Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-11-01 / 11. szám

mmmamm—mmmmm 2015. november 24 st mym paksi atomerőmű Üahahircfo A nevem Szél Dorina. Pécsen születtem 2015. au­gusztus 18-án. Születéskori súlyom 3870 gramm, hosszúságom 51 centiméter volt. Első gyermek vagyok a családban. Szüleim szerint nagyon szép­re sikerültem, le se tudják rólam venni a szemüket (bár azt úgysem hagynám). Az éjszakákat most már átalszom, anyukám nagy örömére. Egyébként nagyon érdeklődő baba vagyok, anyával már so­kat játszunk. Szeretek nagyokat aludni apucival, ilyenkor ágyúval sem lehet minket felébreszteni. — Sok szeretet vesz körül, boldog baba vagyok. Édesanyám a Kristály Patikában gyógyszerész, apukám, Szél Jonatán pedig a Turbina Osztályon turbinafőgépész a 4. blokkon. Bérces Barbara Viktóriának hívnak. Szekszárdon születtem 2015. augusztus 18-án, 5850 grammal és 61 centiméterrel. Második gyermek vagyok a családban. A három és fél éves bátyám, Balázs, már nagyon várt engem. Mindig puszilgatni sze­retne, vigyáz rám. Jó, nyugodt baba vagyok, csak akkor sírok, amikor éhes a pocakom. Éjjel nagyon jókat alszom, és ennek örülnek a szüleim és a tesó. Apukám, Bérces Attila, az Atomix Kft. Bizton­sági Szolgálatnál dolgozik, anyukám, Bércesné Vörös Viktória, az Atomix Bizton­sági Szolgálatnál dolgozott, bátyám születése óta itthon van. A nevem BebőkBarnabás. 2015. augusztus 22-én, Veszprémben születtem. Szüle­téskori súlyom 2950 gramm, hosszúságom 51 centiméter volt. Harmadik gyerek­ként érkeztem a családba, két nagy tesó, Ricsi és Kira nagyon várták érkezésemet. Csendes, nyugodt kisbaba vagyok, de ha eljön az evés ideje, akkor kiengedem a hangomat. Sokat eszek, így bár picurka voltam születésemkor, mostanra már közel 5 kiló vagyok, és 57 centiméter. Nagyon sokat mosolygok, és nagyon ér­deklődöm a körülöttem lévő hangok és mozgó dolgok iránt. A két tesó is nagyon szeret engem. Anya, Roczó Mónika, az Atomix Kft. Balatonfüre­di Rekreációs Központ Szakágzatnál dolgozik ké­zilányként. Apa, Bebők Krisztián, a Balatonfüredi Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka. Németh Emmának hívnak, és Szekszárdon szü­lettem 2015. szeptember 24-én. Születéskori súlyom 2880 gramm, hosszúságom 52 centi­méter volt. Második gyermek vagyok a csa­ládban, nővérkém nagyon kedvesen fogadott. Szeretek enni, sokat nézelődni és nagyokat sé­tálni a friss levegőn a tesómmal és a kutyusom­­mal. Apa, Németh Zsolt, az Üzemviteli Főosztály Reaktor Osztályán reaktoroperátor, anya, Né­­meth-Etessy Zsanett, pszichológus. Somogyi Blankának hívnak, 2015. szeptem­ber 29-én születtem Budapesten. Születéskori súlyom 3810 gramm, a hosszúságom 55 centi­méter volt. Harmadik gyermekként érkeztem a családba, lánytestvérem, Boróka 5 éves, fiútest­vérem, Boldizsár 3 éves. Igazi nagy testvérek, egész nap figyelnek rám, szórakoztatnak és szívesen dajkálnak. Nagyon jó kisbaba vagyok, leginkább eszem és alszom, persze mostanában egyre jobban érdekel a körülöttem lévő világ. Szeretem, amikor sétálunk, az esti fürdőzést, és hogy telis-tele van a ház élettel. Örülök, hogy ide csöppentem, és tervezem, hogy jó sokáig maradok. Anyukám konduktortanító, jelenleg itthon van velem, apukám, Somogyi László, a Munka- és Személyügyi Osztály Személy­zetfejlesztési Csoportjában dolgozik. Kissné Farsang Erika yyii iUAk • Az asztalterítés művészete A szépen terített asztal a szemet gyö­nyörködteti. Különösen nagy jelentő­ségű ünnepi alkalomkor, amikor ven­dégül látjuk a családot, barátainkat. Lassan közeledik a karácsony, ami­re nagy örömmel előre készülünk, és melynek szeretnénk hangulatát minél meghittebbé tenni. E varázslat egyik módja az ünnepi asztal