Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-08-01 / 8-9. szám

2015. augusztus-szeptember ■ mym paksi atomerőmű 11 Benke Mihály műszakvezető Általános iskolai tanulmányait Németkéren végezte, és itt is született 1960. május 2-án. A pályaválasztás idején a gépsze­relői szakma mellett döntött. A Rózsa Ferenc Szakközépiskolá­ban 1974-78 között tanult, majd tanulmányai zárása­képpen sikeres érettségi vizsgát tett. Szerencsésnek mondhatta magát, mert rögtön si­került elhelyezkednie az érettségit követően, az isko­lapad elhagyása után. Rövid ideig élvezhette a nyári szünetet, mivel augusztus elsején munkába is állt. Karbantartóként kezdte atomerőműves pályafutását. A mai napig szívesen emlékszik vissza arra a nagyon jó szakembercsapatra, amelyhez a forgó­­gép-karbantartási szervezetnél került. Részese le­hetett a Paksi Atomerőmű épülésének (beleértve a felvonulási épület, indítókazánház szivattyúinak, hőcserélőinek, armatúráinak szerelését és karban­tartását), illetve a beépítendő berendezések „0” reví­ziós munkálatainak is. Az 1. blokki turbinák szerelésén - a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat keretein belül - 1980-81-ben le­hetőséget kapott arra, hogy megtanulja ezt a szép szakmát. Időközben - 1985-86-ban - tanulmányait Pécsett folytatta, ahol gépkarbantartó, javítótechni­kusi minősítést szerzett. Jelenleg is a forgógép-karbantartó szervezetnél végzi tevékenységét, műszakvezetői beosztásban, a turbina-karbantartó üzemegységnél. Bízik benne, hogy a sok-sok év alatt megszerzett szakmai tapasz­talatból minél többet át tud adni jelenlegi és leendő munkatársainak. Mihály nős, felesége, Erzsébet is a Paksi Atomerő­mű alkalmazásában áll, a Kontrolling Osztály dol­gozója. Pakson élnek. Gyermekeik: Dániel (33 éves), Viktor (30 éves) és Mátyás (26 éves). Dani az MVMI Informatika Zrt.-nél, Matyi a Paksi Atomerőműben, Viki a Művészetek Palotájában helyezkedett el. Leg­idősebb és legfiatalabb fiuk Pakson, a középső Buda­pesten él és dolgozik. Mihály szabadidejében szívesen fejt rejtvényt és olvas, szükség esetén barkácsolni is szokott. Gyöngyösiné Nyúl Petra Csépányi Bárdos László műszakvezető Ózdon született 1959-ben. Szü­lővárosában végezte általános, majd középiskolai tanulmá­nyait is. A Gábor Áron Szak­munkásképző Intézetben tett sikeres záróvizsgát vas- és fém­szerkezet-lakatosként. A szakma kiváló ifjú mestereként 1978-ban kapott lehetőséget negyedmagával arra, hogy a Paksi Atom­erőműben dolgozhasson egy éven át, a 22-es Építőipari Vállalat állományában. A kiküldetés lejárta után vissza­tért Ózdra, majd a kohászati üzemben helyezkedett el, ahol hidak és daruk karbantartásával foglakozott. Rokonai révén - akik időközben Paksra költöztek - kapott számára inspiráló információkat, majd úgy döntött, hogy családjával szintén az atomvárosban te­lepedik le. Két fiúgyermeke mondhatni már az új lakó­helyen nőtt fel. Ők, Laci és Norbi, édesapjukhoz hason­lóan az atomerőműben dolgoznak jelenleg is. László 1984 szeptemberében állt munkába a for­gógép-karbantartó szervezetnél, ahol jelenleg mű­szakvezetői beosztásban irányítja csoportjukat, a társműszakvezető és a művezető kollégákkal szoros együttműködésben. A kezdetek kezdetén Odor Ferenc - ahogy emlegeti, a turbina ikonja - volt az a személy, akitől a gépszerelői szakmát megtanulta. Neki nagyon sokat köszönhet. Ma már, sokéves tapasztalattal ő is az ifjabb kollégákat pró­bálja tanítani, s átadni nekik a munkavégzéshez szüksé­ges információkat. A turbinán dolgozó kollégák tevékenységét két fő időszakra lehet bontani, részletezte. Egyik a főjavítások idején a gépek szétszerelése, karbantartása, majd össze­szerelése, másik az előkészítő feladatok végrehajtása. Munkájuk alapos, precíz és körültekintő hozzáállást igényel. Szakmai terveire térve elmondta, hogy az idei évben két fejlesztést dolgozott ki, melyeket a Műszaki Alko­tói Pályázatra be is nyújtott. A szabályozószelep tömb­szelencéinek biztosítása és az olajfogó kiváltása idő- és költségtakarékos, hatékonyságnövelő megoldások. László szabadideje egy részében dunaszentgyörgyi családi háza körüli teendőkkel és zenéléssel foglalkozik. Néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy egy gitárt és egy szintetizátort vásárol, és autodidakta módon megtanul rajtuk játszani. Tervezi, hogy jelenlegi tudását iskolai keretek között fejleszteni fogja a közeljövőben. Párja, Éva kunszentmiklósi származású, könyvelés­sel foglalkozik. Neki is van gyermeke, sőt kis unokája is, akiket László is sajátjaiként szeret. Gyöngyösiné Nyúl Petra Tumpek János karbantartási műszaki ellenőr Pakson