Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-01-01 / 1. szám

20 2015. január <Q> rnym paksi atomerőmű CERN-i záróprogram az Elektrotechnikai Múzeumban Erre a napra (december 6.) bezárt Budapesten (Kazinczy u. 21.) az Elektrotechnikai Múzeum - a nyáron gyorsítóban járt fizikatanárok szállták meg. Gitárkísérettel elénekelték a kirándulás ak­tualitásaiból született „csasztuskát”, csujogató toldalékokkal. Dr. Antal Ildikó, az intézmény igazgatója hívta fel a figyelmet, hogy munkahelye „oktató múzeum” - várják az iskolákat rendkí­vüli, kísérletes fizikaórára. Több sikeres rendez­vényük volt a tudomány napján, a tudósok, mú­zeumok éjszakáján. Dr. Kroó Norbert akadémikus, az Eötvös Lo­­ránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke, mint a CERN-i program egyik szponzora tájékoztatta a megjelenteket, hogy a rövidesen beköszöntő 2015. évet az UNESCO „a fény évének” nyilvání­totta. Rengeteg pályázati lehetőség, ismeretter­jesztő előadások, konferencia, csillagásztábor lesz ebből az alkalomból. Külön honlapot szerkeszte­nek, hogy minél szélesebb körben tehessék közzé az eseményeket, programokat. Az Öveges-labor­ral rendelkező iskolák mozgósítják régiójukat. Kiss István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. főosztályvezetője a Jövő Nukleáris Energetiku­sáért Alapítványa képviseletében széles körű szponzori tevékenységükről beszélt. Megemlí­tette, hogy az atomerőmű hazai fejlesztéseknek köszönhetően két lépcsőben megemelte a teljesít­ményt, már a második blokk kapta meg az üzem­idő-hosszabbítási engedélyt, és a teljesítményki­használás növelése érdekében új üzemanyaggal növelik meg a ciklus hosszát 12-15 hónapra. A Tájékoztató és Látogatóközpont, valamint az Atomenergetikai Múzeum sok érdekességet tar­togat a látogatók számára. Jövőre a Szilárd Leó fi­zikaverseny II. fordulóját Pakson rendezik - vár­ják a versenyzőket és tanáraikat. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügy­vezetője - mint harmadik támogató - bemutatta nagy múltú cégét. Jelentős kutatási potenciáljuk (1200 fő) az egyetem közelében, kereskedőik a Népliget közelében találhatók. Mindig veze­tő szerepet játszottak a távközlésben - nincs ez máshogyan napjainkban sem. Az általuk adomá­nyozott laborban készült a nagysikerű MASZAT űreszköz. Jarosievitz Zoltán nyugdíjas fizikatanár, mú­zeumi demonstrátor mutatta be filléres kísérleti eszközeit működés közben. gyulai Hétpecsétesek szakmai fóruma A Hétpecsétes Információbiztonsági Szervezet 63. szakmai fórumát tartotta Budapesten november 19-én. Előbb Tarján Gábor, a szervezet alelnöke köszöntötte a megjelenteket (240 fő regisztrált). Felhívta a figyelmet, hogy a szervezet céljai, működési módja nem változott. A Hétpecsétes történetek I. kötete e-könyv formában a hon­lapon keresztül elérhető (360 letöltés). Ugyancsak elérhető a fogalmi szótár. Jövőre a megnövekedett érdeklődés miatt új helyen, az Üllői úton, a Hotel Tu­lip Inn Budapest Millenniumban lesznek az összejövetelek - minden páratlan hónap 3. szerdáján. A fogalmi szótárt önkéntesek készítik, újítják - köztük Horváth Gergő lek­tor és COBIT-szakértő. Mint elmondta, nem a tükörfordítást, hanem inkább a tartalmi megfeleltetést támogatják a már több mint 1000 szócikk megalkotása során. A kifejezések meghonosodásáig célszerű mindkét nyelven szerepeltetni a cikkekben, előadásokban. Gyöngyösi Péter, a BalaBit termékmenedzsere beszámolt új IT-biztonsági koncepciójukról. Nem a vírusok számtalan mintázatát keresik, mert az már na­gyon lelassítja az adatforgalmat, hanem