Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-12-01 / 12. szám
2015. december _____________________________________________________________________________ rnym paksi atomerőmű Véget értek a külföldi közmeghallgatások Az új atomerőművi blokkok környezetvédelmi engedélyezésének nemzetközi szakaszában 9 külföldi közmeghallgatást is rendeztek az ősz folyamán. A nyilvános fórumok tapasztalatairól a projekttársaság kommunikációs igazgatóját, Mittler Istvánt kérdeztük.- Hol és miért került sor külföldi közmeghallgatásokra és szakértői konzultációkra?- A nyílt kommunikáció jegyében még 2012-ben, az előzetes konzultáció során 30 európai ország kapott meghívást az eljárásba, közülük 11 állam jelezte részvételi szándékát, név szerint Ausztria, Csehország, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Málta, Németország, Görögország és Szerbia. Görögország és Málta kivételével mindegyik bejelentkezett ország kifejezte igényét szakértői konzultációra, közmeghallgatásra vagy mindkettőre. A Környezeti Hatástanulmány megismerhetőségének érdekében elkészítettük, és az mvmpaks2.hu oldalon (a magyar verzióval együtt) elérhetővé tettük a teljes 2200 oldalas dokumentáció angol nyelvű változatát. A közérthető összefoglalót és a nemzetközi fejezetet az adott országok nemzeti nyelvére is lefordítottuk, így azok a honlapunk angol nyelvű verziójáról letölthetők németül, szerbül, szlovákul, ukránul, szlovénül, románul, csehül és horvátul is. A környezetvédelmi engedélyezés 2014. december 19-én vette kezdetét, amikor a projekttársaság benyújtotta engedélykérelmét és az említett Környezetvédelmi Hatástanulmányt az illetékes hatósághoz. A magyarországi közmeghallgatásra 2015. május 7-én került sor Pakson, ezt megelőzően pedig az atomerőmű környezetében lévő 41 településen szerveztünk tájékoztató fórumokat, ahol a lakosságot informáltuk a Környezeti Hatástanulmány (KHT) eredményeiről, és felhívtuk a figyelmet a közmeghallgatásra. Ezzel párhuzamosan az említett 41 település minden háztartásába ingyenesen eljuttattunk egy-egy összefoglaló kiadványt, amely beszámolt a projekt aktualitásairól és a KHT-ról. Ezt a kiadványt országosan is terjesztettük három hetilap és egy napilap mellékleteként, valamint az ország minden megyei napilapjában egyoldalas összefoglaló cikket is megjelentettünk. A külföldi fórumok szervezése, a bejelentkezett országokkal szükséges kapcsolattartás a Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának feladata volt.- Milyen fő programpontjai voltak egy-egy külföldi közmeghallgatásnak?- A közmeghallgatásokon több mint húszfős magyar delegáció vett részt, köztük például vegyészek, mérnökök, kommunikációs szakértők. A magyar felet a Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztálya, a Baranya Megyei Kormányhivatal (mint illetékes hatóság), az Országos Atomenergia Hivatal, a Kormánybiztosi Hivatal, a Paksi Atomerőmű és a Paks II. projekttársaság szakértői, vezetői képviselték. Az események elején, a moderátor megnyitója után a Környezetmegőrzési Főosztály képviselője köszöntötte az érdeklődőket, majd az illetékes hatóság vezetője, dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott úr ismertette a környezetvédelmi engedélyezési eljárás folyamatát. Ezt követően dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos előadásában bemutatta a Paks II. projektet, a létesítés és üzemeltetés környezetre gyakorolt hatásait, a biztonsági paramétereket, valamint a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelését. A prezentációt minden esetben a kérdések és észrevételek megválaszolása követte. Itt bárki felszólalhatott, a rendezvényeket addig nem zárták le, amíg nem hangzott el minden kérdés, észrevétel, illetve amíg azokra nem válaszolt a magyar szakértői delegáció.- Mik voltak a leggyakrabban felmerülő kérdések, témák?- Szinte mindegyik közmeghallgatáson felmerültek a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések, de visszatérő téma volt az új blokkok Dunára gyakorolt hatása, valamint a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelése is. Fontos megemlíteni, hogy számos olyan kérdés is elhangzott, ami nem tartozik a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz (pl. az új blokkok által termelt villamos energia ára), de természetesen a magyar delegáció ezeket is megválaszolta.- Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a Paks II. projekttársaság a külföldi közmeghallgatások során?- A nyilvános fórumok alapvetően nyugodt, barátságos hangulatban zajlottak, bár Münchenben az atomellenes aktivisták vehemensebb, látványosabb módon is kifejezték véleményüket: egy úr felszólalása végén levette atomellenes felirattal ellátott pólóját, és a magyar delegáció asztalára helyezte. Egy másik aktivista műanyag emberi koponyát emelt fel a nézőtéren, majd később - nem tudni, miért - buborékfújásba kezdett. Ezektől az elszórt kivételektől eltekintve azonban a közmeghallgatásokra - a szakértői konzultációkhoz hasonlóan - a szakmaiság, a higgadt párbeszéd volt a jellemező. