatársai tettek látogatást a Paksi Atomerőműben. Dr. Dán Károly ENSZ-nagykövet március 6-án érkezett látogatásra az erőműbe. Folytatás az 7. oldalról. Amerikai partnerrel működik együtt az MVM Csoport „A megállapodás mindenképpen fontos lépést jelent az atomerőmű biztonságának és működési hatékonyságának további javítása terén, ugyanakkor az EPRI szakmai potenciálját is növeljük a kiváló hazai szakembereink megjelenésével az egyes fejlesztési területeken" - mondta Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatója. Az EPRI éves szinten 350 jelentést készít nukleáris témákban, tehát hatalmas tudásbázist biztosít tagjai részére. A Paksi Atomerőmű ebből a tudásbázisból merítve fontos jó gyakorlatokat építhet be saját működésébe. A mindennapi munka során az EPRI tagjai egy online „műszerfalon" keresztül férhetnek hozzá az információkhoz, de ugyanezen a felületen tudnak kommunikálni más szakmabeliekkel is a szervezeten belül. Az EPRI képviseletében Neil M. Wilmshurst alelnök mutatott rá a megállapodás kölcsönös hasznaira: „A világ atomerőműveinek 80%-ával kapcsolatban vagyunk. Ez az új együttműködés növeli a VVER-erőművekkel kapcsolatos tudásunkat és tapasztalatunkat. A munkák fókusza az atomerőművek biztonságos, gazdaságos üzemeltetésén van, ezért biztosak vagyunk benne, hogy Paks hosszú távú biztonságos üzemeltetéséhez is hozzá tudunk járulni." Az 1972-ben az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott EPRI független, nonprofit szervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy a villamosenergia-ipar kihívásaira megoldásokat találjon. Tevékenysége az iparág szinte minden területét átfogja, tevékenysége mára már harmincnál is több országra terjed ki. Az EPRI összekötő kapocsnak tekinti magát az alapszintű K+F-tevékenység és a piacképes technológiai fejlesztések között: rövid és hosszú távú kutatási programok alapján kidolgozott megoldásokat kínál a villamosenergia-iparnak és a fogyasztóknak egyaránt. A nukleáris szektor vonatkozásában elsődleges céljuknak tekintik a meglevő atomerőművek biztonságának és kihasználtságának maximalizálását, lehetővé kívánják tenni a fejlettebb atomerőművek építését, és támogatni kívánják a nukleáris alapú villamosenergia-termelés hosszú távú fenntarthatóságát. A Cl 5 projekt -15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése 2015-ben a Paksi Atomerőmű legjelentősebb küszöbön álló fejlesztése a 4,7%-os átlagdúsítású gadolinium tartalmú j üzemanyag kazetta, valamint az J- alkalmazásával megvalósítható 15 hónapos üzemeltetési ciklus 2 bevezetése. A feladat végrehajtására létrehozott projekt „hivatalos" megnevezése: 15 hónapos Üzemelési Ciklus Bevezetés Végrehajtási Kiemelt Projekt. Az atomerőmű szakmai gárdája röviden csak C15 projektként emlegeti. Ebben a megnevezésben a C-betű a ciklusra, a 15-ös számjegy pedig a 15 hónapra utal. A sokrétű fejlesztést lapunk egy cikksorozattal szeretné bemutatni, amelynek egyes részeiben Czibula Mihály kiemelt projektvezető segítségével járjuk körül a téma legfontosabb aspektusait.- Mit takar a 15 hónapos üzemeltetési ciklus? Hogyan foglalnád össze ennek lényegét, illetve jelentőségét?- A fűtőelem-átrakás a blokki rendszerek szétszerelésével jár. Bár az elsődleges cél a friss kazetták berakása, valamint a kiégett üzemanyag kirakása a reaktorból, ilyenkor nyílik lehetőség az ellenőrző vizsgálatok végrehajtására és a berendezések karbantartására is. A jelenlegi üzemelés 12 hónapos ciklusokban zajlik, azaz nagyjából 11 hónapnyi üzem után szétszerelik a reaktort és a berendezések egy részét. Megtörténnek a karbantartások, az időszakos ellenőrzések, a fűtőelem átrakás, majd visszaindul a blokk. A 15 hónapos ciklus bevezetése azt jelenti, hogy a reaktor szétszerelése 14 hónapnyi üzem után történik az eddigi 11 hónap helyett. Az üzemelési ciklusok 3 hónapos meghosszabbításáról van tehát szó.- Milyen előnyei vannak a kampányhosszabbításnak?