Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-01-01 / 1. szám
fotó: Vida Tünde 4 2015. január <#> „ „ mym paksi atomerőmű Az MVM Csoport kiemelkedő szakembereit díjazták A Paksi Atomerőmű két munkatársa is részesült az MVM által alapított elismerésben, Mészáros János ügyeletes mérnök Év Embere Díjat, Németh Enikő önálló mérnök Tálentum Díjat vehetett át. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. fennállásnak 50. évfordulója alkalmából 2013-ban három díjat alapított. Az Életmű Díj, az Év Embere Díj és a Tálentum Díj az MVM Csoport legkiválóbb szakembereinek kitüntetése, amellyel a múlt, a jelen és a jövő teljesítményét, illetve annak reményét ismeri el a társaságcsoport. A kitüntetéseket Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója és Horváth Péter, az MVM Zrt. vezérigazgatója adta át. Idén huszonegyen részesültek a rangos elismerésben. Az MVM Csoport Életmű Díjat idén dr. Járosi Mártonnak, okleveles gépészmérnök, erőművi energetikus szakmérnöknek, a Magyar Villamos Művek Rt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettesének, dr. Stróbl Alajosnak okleveles gépészmérnök, energetikai szakmérnök, a műszaki mechanika egyetemi doktorának, rendszerirányítási főmérnöknek, valamint Szabó Benjamin villamosmérnöknek, az MVM OVIT Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának ítélték oda. Az MVM Csoport Év Embere Díj kitüntetésben részesült Bosznay Zsolt, az MVM OVIT Zrt. központi szakszolgálati üzemvezetője, projektvezetője, Kovács Gábor, az MVM ERBE Zrt. tervezési és beruházás-előkészítési főosztályvezetője, Mészáros János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ügyeletes mérnöke, Riesz Bíbor, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. hatósági kapcsolatok és folyamatszabályozás csoportvezetője, Rudolfné Széki Margit, az MVM GTER Zrt. gazdasági és humán igazgatója, Sárközi Edit, az MVM Zrt. gazdasági tanácsadója, Smaus Novák János, az MVM MIFŰ Kft. műszaki igazgatója, valamint Zámbó Balázs, az MVM Zrt. földgáz üzletfejlesztés és támogatás osztályvezetője. Az MVM Csoport Tálentum Díj elismerésben részesült Bukta Szabina, az MVM GTER Zrt. minőségirányítási szakértője, Dórnak Kata, az MVM KONTÓ Zrt. HR kontrolling osztályvezetője, dr. Láda Zsuzsa, az MVM Zrt. jogtanácsosa, Elter Csaba, az MVM Zrt. kommunikációs menedzsere, Erőss Antal, az MVM OVIT Zrt. pénzügyi osztályvezetője, Fehér Annamária, a Magyar Földgáztároló Zrt. senior stratégiai szakértője, Kaliczka-Garda Mónika, az MVM NET Zrt. back office szakértője, Latorcai Zsombor Lóránd, az MVM Zrt. környezetvédelmi osztályvezetője, Mácsik Tamás, az MVM ERBE Zrt. gazdasági elemzője, Németh Enikő, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. önálló mérnöke. Az atomjégtörők parancsnoki hídján Hasonlóan felemelő, magasztos érzések ragadtak magukkal az oroszországi Murmanszk kikötőjében, az atomjégtörők parancsnoki hídján, mint amikor először jártam a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának reaktorpódiumán. Ott is elgondolkodtató, megdöbbentő kontrasztokat tapasztaltam. Az ember kicsinykének tűnt, míg alkotása, teljesítménye monumentálisnak. Az emberi elme csodákra képes! Lenyűgöztek az atommeghajtású jégtörő hajók, amelyeket az északi sarkkör közelében, Murmanszkban láthattam. Az atomjégtörők fő kikötőjébe az 55 éves atomflotta jubileumi ünnepségsorozata kapcsán az orosz atomenergetikai nagyvállalat, a Roszatom által meghívott magyar sajtócsoport tagjaként jutottam el. A Roszatom nemcsak a világ egyetlen atomjégtörő-flottájának működtetője, hanem a világ vezető atomerőmű-építő cégeinek az egyike, és a Pakson építendő új reaktoroknak is a kivitelezője. A nukleáris energia békés célú felhasználási területének széles körét erősítik az atomerőművek mellett az atomjégtörők, amelyeknek az Északi-sarkvidék jeges területein van jelentős szerepük. A Roszatom által működtetett Atomflot feladata az orosz flotta üzemeltetése, az Északkeleti átjáró és az északi folyótorkolatok hajózhatóságának biztosítása, a tudományos expedíciók kiszolgálása, és többek között az északi-sarki turistautak lebonyolítása. A