Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8-9. szám
2 2015. augusztus-szeptember Kiemelkedő siker a 4. blokki főjavítás A Paksi Atomerőmű dolgozói közösségének sikereként értékelte Hamvas István vezérigazgató a 4. blokk ez évi főjavításának július 28-i, ütemterv szerinti befejeződését. A társaság belső kommunikációs felületén közzétett üzenetében, az 1. blokk kevésbé sikeres határidőtartása hátterén így fogalmazott ennek kapcsán: „Azt igazolja, hogy megvannak azon képességeink, amelyek a saját magunk által elhatározott és ütemezett feladatok minőségi elvégzéséhez szükségesek, és képesek vagyunk a korábbi években bizonyított teljesítményre.” A 4. blokki főjavítás részleteiről Bárdos Zoltán, a Karbantartás Irányítási Osztály (KIO) vezetője adott tájékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára. paksi atomerőműmym Mit jelent a főjavítás az atomerőmű életében? Miként általában a műszaki berendezéseket - például az autókat úgy az atomerőmű technológiai rendszereit, berendezéseit is időről időre karban kell tartani. Ezek a karbantartások tervszerűen történnek. Jelenleg évente egyszer minden blokkot le kell állítani a reaktorokban levő üzemanyag-kazetták átrakása céljából. Kézenfekvő, hogy ezt az időszakot használják ki a karbantartási munkák elvégzésére, azaz az adott blokk főjavítására. Bár bizonyos típusú karbantartásokra üzem közben is sor kerülhet, a munkák zöme csak leállított blokkon végezhető, hiszen a rendszerek megbontását igénylik. Az átrakási, illetve karbantartási időszakok általában nagyjából egy hónapig tartanak (minden blokkon négyévente történik úgynevezett nagyátrakás és ezzel párhuzamosan nagyjavítás, ami körülbelül két hónapot ölel fel). A főjavítások során szétszerelik a primer és szekunder köri rendszereket, egyebek mellett olyan főberendezéseket, mint például a reaktor, a fő keringtetőszivattyúk, a gőzfejlesztők, a turbinák vagy a különböző elzáró szerelvények, majd a szükséges karbantartási feladatok elvégzését követően összeszerelik, lepróbálják, ismételten üzembe helyezik ezeket. A főjavítások keretében nyílik lehetőség számos ellenőrző vizsgálat elvégzésére is. tő szerkezeti és örvényáramos vizsgálata és az időszakos ellenőrzési program szerinti ellenőrzései, a 4. fő keringtetőszivattyú nyomófedél-megmunkálása és vezető kerekének cseréje, valamint a számos hegesztési, armatúrás és építészeti feladat. Ám mindezek még csupán a karbantartói munkákat ölelik fel. Az üzemviteli szervezet kapcsolódó feladatairól is szólni kell: magas szinten oldották meg a blokk leállítását, elindítását. Emellett a munkáknak a műszaki szervezet által elvégzett előkészítése és betervezése rendben volt. Természetesen a Biztonsági Igazgatóság szervezeteinek tevékenysége is szorosan kapcsolódott a feladatokhoz, de a gazdasági területet is köszönet illeti (hogy csak egy szempontot említsek: nagyon jól jött a rendkívüli júliusi hőségben védőitalként biztosított ásványvíz). A 4. blokk leállításakor mindanynyiunkra ránehezedett az 1. blokkon tavasszal elszenvedett jelentős főjavítás-hosszabbodás terhe. Sokan és sokat elemeztük az ottani csúszás okait. A tanulságok levonásának eredményeként a 4. blokkon szinte minden kiemelt munkára részletes ütemterv készült, amelyek előrehaladását vezetői szinten naponként többször is áttekintettük. Ezek mellett a vezérigazgató a főjavítás idejére egy külön felügyelő személyt jelölt ki, aki velünk együtt igyekezett a kritikus területeket feltárni, és észrevételeivel segíteni a munkát. A személyes véleményem mégis az, hogy