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a leghosszabb közmeghallgatás a már említett müncheni volt: az első napon 11:00-től 22:30-ig, másnap pedig 9:00-től 15:15-ig tartott, azaz a kétnapos rendezvény a szünetekkel együtt mintegy 18 órát ölelt fel. Ezzel szemben a legrövidebb közmeghallgatásra Ljubljanában került sor: itt mindössze másfél óráig tartott a rendezvény, dr. Aszódi Attila kormánybiztos úr részletes előadása után csupán egyetlen kérdés merült fel. Románia - a többi országtól eltérően - három közmeghallgatásra is igényt tartott: szeptember 28-án Nagyváradon, másnap Temesváron, majd október 14-én Bukarestben.- Sokan voltak kíváncsiak a rendezvényekre? Mittler István - A közmeghallgatásokon főleg civil szervezetek, önkormányzatok munkatársai, képviselői jelentek meg, de az érdeklődők száma sehol sem érte el a száz főt, átlagosan 20-50 résztvevő volt kíváncsi a rendezvényre. Talán a legnagyobb meglepetés Münchenben ért minket, ott ugyanis a kifogástalan szervezés és előzetes elképzeléseink ellenére - szem előtt tartva a német közvélemény alapvetően atomellenes hozzáállását - a több száz fős teremben mindössze 20-30 érdeklődő jelent meg, a közmeghallgatás másnapi folytatásán pedig csupán 7-8 fő vett részt. Az érdeklődők száma azonban nem elég az érdeklődés mértékének megítéléséhez. A bécsi és a müncheni rendezvényen ugyanis - a moderátor által ismertetett szabályok szerint - a felszólalókra nem vonatkozott időkorlát, és bármennyi kérdést feltehettek. így fordulhatott elő, hogy a 18 órás müncheni rendezvény jelentős részét egyetlen felszólaló, a nemzetközi atomenergia-ellenes fórumokról jól ismert Oda Becker kérdései és azok megválaszolása tette ki. A magyarországi szervezetek közül a Greenpeace volt egyébként a legaktívabb, Perger András, a zöldszervezet klíma- és energiakampány-felelőse csaknem mindegyik közmeghallgatáson felszólalt. „Meggyőződésem, hogy a paksi kapacitásfenntartási projekt ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontból is szükséges. A kormányközi egyezmény megkötése óta további két ügyben kaptunk zöld lámpát Brüsszeltől - idén áprilisban az Európai Unió jóváhagyta az üzemanyagellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a Magyar Kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek. Minden kérdésben, így a- Milyen visszhangja volt a külföldi közmeghallgatás-sorozatnak?- Fontosnak tartottuk, hogy a nemzetközi szakasz jelentős mérföldköveinek számító eseményekről folyamatosan tájékoztassuk a hazai közvéleményt is. Ennek érdekében már a rendezvénysorozat előtt számos országos médiumnak adott interjút dr. Aszódi Attila a témában. Az első közmeghallgatástól kezdve folyamatos tájékoztatást nyújtottunk honlapunkon, Facebook-oldalunkon, valamint kormánybiztos úr is rendszeresen közölt friss bejegyzéseket október elején indult blogján (aszodiattila.blog.hu). Több helyszínre is meghívtunk hazai újságírókat, valamint legtöbbször az MTI helyi tudósítója is készített összefoglalót az eseményekről. Élve a közmeghallgatás nyilvános jellegéből adódó lehetőséggel, több magyar újságíró is úgy döntött, hogy részt vesz valamelyik közmeghallgatáson. A rendezvények zömén az adott ország helyi vagy országos médiumai is megjelentek, Ljubljanában egy rögtönzött sajtótájékoztatóra is sor került. A hazai és nemzetközi médiában megjelent tudósítások, összefoglalók - néhány, a projekttel szemben eleve kritikusabb hangot megütő sajtóorgánumtól eltekintve - tárgyilagosak, tényszerűek voltak.- Mi az engedélyezési folyamat következő lépése?- Mindegyik közmeghallgatáson részt vett az engedélyező hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal delegációja. Az elhangzott véleményeket, kérdéseket és az azokra adott válaszokat a hatóság megvizsgálja, és dönt azok befogadhatóságáról. Ez szerepelni fog az engedélyezési folyamat lezárását jelentő hatósági határozatban is. Tehát elmondhatjuk, hogy a külföldi fórumok is igen hasznos tapasztalatokkal járultak hozzá az új blokkok létesítésével kapcsolatos engedélyezési eljáráshoz, mindemellett pedig nemzetközi szinten is részletes és hiteles tájékoztatást tudtunk nyújtani a paksi kapacitásfenntartás céljáról és fejleményeiről. beszerzési és állami támogatási kérdésekben is folyamatosan a bizottság rendelkezésére álltunk, minden felvetett kérdésre válaszoltunk. Ezt fogjuk tenni a jövőben is. Jelenleg a paksi két új atomerőművi blokk építésének előkészítése zajlik. Az Európai Bizottság 2015. november 19-i állásfoglalása, a kötelezettségszegési eljárás megindítása nem tartalmaz olyan elemet, amely ezt az előkészítési munkát befolyásolná. Az eredeti menetrend szerint dolgozunk tovább, a felmerült kérdéseket pedig tárgyalásos úton tisztázzuk Brüsszellel." Aszódi Attila (www.aszodiattila.blog.hu) Tartja a menetrendet a Paks II.