alkalomhoz illő dekorációval és helyes terítéssel. Első és legnagyobb problémát a helyszűke jelenti mindannyiunknak, de egy kis praktikával, bővíthető asz­tallal vagy összetolt bútorral ez is áthidalható. Én minden évben kará­csonykor előveszem a nagymamámtól örökölt damasztabroszt, és míg vasa­lom - bizony nem könnyű feladat -, addig is gondolatban újra velem van. Szívemnek kedves emlék. És ha már megvan az asztal, és rajta van a kivá­lasztott abrosz esetleg rajta egy szép, terítékhez illő fényes, pl. organzakö­­zéppel, jöhet a terítés művészete, mely­nek legfontosabb alapszabálya, hogy mindig csak annyi tányért, poharat és evőeszközt tegyünk fel, amennyi feltét­lenül szükséges. A következőkben nézzünk egy kép­zeletbeli asztalt, amely nemcsak a terí­téshez, hanem az étkezéshez is segítsé­get nyújt. Középen általában egy lapos tányér van, erre kerül a levesestányér. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy minden vendég­nek elegendő helye legyen (legalább 50-60 cm). A tányértól balra a villák, jobbra a kések, és utána a kanalak találhatók. A desszerthez használatos evőeszkö­zök a tányér felett helyezkednek el. Mindig a legelőször használt evőeszköz van kívül, így a vendégek az étkezés so­rán kívülről befelé haladnak, majd ha az oldalsó evőeszközök elfogytak, a fel­sőket veszik igénybe. A fentieknek megfelelően közvetle­nül a tányér jobb oldalára, élével a tá­nyér felé fordítva kell elhelyezni a fő fogáshoz használt nagy kést. Ezt követi az előételhez használt kés, pl. halkés, majd pedig a leveshez használt kanál. Amennyiben olyan előételt szolgálunk fel, amelyet a leves előtt, kanállal kell fogyasztani, a nagy kanál mellé te­gyünk még egy kisebbet is. Közvetlenül a tányér bal oldalára ke­rül a fő fogáshoz használt villa, majd ezt követi az előételhez használt pl. halvilla. A tányér fölé kerül a desszertes kanál és villa. A kanál nyele jobbra, míg a vil­láé balra mutat, és a kanál van felül. Ha azonban csak villát adunk a desszert­hez, akkor annak a nyele jobbra néz. Az evőeszközök után tesszük fel a poharakat. A főfogáshoz használt ital poharát a főfogáshoz használt kés he­gye fölé helyezzük el. Az előételhez felszolgált italok pohara ettől jobbra, a desszerthez adottaké pedig balra álljon. Ha pezsgős étkezésről van szó, akkor a pezsgőspohár kerül a sor elejére. Vizes­pohár nélkül elképzelhetetlen az étke­zés, így annak célszerű helye a lapos és mélytányérok előtt van, hogy könnyen elérhessük. Ha a vacsorához kenyeret is kíná­lunk, akkor annak a bal oldalra tegyünk egy kisebb tányért, és esetleg egy kést a vajnak. Ugyanide kerül a savanyúság­hoz szükséges tányér is. Ezután helyezzük a szalvétát alap­helyzetben bal oldalra, a villák mel­lé, vagy szalvétagyűrűben a tányérra. A textilszalvétát az étkezés kezdetekor, amikor az asztalnál helyet foglalunk, azonnal szétterítjük az ölünkben. Szal­vétát a teríték mellett hagyni, vagy ösz­­szehajtott állapotban használni nem illik. Az étkezés végeztével, amikor fel­­állunk az asztal mellől - de nem előbb -, laza csomóban összefogva terítékünk bal oldalára helyezzük. A szalvétát használat után nem illik sarkosra hajto­gatni. Ugyanis ha valaki így helyezi el a szalvétát, ezzel azt jelzi, hogy nem ízlett az étel. A terítés befejezéseként helyezzük az asztalra a fűszertartókat és az alkalom­hoz illő dekorációt, gyertyát és egyéb díszítést, ügyelve arra, hogy ezek ne legyenek túl magasak, és ne zavarja a szemben ülőket a beszélgetésben. A fenti alapszabályokat figyelembe véve ünnepi asztalunkat saját kreativi­tásunk teheti egyedivé, ezáltal is örö­met szerezve családunknak és vendé­geinknek. Kovácsné Andi

Next

/
Oldalképek
Tartalom