- A hosszabb kampányoknak és a ritkább karbantartási időszakoknak három fő területen is pozitív hatásuk van: a biztonság - sugár- és munkavédelem, nukleáris biztonság - területén, a radioaktív hulladékok csökkenése kapcsán, és a termelés maximálás szempontjából. A C15 projekt tehát rendkívül fontos eleme az atomerőmű folyamatos fejlesztésére, működésének modernizációjára irányuló stratégiai törekvésnek.- Távirati stílusban mely jellegzetes részeit, hozadékait emelnéd ki a szóban forgó fejlesztés megvalósításának?- A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése rendkívül komplex feladat, amely valóban nagyon sokféle összefüggést, részfeladatot, figyelembe veendő szempontot ölel fel. Megemlíthetem itt egyebek mellett a Paksi Atomerőmű nemzetgazdasági szerepét és a stratégiáját, a hosszabb kampányból származó előnyök feltárását és kiértékelését, az üzemanyaggal szemben támasztott, az atomerőmű tervezési sajátosságaiból, valamint a 15 hónapos üzemeltetési ciklusból fakadó követelményeket, az ehhez kapcsolódó innovációt, a ciklushosszabbítás bevezetésének műszaki, reaktorfizikai megalapozását, valamint a hatósági (környezetvédelmi, nukleáris biztonsági) engedélyeztetést. Folytatva a felsorolást természetesen említeni kell a nemzetközi példákat és tapasztalatokat, a bevezetéssel kapcsolatos közvetlen feladatokat, azok ütemezését, valamint a megvalósulás nyomán az erőmű különböző tevékenységeiben generálódó változásokat, a feladatok végrehajtásában közreműködő céges, hazai és nemzetközi szakmai hátteret, és végül, de nem utolsósorban - és a sort távolról sem kimerítve - az eredmények alkalmazásán keresztül történő hozzájárulást a magyarországi természettudományos képzés magas szinten tartásához. (A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének főbb feladatait folytatólagosan mutatjuk be a következő lapszámokban.) Prancz Zoltán Czibula Mihály Paks-Bohunice szakmai találkozó Szakmai találkozót tartottak a bohunicei és a paksi erőmű szakemberei február 3-5. között. A program első napján a vendégek megtekintették a Karbantartó Gyakorló Központot, és erőmű-látogatáson vettek részt, amelyet egy plenáris nap követett, ahol sok aktuális műszaki témát érintő előadás hangzott el. A program zárónapján az érintett témák részletes konzultációjára került sor kisebb szakértői csoportokban. Közvetlen előzménye a rendezvénynek egy 2014. februárban megrendezett szakmai látogatás volt, amit Bohunicében rendeztek a WANO szervezésében. Az informatív, jó szakmai légkörben lezajlott eszmecsere során merült fel, hogy szükséges lenne az együttműködést a finn-magyar szakmai kapcsolatokhoz hasonlóan rendszeres éves találkozókká bővíteni. A paksi találkozóról Tarnóy László, a program koordinátora adott tájékoztatást: • A szlovák partner kérésére áttekintettük a primer körben blokkindításkor végzett nagytesztek (132 bar-os primer köri tömörségpróba és az 51 bar-os gőzfejlesztő-tömörségpróba) gyakorlatát. • Ismertettük a biztonsági rendszerek elemeinek üzem közbeni karbantartásának paksi stratégiáját. • Konzultáltunk a reaktorszerelés műveleteiről, a tevékenységek ütemezéséről, valamint az átrakómedence dekontaminálásának kérdésköréről. • Röviden áttekintettük a blokkindítási tesztek lépéseit a két erőműben. • A bohunicei partnertől részletes tájékoztatást kaptunk a főjavítási és az üzem közbeni munkák tervezéséről és irányításáról. A rendezvény nyitott, szakmai légkörben zajlott, számos hasznosítható információ hangzott el. A program bohunicei szakmai látogatói Pavol Dubovsky műszaki igazgató, Dusán Bajzík karbantartás-vezető, Tibor Pompos karbantartás-tervező mérnök, Eubos Bínovsky rendszermérnök, Juraj Margitfalvi ügyeletes mérnök, Julius Gajarsky, a WANO Moszkvai Központjának bohunicei képviselője voltak. A záró megállapítás az volt, hogy feladataink, szakmai kihívásaink, a kezelendő műszaki problémák nagy hasonlóságot mutatnak, mivel a blokkjaink felépítése és üzembe lépésük ideje jó közelítéssel megegyezik. Bár rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, számos területen hasznosítható információkat osztottak meg egymással a résztvevők. A rendszeres konzultáció szükségességét jelzi, hogy a szeminárium lezárását követően több szakterületről érkeztek további, megbeszélést igénylő témák. OrbánO