a felhasználók naplózott viselkedési formáit ellenőrzik. Végül dr. Ormós Zoltán ügyvéd a „felhőjog" kapcsán a nemzetközi szerző­dések buktatóira hívta fel a figyelmet, mert azonkívül, hogy a különböző jog­rendszerekben más és más jelentése van a fogalmaknak, akár a kötbér-, akár a kártérítésigény érvényesítése az elévülésen belül is jelentős költségekbe kerül. Ma már sokan vesznek igénybe „felhős szolgáltatást" - az adataikat tároltat­ják valahol -, kiköthetik, hogy azok az országon belül maradjanak, kiköthetik az értesítési kötelezettséget illetéktelen hozzáférésről, és hogy a szolgáltatás végén egyeztetett programmal töröltessenek. Lényeges, hogy az általános szerződési feltételektől (ÁSZF) való eltéréseket el kell ismertetni és fogadtatni. A nem egyértelmű, tisztességtelen szerződések érvénytelenek. gyulai Ajövőinternetje A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar elérkezettnek látta az időt a múlt év vége felé, hogy számot adjon azon kutatásairól, amelyek az „okosváros” témakörébe tartoznak. Bakonyi Péter vállalta magára a moderátor-elnök hálátlan szerepét, mert nagyon nagy ez a terület, sokrétű és bő, az Európai Unió (EU) is kiemelt témaként kezeli, támogatja. Előbb a Future Internet Research, Services, Technology (FIRST) projekt jött létre a Debreceni Tudományegyetemen, majd sorra csatlakoztak a töb­bi egyetemek is - vezette fel előadását történeti visszatekintésként Sallai Gyula. Alig másfél év alatt a projekttagok száma 6-ról 22- re, a kutatási témák száma 29-ről 138-ra nőtt. Az EU következő 7 évre kiírt pályázatai az „okosvárosok” projektjeire is vonatkoz­nak, de ez a kiválóság programja, nem a felzárkóztatásé. A kidol­gozott módszereknek a fejlett nyugaton is meg kell állnia a helyét. Fehér Gábor egy új fogalomra hívta fel a figyelmet: az out­sourcing (kiszervezett feladat egy külső szervezetnek) után meg­jelent a crowdsourcing (feladat kívülálló tömegnek, amelynek összesített eredményét velük is megosztják). Egy okos telefonnak akár 10 szenzora is lehet (GPS, hőmérő...). Az adatokat távolról is le lehet kérdezni, mint a hackerek, csak ehhez a készüléktulaj­donosok előzetesen hozzájárultak. Egy „hőtérkép”, „dugótérkép” állítható össze, amelynek haszonélvezői az alkalmazástulajdo­nosok. Megtudhatják általa a hőmérsékletet a közeli játszótéren, vagy hol araszolnak a járművek, esetleg tömöttek-e a villamosok stb. írtak olyan programot, amellyel a nézők értékelhetik a játéko­sok teljesítményét egy-egy futballmeccsen. Iß. Benczúr András beszámolt róla, hogy a SZTAKI-ban ki­fejlesztettek egy adatfolyam-feldolgozó algoritmust (105 ese­­mény/s). Ez egy BigData alkalmazás Smart City-ben - 7 má­sodpercet lehet előre jelezni -, Berlinben, Stockholmban már tesztüzemben működik. Gál Zoltán ismertette, hogy az EU szinte mindent támogat, ami „okos”. Nagy szüksége lesz erre a tudásra az emberiségnek, mivel 2025-re városokban él majd a világ lakosságának 65%-a. Van olyan szervezet, amely a kezdő vállalkozásokat (STAR­TUP) segíti módszertani tudásával, felméri a piacot, megtervezi a növekedést, megszerzi a támogatásokat, mivel a feltaláló, vállal­kozó, cégépítő szerepkörét jobbára nem tudja ugyanaz a személy betölteni. gyulai Részletek a Paksi Atomerőmű építésének történetéből Első kapcsolat a Finnatommal (1. rész) (Balogh Ernő Eötvös-díjas energetikus készülő életrajzi könyve kapcsán) Általában már fiatal korban éreznek késztetést az embe­rek, ha valami, az átlagos életviteltől eltérő cselekedetek történnek velük, hogy papírra vessék