Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-07-01 / 7. szám
3 2015. július <v4> i mym paksi atomerőmű EU: milyen legyen Európa kis kibocsátású gazdaságának energiamixe? Az Európai Bizottság (EB) fórumot szervezett Brüsszelben ahol a különböző energiatechnológiák képviselői kifejthették, milyen energiamixet képzelnek el a jövő Európájában. Stephen Tindale, a Greenpeace volt regionális igazgatója kijelentette: klímavédelmi okokból támogatja az atomenergia - mint kis kibocsátású energiaforrás - átmeneti használatát, amíg a távoli jövőben sikerül megteremteni a 100%-ban megújulókra alapozott energiagazdaságot. Az elképzelések szerint az EU Energiaunió három fő pillére az energiahatékonyság, a gazdaságok dekarbonizációja, különös tekintettel a megújulókra, valamint a kutatás, innováció és versenyképesség. Az Európai Bizottság által szervezett brüsszeli Sustainable Energy Week (EUSEW) rendezvény célja volt fórumot biztosítani az európai energiaközösségnek, hogy maga formálhassa meg a jövő Energiaunióját. A rendezvény utolsó napján került sor az „Energiaunió: milyen legyen Európa kis kibocsátású gazdaságának energiamixe?" c. műhelyülésre. Az elgondolások szerint a workshop folytatása a litván elnökség alatt Rigában megkezdett párbeszédnek, melynek során a különböző energia-iparágak, energetikai intézetek és környezetvédő szervezetek képviselői beszélgetnek arról, milyen energiamixre lenne szüksége az EU- nak ahhoz, hogy megvalósítsa a dekarbonizációt. A meghívott előadók a három legfontosabb áramtermelő szektort képviselték - a megújulókat (European Photovoltaic Industry Association, EPIA), az atomenergiát (FORATOM) és a gázipart (GasNaturally). Emellett részt vett a beszélgetésben az EB energiahatékonysággal foglalkozó szakértője és Stephen Tindale környezetvédő (Centre for European Reform), az ülést az EB DG ENER vezető munkatársa moderálta. A Foratom vezérigazgatója, Jean-Pol Poncelet jól érthető és világos infografikákkal illusztrálta az atomenergia - mint kibocsátásmentes energiaforrás - előnyeit. A megújuló ipar képviselője a szél,- nap- és vízenergia flexibilitását hangsúlyozta, elmondása szerint a megújulok manapság jól a hálózatba illeszthetők, és ez egyre inkább így lesz az okoshálózatok terjedésével, áruk csökken, és az időjárás-előrejelzés fejlődésével termelésük egyre jobban prognosztizálható. A gázipar szakértője a gázerőművek gyors terheléskövetését emelte ki, amellyel jól kiegyensúlyozható egy megújulókra alapozott energiarendHozzájárulás a klímaváltozás elleni harchoz a C02 kibocsátás elkerülése révén Az atomerőművek által kibocsátott C02 összevethető a megújuló forrásokéval. Az üvegházgáz-kibocsátás összehasonlítása Co2 eq/KWh Az atomenergia révén megspórolt szén-dioxid kibocsátás majdnem akkora, mint amekkora a teljes francia, német, brit, olasz, spanyol és lengyel közúti közlekedés során keletkezik. szer, ezzel ideális párost alkothatnának egy jövőbeli energiamixben. Az energiahatékonyságról szóló előadó azt emelte ki, hogy a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb a megtakarított energia. Nagyon érdekes színfolt volt Stephen Tindale környezetvédő felszólalása. Felütésként rögtön megmozgatta az állóvizet amikor ismertette kedvenc szlogenjét: ABC, vagyis Anything But Coal (bármit, csak ne szenet). Elmondta, hogy több, mint húsz éven keresztül, a Greenpeace oszlopos tagjaként meglehetősen rossz véleménnyel volt az atomenergiáról. Miután napvilágra került az üvegházgázok kibocsátásának az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása - mely kibocsátások első számú felelősei az áramtermelő erőművek - átértékelte addig képviselt nézeteit. Továbbra is úgy gondolja, hogy a legfenntarthatóbb és legtisztább a megújulóenergia. Azonban még legalább 60 évre teszi azt az időt, amíg a technikai fejlődés lehetővé teszi, hogy 100%-ban a megújuló