elsősorban nem ezeknek köszönhető a siker, hiszen az operatív döntések nem ezek keretében születtek: minden felmerült kérdést a szokásos főjavítási fórumokon kezelni tudtunk. Úgy vélem, a meghatározó tényező az volt, hogy valami módon a feladatokat ténylegesen végrehajtók igyekeztek jobban teljesíteni. Precízebb volt a munkák előkészítése, a befejezési időpontok tartása (sőt, stratégiai siker volt a QD02 gép kisjavításának két és fél nap alatti, az ütemezett elképzelésnél lényegesen gyorsabb végrehajtása), valamint a munkák készre jelentése. Ehhez párosult, hogy nem jelentkezett váratlan és nehezen kezelhető műszaki probléma (amiből viszont az 1. blokkon bőven kijutott). A 24 nap 9,5 órás főjavítási hossz valóban komoly siker. Különösen azzal a ténnyel, hogy a blokkindításkor végzett primer köri tömörségpróbán észlelt műszaki meghibásodás kijavítása miatt a blokkot vissza kellett hűteni, ami önmagában is másfél nap növekményt adott. Ha ez az előre nem látható nehézség nem következett volna be, még a 23 napos intervallumon is belül maradtunk volna. Prancz Zoltán A sikerek a 2. blokkon folytatódnak Lapzártánk után ért véget a 2. blokki főjavítás, ami megismételte a 4-es nyári sikereit: a tervezett 27 nap helyett 25 nap és 20 óra alatt elkészültek a szakemberek a munkával. Bárdos Zoltán, a Karbantartási Irányítási Osztály vezetője időközben leköszönt, utódja, Kurucsó Sándor kiemelte: azért is különlegesen nagy siker ez, mert a reaktorszereléssel összefüggésben olyan munka is volt - a TG-rendszeri csővezeték-javítás - amely egyébként a ciklikus főjavítási munkálatoknak nem része. Nagyon sok feladatot terveztek be egy viszonylag rövid időre, de a közreműködők tapasztalatának is köszönhetően a munka során nem merült fel olyan körülmény, meghibásodás, amelyre teljesen új megoldást kellett volna a szakembereknek kidolgozniuk. A blokk karbantartási, főjavítási és indítási műveleteit az Országos Atomenergia Hivatal helyszíni, valamint online ellenőrzéssel folyamatosan felügyelte. A hatósági ellenőrzés kiterjedt a karbantartási és főjavítási tervek végrehajtására, a berendezések ellenőrzésére, a próbák végrehajtására, valamint a karbantartási rendszer hatékonyságának monitorozására. A főjavítás befejeztével a hatóság az újraindítási engedélyt kiadta.- Bár a főjavítási feladatok túlnyomó többségüket tekintve a gyakorta végrehajtott - szokásosnak is nevezhető - munkák voltak, néhány szakterületen ezektől eltérő műveleteket is meg kellett oldani, amit nehezítettek a rövidre tervezett leállás szűkös időkeretei. Ide tartozott többek között a főjavítás elején végrehajtott, a 40TG02/1 pihentetőmedence hűtőköri csőszakaszának javítása, a 41SR gerjesztőgép főjavítása, a 41JD01 gerjesztőrendszeri rekonstrukció, a 42BA villamos elosztó szekunder rekonstrukciója. Nem egyedi munkák ugyan, de a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ugyancsak megemlíthető itt a QD01 dízelgenerátor főjavítása, illetve a QD02.03 dízelgenerátorok kisjavítása, a 41RD31B001 táptartálynak a kapcsolódó időszakos ellenőrzési program szerinti ellenőrzése, valamint a mindhárom sótalanvíz-tartályon végrehajtott, a célzott biztonsági felülvizsgálathoz kötődő átalakítás. A fentiek kapcsán mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy nem igazságos csupán egy-egy területet kiemelni, mivel a többiek is szép teljesítményt nyújtottak. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül említhető a reaktor szét- és összeszerelése, az üzemanyag cseréje és az átrakógép gyorsítása, a 2. gőzfejlesz
