Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-12-01 / 12. szám

14 2015. december <#> „ „ mym paksi atomerőmű Szakmák az atomerőműben Sorozatunk e havi számában Szili László berendezésmér­nökkel beszélgettünk. Szili László 1976. december 28-án született Pakson. A szakközépiskolát Szekszárdon az akkori nevén Ady Endre Szakközépiskola és Technikumban végezte. Első diplomáját a Dunaújvárosi Főiskolán, a másodi­kat a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán szerez­te meg 2003-ban. Az egyetem befejezése után Kecskeméten kez­dett dolgozni egy kis cégnél, ahol közel egy évet töltött mint gyártás-előkészítő. 2004. június 1-én került a Paksi Atomerőmű Karbantartás Technoló­giai osztály (KTEO), fővízköri csoportjába, atomixes kölcsönzött alkalmazottként. 2005 szeptemberében nyert felvételt a Paksi Atomerőmű állományába mint berendezésmérnök. Feladatai közé tartozott a fő- engedélyek beszerzése, karbantartási utasítások vízköri berendezések karbantartásával kapcsolatos felülvizsgálata és karbantartáshoz köthető munka­programok készítése. Az évek során tovább bővültek feladatai, és ki­egészültek az általa felügyelt berendezések (főelzáró tolózár, NA500-as csővezeték és alátámasztása) mun­ka utasítás-tervezésével és tartalék alkatrészeinek be­szerzésével. Jelenleg tagja a reaktor körüli térrészek szivárgásával foglalkozó értékelemző csapatnak. El­mondása szerint ez a munka elég sok időt igényel, vi­szont nagyon érdekes, és nagy kihívást jelent számára. Kollégáival jó a kapcsolata, mivel többségükkel 10 éve dolgozik együtt. Munkaidő után szeret úszni, futni, kirándulni a családdal és ismerősökkel, de ezek most háttérbe szorulnak mivel minden szabadidejét 7 hónapos lányával, Annával tölti. Fiataljaink Rovatunkban ezúttal Szombathelyi Szilárddal, a Nukleáris Biztonsági Osztály veze­tő fizikusával ismerkedhetünk meg, aki az ország távoli szegletéből érkezett a Paksi Atomerőműbe. Szilárd 1980-ban született Debre­cenben. Középiskolai tanulmányait a debreceni Péchy Mihály Építőipa­ri Szakközépiskolában végezte, az érettségi mellett gépésztechnikusi végzettséget is itt szerzett. Egy ba­rátja hatására döntött úgy, hogy a természettudományok területén folytatja tanulmányait, s a debrece­ni, akkori nevén Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem fizika szakára nyert felvételt. Az egyetemen érdeklődését felkeltette az atomfizika és a magfizi­ka. Az évek során tudatosan e terület felé orientálódott. Az egyetem elvég­zését követően Szilárd az ipari szek­torban szeretett volna elhelyezkedni. Budapestre költözött, s egy, a félve­zetőiparban érdekelt cégnél kapott állást. Az itt eltöltött években elsősor­ban méréstechnológiával foglalkozott feladata a mikrochip- és napelem­gyártáshoz kapcsolódó készülékek tesztelése, fejlesztése, gyártósorba történő integrálása volt, emellett kül­földi ügyfeleknek nyújtott mérnöki tá­mogatást, elsősorban mérések során. Bár szeretett e területen dolgozni, egy év külföldi munkavégzést követően a váltás mellett döntött. Szintén egy barátja ösztönzésére töltötte fel ön­életrajzát az MVM Csoport adatbázisá­ba, és 2014 decemberében sikeresen pályázta meg a Nukleáris Biztonsági Osztály vezető fizikus munkakörét. Jelenlegi feladatai közé tartozik az üzemanyag-mozgatás ellenőrzéséhez és armatúrázáshoz kapcsolódó felada­tok ellátása, blokkvisszaindulási mé­rések, próbák ellenőrzései, valamint kiégés és izotópkoncentráció-számí­­tások elsajátítása. Jelenleg idejének jelentős részét a betanulás teszi ki, a gyakorlati tapasztalat, a helyismeret megszerzése mellett az elméleti tudás elmélyítése és a tanfolyamok elvég­zése az elsődleges prioritás, tervezi a Budapesti Műszaki Egyetemen induló reaktortechnikai szakmérnök képzés elvégzését is. Feladatai elvégzése során sok se­gítséget kap kollégáitól, a kis létszámú szervezetnél a kollektíva és a munka­helyi légkör egyaránt kiváló. Szilárd jelenleg Szekszárdon lakik, ideje jelentős részét otthon is a tanu­lásnak szenteli. Ha teheti, hétvégéit Budapesten tölti, gyakran találkozik az évek során a fővárosban összeko­­vácsolódott baráti társaság tagjaival. Szabadidejében a túrázásnak hódol, a barátokkal gyakran szerveznek ki­rándulásokat az ország különböző táj­egységeire, egyik kedvenc célpontjuk a Bükk-hegység. Ha ideje engedi, hob­bijának, a rajzolásnak és a festészet­nek is szívesen hódol. Krausz Attila A főnököt köszöntötték Gallyas Vilmost nyolcvanadik születésnapján köszöntötték egykori munkatársai, beosztottjai. Kern Józsefné, az esemény szervezője elmondta, hogy párévenként szoktak talál­kozni, jó elbeszélgetni egymással, az unokákról készített fotóalbumokat kicserélni. Most az apropót egykori főnökük kerek évfordulós születésnapja adta, és tizenheten jöttek el az egykori munkatársak közül. Ebből az alkalomból beszélgetek az egykori humán igaz­gatóval. „1978 júniusában jöttem az atomerőműbe az ajkai erő­műből tervosztályvezetőnek, amelyik később felfejlődött Humán Igazgatósággá. Itt Pakson eltöltöttem huszonnégy évet, 2000-ben mentem nyugdíjba, utána még dolgoztam. Két éve hagytam abba a munkát, utolsó ilyen felelős be­osztásom a vadásztársasági elnökség volt, melynek tizen­három évig voltam a vezetője. Ez egy komoly beosztás volt, elég sok feladattal. Igazából 2013-ban kezdődött az igazi nyugdíjas életem, mikor megszabadultam minden kötött­ségtől. Szabadidőm most van bőven, van egy kis hobbiker­tem itt a Páskumban 4-500 tőkeszőlővel, ami ad munkát, és persze itt van a vadászat, amit nagyon szeretek. Két uno­kám van, a fiú már harmincéves, a kislány tízéves. Nagy kihívás volt főleg abban az időben az atomerőmű dolgozójának lenni, mikor idekerültem.Teljesen kialakulat­lan körülmények voltak, rend és szervezettség elsősorban a beruházási vonalon volt. Az erőműnél pedig abban az időben fel kellett építeni a szervezeteket a majdani mű­ködtetéshez. Ezt sikeresen végrehajtottuk, és ma már az utódaink teszik a dolgukat." WollnerPál Fotó: Bodajki Ákos

Next

/
Oldalképek
Tartalom