energiára hagyatkozhassunk. Azért, hogy az éghajlat tönkretétele nélkül eljussunk odáig, átmenetileg szükség van más szénmentes technológiákra, olyanokra, mint az atomenergia. Ez igazán kellemes megnyilvánulás volt a hazai zöldek rendezvényeihez képest, amelyek semmi másról nem szólnak, mint az atomenergia gyalázásáról. Az előadások utáni vitában napirendre került a német Energiafordulat ügye, amely a hozzászólók többsége szerint egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Elhangzott, hogy a német atomerőművek tervezett élettartamon belüli bezárása ellentmond minden gazdaságossági racionalitásnak, hiszen nagy tőkebefektetéssel megépült, már régen üzemelő, ezért tőkeamortizációval nem terhelt, igen olcsón termelő és biztonságosan működő létesítményekről van szó. Szerbin Pável Compass - a WANO hosszú távú terve Az Atomerőmű Üzemeltetők Nemzetközi Szövetsége (WANO) 2015. június 22-én publikálta a 2015-2019 közötti időszakra szóló hosszú távú tervét, a Compass elnevezésű dokumentumot. ;geneK H ara l A WANO publikus honlapján meg jelent anyag célja a következő öt évre szóló tevékenysége fő irányainak meghatározása a szervezet jelenlegi tevékenységének támogatására. A Compass egyben utat mutat a WANO számara ahhoz, hogy hatékonyabb legyen olyan kulcsterületeken, mint az új atomerőművek építése, az üzemidő-hosszabbítás és a leszerelés. A WANO tevékenységében 2011 óta azok a programok és projektek domináltak, amelyek a fukushimai balesetre adott válaszlépésekhez, az azokat kidolgozó bizottság által tett ajánlásokhoz kapcsolódtak. Ezen projektek befejezésének határideje a 2015 októberében a kanadai Torontóban rendezendő kétévenkénti közgyűlés (BGM) időpontja. Az új irányokat meghatározó hosszú távú tervet a WANO Kormányzó Tanácsa áprilisban, a skóciai Edinburgh-ben tartott ülésén fogadta el. Ken Ellis, a WANO vezérigazgatója elmondta: - A Fukushima utáni projektek befejezésének közeledtével az új kihívásoknak való megfeleléshez friss szemléletre van szükség. A Compass olyan eszköz, amely az egész WANO számára egységes célokat mutat a nukleáris biztonság szintjének folyamatos növeléséhez. A szervezet új stratégiai irányvonalának meghatározásán túl a Compass összehangolja a londoni és a hongkongi iroda, valamint a regionális központokban zajló tevékenységet, illetve fontos kommunikációs szerepet tölt be a WANO és tagjainak személyzete között a szervezet külső átláthatósága érdekében. ig COMPASS demeln h* re^ytá A Compass négy fókuszterületet határoz meg, amelyek mindegyike tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek, és megfelelő erőforrást igényelnek a következő öt évben, fókuszterületek az alábbiak: 1. A világ jelenlegi atomerőmű-parkjának folyamatos támogatása és a kiváló eredményekhez szükséges elvárások meghatározása. 2. Kiváló képzettségű és tapasztalatú, professzionális WANO-személyzet létrehozása és fenntartása. 3. Hatékonyabb WANO kialakítása konzisztens, hiteles szolgáltatások és programok révén, beleértve a nukleáris vezetői képzést. 4. Magas szintű elvárások meghonosítása az új nukleáris iparági résztvevőknél, azok fenntartása az üzemidő meghosszabbítása és a leszerelés idején is. A Compass - további forrásigények nélkül - olyan új területekre terjeszti ki a WANO tevékenységét, amelyekkel az irodák és a regionális központok nemrég kezdtek el foglalkozni. Ken Ellis így folytatta: - A globális nukleáris környezet drasztikusan megváltozott ahhoz képest, amilyen körülmények a szervezet 26 évvel ezelőtti létrehozásakor voltak jelen. Szervezetünknek nagyon gazdag, a nukleáris ipar igényeinek változásaihoz alkalmazkodni tudó múltja van. A Compass most egy jelentős lépéssel továbbviszi a WANO-t oly módon, hogy előre fel tudjon készülni a változásokra, és meg tudjon felelni az atomerőmű-üzemeltetők közössége elvárásainak. Hadnagy Lajos Forrás: www.wano.info oldal