született 1964-ben. Általános iskolai tanulmá­nyait is itt végezte, majd Szekszárdon folytatta a Ró­zsa Ferenc Finommechani­kai-műszeripari és Gépészeti Szakközépiskolában, mechanikai műszerész szakon. A középiskola be­fejezése után 1983-ban a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat (VERTESZ) paksi kirendeltsé­gén helyezkedett el. Ekkor ismerkedett meg a Paksi Atomerőművel, mivel munkaadója tevékenyen részt vállalt az erőmű építési munkálataiban. A cégnél el­töltött évek alatt részt vett a mátrai erőmű, a duko­­vany-i atomerőmű és a Leuna-Werke (Németország) építésében, korszerűsítésében is. A Paksi Atomerőműnél 1989-ben kezdett dol­gozni, ahol a Forgógép Karbantartó Osztály (FKO) vízműves csoportjához került karbantartó lakatos­ként. 1993-ban átszervezték a szakterületi tevékeny­ségeket, az s ekkor került át a Szivattyú II. karban­tartó művezetői egységhez karbantartóként. Idővel a munkaköre megváltozott, előbb vezetőszerelői, majd technológusi feladattal bízták meg. 2003-ban gépésztechnikusi képesítést szerzett. Jelenlegi mun­kakörébe szintén egy kisebb átszervezés után került 2010-ben. Itt műszaki ellenőri feladatokat látnak el kollegájával, Kovács Lajossal. Feladataik közé tar­tozik az FKO mindennapi munkáját segítő külsős cégek, vállalkozók munkáinak műszaki ellenőrzé­se. Ide tartoznak a karbantartások során felfedezett műszaki problémák javítására szerződött partne­rek koordinálása, az elvégzett tevékenység műszaki megfelelőségének ellenőrzése, igazolása (fémszórás, csapágyöntés, csúszógyűrű-leppelés, külső tech­nológiai rendszerek szivattyúi és a búvárszivattyúk karbantartása stb.). A napi teendők mellett, az osz­tály működésével kapcsolatos egyéb feladatok el­végzésében is részt vesz. A jövőben is úgy szeretné elvégezni a rá bízott feladatokat, hogy az a lehető leg­jobban segítse a kollégáit a munkavégzésben. János nős, felesége, Erika, varrónőként dolgozik Pakson. Lánya, Gabriella, Budapesten a Nemze­ti Közszolgálati Egyetemen, míg fia, Zoltán, a Pak­si Vak Bottyán Gimnáziumban tanul. Szabadidejét horgászással, sportolással tölti. Orbán Ottilia Tantos György karbantartási műszaki ellenőr Szekszárdon született 1958- ban, és Faddon végezte el az általános iskolát. Utána Szekszárdon az 505-ös Szak­munkásképző Intézetben szerszámkészítőként végzett. Ezt követően két évet dolgozott a szakmájában egy műszergyárban, és közben sikeres érettségi vizsgát tett. További két évet dolgozott Budapest környékén, egy kavicskotró cégnél egy hajón. Húsz hónap sorka­tonai szolgálatot követően adta be felvételi kérelmét Pakson, az atomerőműbe. A Vízgépészeti Vállalat munkavállalójaként kezdett, majd 1984 májusában PAV-os állományba került. 1985. év elején levált a vízvegyészetről a légtechnikai csoport, és az építé­szetre került át a szervezeti egysége, ahol karbantar­tói feladatokat látott el. A következő, tizedik évet kö­vetően a csoport átkerült az építészetről a Forgógép Karbantartó Osztályra (FKO). Később vezető szerelő beosztásba került, pár évet követően karbantartási ellenőr lett, most pedig karbantartási műszaki ellen­őr beosztásban dolgozik. Feladata a napi feladatok, munkák megszervezése és előkészítése, koordinálá­sa. A harminc év alatt rengeteg gyakorlati tapaszta­latot szerzett, amit a mostani időszakban is jól kama­toztathat. Rendkívül nagy előnyt jelent ez számára, és nagyon sokat számít a munkájában. A betanuló kollégának is szívesen adja át ezeket a tapasztalato­kat. Véleménye szerint az első mindig a tisztességes munka, utána jön a haszon. Ez a nagy érték, ha vala­ki így áll a munkájához. György Faddon alapított családot, 29 éve házas. Felesége Faddon, az óvodában dajkaként dolgozik, 23 éves fiuk pedig csőszerelő Pakson. Világéletében nagyon sokat dolgozott, utólag visz­­szagondolva néha túlzásokba is esett. Ügy gondolta akkor, hogy ez a helyes. Most, az idő előrehaladtával rájött, hogy fontos az egészség is. Eljött az idő, hogy visszavegyen az ütemből, mert egy kicsit túlvállal­ta magát. Szabadidejében a ház körül dolgozgat, és szívesen biciklizik is. Néha a futópadra is felugrik a téli időszakban, ha már kint nem lehet dolgozni. A hobbival kapcsolatban úgy gondolja, hogy vigyázni kell, hogy ne legyen „rabság” belőle. Van maró- és esztergagépe otthon, amivel szívesen „alkot”, de már kacsingat a nyugdíj felé is, két éve van még vissza. Szereti a szavahihetőséget, becsületet és tisztessé­get, az erkölcsi értékeket. Úgy gondolja, hogy az em­ber munkával élje az életét továbbra is, olyan munká­val, amiben ha lehet, örömét is lelje. Orbán Ottilia

Next

/
Oldalképek
Tartalom