flotta hat atomjégtörőt, egy nukleáris meghajtású konténerszállító jégtörő hajót, valamint kiszolgáló hajókat üzemeltet, és három üzemen kívüli hajó is az állományába tartozik.Továbbá három új jégtörőhajó építését tervezik, amelynél a meghajtást két 60 megawattos nyomottvizes (paksihoz hasonló) atomreaktor biztosítja majd. A vállalat területére, kikötőjébe történő beléptetés hasonlóan szigorú szabályok szerint történik, mint nálunk, a Paksi Atomerőműben. A biztonsági, üzemeltetési és sugárvédelmi előírások is hasonlóak. A hajókon munkát vállalóknak nemcsak hajózási, hanem nukleáris ismereteket is el kell sajátítaniuk. Az atomflotta murmanszki kikötőjében sokunkat ámulatba ejtett a látvány, ahogy a reflektorok fényében csillogva ott álltak méltóságteljesen a hatalmas fehér-fekete-piros színűre festett jégtörők és a föléjük magasodó kikötői daruk. Szakmai látogatásunk során két üzemelő jégtörővel, a Vajgacs és a 50 let Pobedi (a Győzelem 50. évfordulója) nevűekkel, valamint az üzemen kívüli Lenin múzeumhajóval ismerkedtünk. A Vajgacs parancsnoki hídján még olyan érzésem volt, hogy valóban egy nagy hajón vagyok, hisz a kormánykerék, a távcső és a sok műszer ezt erősítették bennem. Aztán, ahogy haladtunk a különböző szinteken, a vezénylőterembe, a turbinagépházba lépve, vagy a generátorok és a reaktorcsarnok láttán, már olyan érzésem volt, hogy inkább egy kisebb atomerőműben járok. Aztán sorra kerültek a kajütök, a legénységi étkezde, és máris tudtam, ismét hajón vagyok, amit a keskeny hajólépcső, a szűk folyosó, a néhol magas küszöb és a hermetikus fémajtó is hangsúlyozott. Amikor pedig beléptem az edzőterembe, ahol akár kosárlabdázhattam volna is, és megpihentem a szauna és a medence közötti nyugágyban, vagy leültem a vetítőteremnek is használt nagyelőadó padjába, ismét elgondolkodtam. És mindez egy atomjégtörőn? Igen, ugyanis a legénység négy hónapot tölt egyfolytában a hajón, és a munka után sportolásra, kikapcsolódásra is szükségük van. A hajókon négy operátor dolgozik (turbinás, villamos, reaktoros, sugárzásméréssel foglalkozó). Minden eseményt naplóznak. A négy hónapos váltásrend miatt egy hajónak két kapitánya és két teljes legénysége van, és amíg az egyik csapat a hajón lát el szolgálatot, a másik a pihenőjét tölti. A Vajgacsot finn tervek alapján, Finnországban állították össze. A reaktorokat Szentpéterváron készítették, és a hajótesthez használt lemezek is orosz gyártmányúak. Ez a hajó két méter vastagságú jeget képes megtörni. Saját maga mellett a veszélybe került hajókat is el tudja látni élelemmel, ivóvízzel és üzemanyaggal. A Vajgacs hajóba egy darab 171 MW hőteljesítményű, KLT-40M típusú atomreaktort építettek, amely két turbógenerátort működtet. Az 50 let Pobedi nevű jégtörő a világ legfiatalabb és legnagyobb teljesítményű jégtörő hajója, hossza 159, magassága 50, szélessége 30 méter. Két nyomottvizes atomreaktora egyenként 171 megawatt teljesítményű. Merülése 11 méter. Hajócsavarja szilárd közegben is tud mozogni. Ez a hajó vitte 2013 végén a téli olimpia lángját az Északi-sarkra, és rendszeresen bonyolít le turistautakat Murmanszk és az Északi-sark között. A Lenin nevű jégtörőhajó volt az első orosz atomjégtörő. Az atomflotta jubileumát ehhez a hajóhoz, ennek az 55. évfordulójához kötik. 1959-től 1989-ig üzemelt, 134 méter hosszú, 27 méter széles. Miután reaktoraiból eltávolították a sugárzó anyagokat, múzeumként szolgál, és ez ideig több mint százezren látogatták, köztük számos világhírű személyiség. A hajót különlegesen szép faburkolattal és míves rézdíszítésekkel látták el. Elegáns a konferenciaterme, a zeneszalonja és dohányzószobája. A géptermek, a reaktortér, a vezénylő és a kabinok után számomra különösen nagy élményt jelentett a múzeumhajón található Atomenergetikai Információs Központ megtekintése. Minden korcsoport számára külön-külön biztosítanak megfelelő programot. A kiállítótérben iskolai osztályok számára kérdőíveket, tesztlapokat helyeznek el. Az előadóteremben pedig a tájékoztatást filmvetítéssel, számítógépes játékkal teszik élménydúsabbá, emlékezetesebbé az érdeklődők számára. Lovásziné Anna