egyszerűen azok megőrzése vagy valamilyen célú továbbhasznosítása mi­att. Az én életem történetét - különös tekintettel a szak­mai múltamra - számomra szinte kötelesség elmondani azok tanulságaival az utánam következő generációknak. Ennek egyik oka, hogy a szakmai múltam szinte egy­beforr az elmúlt közel 60 év magyarországi energetika történetével. Ezalatt az idő alatt az ország szinte minden jelentősebb állami beruházásában részt vettem, amely­ből a legjelentősebb, jellegénél fogva természetesen az atomerőmű építése volt, amelynek az 1. reaktorblokk át­adásáig helyszíni főmérnöke is voltam. A nagy állami beruházások természetszerűen nem­csak gazdasági döntések, hanem politikai döntések is, hiszen az elhatározások mindig az éppen aktuális politi­kai helyzetben történnek. Óriási a különbség, hogy egy független ország vagy politikailag valamilyen függőségben lévő nemzet dönté­séről, annak kivitelezéséről van-e szó. Egy atomerőmű építésénél viszont minden szinten óriási a döntés felelőssége. Éppen emiatt jóleső érzéssel hallottam a napokban az alábbi híreket: „A kormány európai szinten elismert szakértők be­vonásával, az Országos Atomenergia Hivatalon belül nemzetközi tanácsadó testületet fog létrehozni, amely a Paksi Atomerőmű bővítése során segíti majd a fejlesz­tést, valamint - más európai példákhoz hasonlóan - ga­ranciát jelent a nemzetközi szakmai közvélemény tájé­koztatására - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken az MTI-nek. A miniszter kifejtette, hogy a nemzetközi sztenderdek figyelembevételével, a magyar adó- és áramdíjfizetők ér­dekeit szem előtt tartva, a gazdasági rezsicsökkentés elő­készítése érdekében, a már működő Paksi Atomerőmű fejlesztésére, a Magyarország szempontjából stratégiai jelentőségű energiaforrás biztonságának megőrzésére, hatékonyságának növelésére - más nagyvállalatokhoz hasonlóan - szintén világszerte elismert szaktekintélye­ket kívánnak bevonni. - Ezáltal a hazai eredmények és nemzetközi tapasztalatok alapján átláthatóbb és még eredményesebb működést tudunk elérni - hangsúlyoz­ta. - Ez nyilvánvalóan sértheti a korábbi kormányok alatt kialakult érdekeket. Beszédes, hogy már a kiválasztási folyamat kezdetén megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, és ellehetetleníteni ezt a kezdeményezést - jelentette ki Lázár János." Az, hogy mit jelent ez a hír, azt elsősorban azok tudják átlátni és méltányolni, akik az első blokkok tervezésében és megépítésében vettek részt. Ennek alátámasztására leírom az alábbi rövid törté­netet. Az erőmű előtervezését és a szerződések megkötését az ERBE - Erőmű Beruházási Vállalat - végezte. Ennek a cégnek magyar szakembergárdája és nagy gyakorlata volt az erőművek építésében, különösen a megrendelt berendezések gyártási és szerelés utáni ellenőrzésében. Ez nagyon lényeges dolog volt, mert az atomerőmű is - a rektortechnikát kivéve - legnagyobb részt hagyomá­nyos erőművi berendezésekből áll. Rendszeresen jártunk a Szovjetunióba szakmai tárgyalásokra, viszont nem tud­tuk érvényesíteni az ERBE-nek azt a jól bevált gyakorla­tát, hogy minden egyes gyártott berendezés átvételénél részletes minőségi ellenőrzést tudjon végezni (annak ellenére sem, hogy az ERBE-t olyan nagy ország, mint India, független minőségi átvevő cégként elismerte). Különböző dolgokat kellett kitalálnunk - a mai szakem­bergárda ma már csak mosolyogni tudna ezeken -, hogy hogyan szerezzünk tényszerűbb ismereteket. Folytatás a következő számban. Balogh Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom