Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-12-01 / 12. szám

2015. december 17 <o> mym paksi atomerőmű Szakszervezeti élet az atomerőműben - ADÉSZ Új cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az atomerőmű munkáltatói oldal és a szakszervezetek közötti együttműködés, egyeztetések rendjét csakúgy, mint az atomerőmű területén tevékenykedő szakszervezeteket. Mostani számunkban az Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (ADÉSZ) elnö­kével, Néber Tibor Andrással beszélgettünk a szakszervezet múltjáról, jelenéről, céljairól és legfontosabb programjairól.- Hogyan alakult meg és milyen múltra tekint vissza a szakszervezet?- A szakszervezet gyökerei 1989- re nyúlnak vissza, amikor is a Pak­si Atomerőmű Munkástanács és az Atomerőmű Ifjúsági Szervezete különálló szervezetként működtek, majd a 2007-ben történt egyesülésü­ket követően 2008-ban névváltozás történt, azóta ADÉSZ névvel folytatja a szakszervezet a munkáját. Új ala­pokra helyeztük, és egyben ki is szé­lesítettük az atomerőműben dolgozó munkavállalók szakszervezeti kép­viseletét. A szakszervezet életét, te­vékenységét jelentősen módosító ese­mények a jogszabályi változásokhoz (Munka Törvénykönyve, a PTK 2013. évi jogszabályi módosulások, a mun­kaidő-kedvezmények szigorodása) köthetők. így a szakszervezet tavaly teljesen új alapszabályzatot és szerve­zeti struktúrát (kétlépcsős) fogadott el, kibővült elnökségi létszám mellett. Az átalakulás fő célja a hatékonyság növelése volt, hiszen pár éve már cég­csoportszinten is jelen kell lennünk, és gyors döntésekkel kell reagálnunk az atomerőművi dolgozókat érintő vállalati, illetve cégcsoportos terveze­tekre. A több mint 400 fős szakszer­vezeti tagság zöme „egy bérelemes” munkavállaló. Az atomerőmű mellett az MVM Atomix Kft.-nél is képvisel­jük a tagjaink érdekeit.- Mi adja az ADÉSZ egyedi arcula­tát?- A legalacsonyabb tagdíj mellett, költséghatékony működéssel - a töb­bi atomerőműves szakszervezethez képest - törekszünk támogatni és segíteni tagjainkat. Értem ez alatt az iskolakezdési támogatásunkat, amit a felsőfokú iskolai tanulmányaikat vég­ző fiatalok után is biztosítunk. Emel­lett természetesen temetési és szülési segélyt is biztosítunk az érintettek számára. Tagjaink összetartását az­zal is erősíteni kívánjuk, hogy az év során közös programokat és ünneplé­seket tartunk. Nem feledkezünk meg a nőnapról (a nők egész évi erőfeszí­téseiről), a karácsonyi ünnepkörről, amikor minden egyes tagunkat aján­dékkal köszöntünk. Rendszeresen szervezünk családi kirándulásokat, történelmi városnézéseket.- Mit tudhatunk még a szakszerve­zet életéről, milyen jövőbeni feladatok várnak rá?- Csoportszintű és vállalati bér­megállapodásoknál, munkaügyi kérdésekben, de akár a tagjainkat egyénileg érintő kérdésekben is tö­rekszünk a leghatékonyabb érdekkép­viselet biztosítására, amit jól elősegít az is, hogy egy cégcsoportos és egy országos szakszervezeti tömörülésnek is a tagjai vagyunk. Szakszervezeti életünket a nyugdíjas tagozatba tö­mörült nyugdíjasok színesítik. Nem­zetközi kapcsolattal is rendelkezünk, szoros együttműködés van az erdélyi Cartel-Alfa szakszervezettel. Jövőbeni tervek között fontosnak tartjuk a jut­tatások értékmegőrzését, a prevenci­ós célú egészségvédelem fenntartását, továbbá, hogy a munkáltató ismétel­ten biztosítsa a szabad pénteket vala­mennyi erőműves munkavállalónak és a napi teljes munkaidő újból 8 óra legyen. BRóbert Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira 5.rész Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. Borisz Vannyikov és Igor Kurcsatov A harctéri cselekmények irányításán túl az Állami Honvédelmi Bizottság, a GKO a világháború második felé­ben intézkedéseket tett arra is, hogy felkészítse az országot a forradal­mian új haditechnikai eszközök - az atomfegyver, a rakétatechnika, a rá­diólokáció - terén a saját változatok létrehozására. A cikksorozat 1. és 2. részében részletesen írtunk a szovjet atombomba megalkotásáról. E prog­ram keretében - 14 nappal Hirosi­ma amerikai atombombázása után - 1945. augusztus 20-án a szovjet atomfegyver kifejlesztésére L. Beri­­ja vezetésével megalapították a GKO Speciális Bizottságát és ugyanekkor az ennek alárendelt Első Főigazgató­ságot (orosz rövidítése: PGU), mely összefogta, magasabb szintre emelte és meggyorsította az ez irányú ku­tatásokat és ipari tevékenységet. [1] Ugyancsak a GKO Speciális Bizottsá­gának alárendelve 1946. május 13-án létrehozták a rakétatechnikával fog­lalkozó Második Főigazgatóságot. Még 1943. július 4-én alapították meg a rádiólokációért felelős Har­madik Főigazgatóságot, amelynek legfontosabb feladata Moszkva raké­tatámadás elleni védelmének létre­hozása volt. Témánk szempontjából a legfon­tosabb az Első Főigazgatóság (a PGU) tevékenységének követése. Vezetőjévé a lőszerügyi népbiz­tost, Borisz Vannyikov vezérezredest [2], tudományos irányítójává Igor Kurcsatov akadémikust nevezték ki. A mérnök végzettségű Vannyikov az 1930-as évek közepétől vezető pozíci­ókat töltött be a fegyveriparban, kri­tikus időszakban, 1939 januárjától 1941 júniusáig ő volt a fegyverzetügyi népbiztos. 1941. június 7-én letartóz­tatták, azzal az indokkal, hogy „nem boldogult a munkájával”. Ám 1941. július 20-án, négy héttel azután, hogy Németország rátámadt a Szovjetunió­ra, váratlanul szabadlábra helyezték, „irányadó szervek útmutatása alap­ján”, és kinevezték lőszerügyi nép­biztosnak. Erélyes intézkedései nyo­mán a fronton hamarosan megszűnt a szovjet hadsereg lőszerhiánya. [3] Az Első Főigazgatóság két vezetője a lehető legjobban egészítette ki egy­mást: amit Kurcsatov és tudományos munkatársai az atomfegyver létreho­zásához kitaláltak és megterveztek, azt Vannyikov „kipréselte” a bányá­szatból, a vegy- és gépiparból, az épí­tőkből - egyszóval az országból. 1946. március 15-ével átszervezték az állami irányítást: a népbiztossá­gokat minisztériumokká alakították, élükön többnyire a népbiztosokból lett miniszterekkel. Ettől kezdve a PGU - továbbra is Berija felügyelete alatt - a Szovjetunió Minisztertaná­csának közvetlen alárendeltségébe tartozott, vezetője Vannyikov maradt. Forrás: 1. https://ru. wikipedia. org/wiki/ nepeoe_zna6Hoe_ynpa6neme_npu_ Coeeme_MuHucmpo6_CCCP 2. https://ru.wikipedia.org/wiki/ BaHHUK06,_Bopuc_JIb6oem 3. www. hrono. ru/biograf/bio_we/van­­nikov_vl.php

Next

/
Oldalképek
Tartalom