Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-06-01 / 6. szám
2015. június mym paksi atomerőmű 9 Erőműves híradások Sugárvédelmi és dekontaminációs ismeretek mentősöknek Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. menedzsmentje 2006-ban úgy döntött, hogy roham/esetkocsiszintű mentőautót rendszeresít a Paksi Atomerőmű területére, az itt dolgozók életminőségének javítása érdekében. Ennek az egységnek a feladata az általános sürgősségi sérült- és betegellátáson túl, hogy a helyi sajátosságokat is vegye figyelembe a sürgősségi betegellátásban. Ehhez kapcsolódóan az Atomerőmű Tűzoltóság adott otthont május 18-án és 21-én egy képzésnek, amelynek témája a sugárvédelem és a dekontamináció volt. Az Atomerőmű Mentőszolgálat engedélyese 2015. január 1-jétől az ATOMIX Kft., működtetője az Atomerőmű Tűzoltóság. Az Atomerőmű Mentőszolgálat tevékenységének hatékony ellátása érdekében kompetenciaszintű oktatási rendszert állított össze, ami tartalmazza a különleges feladatokra való felkészülést is. A sugárvédelmi képzést az Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézete (OKK OSSKI) tartotta. A képzés kiválasztásánál azért esett az OKK OSSKI-re a választás, mert nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkeznek, illetve a témával kapcsolatos kutatásokban is részt vesznek. Az oktatás olyan fontos témákat ölelt fel, mint: • A sugárzás detektálása a környezetben és az emberi szervezetben. A sugárvédelem alapelvei és alapvető módszerei. • Az ionizáló sugárzás hatása az emberi szervezetre, determinisztikus és sztochasztikus hatások. • Helyi sugársérülés felismerése. Akut sugárbetegség (klinika kép tekintettel a hallgatóságra). • A sugársérültek és a sugárszennyezett sérültek ellátási rendszere Magyarországon (Paks szempontjából kijelölt intézetek listája, elérhetősége, hatáskörük, feladataik). Triázs, monitoring és dózisbecslés radiológiai/nukleáris vészhelyzet esetén. • A nukleáris létesítményekben bekövetkező nukleáris vészhelyzetek, nagy tömegeket érintő balesetek egészségügyi, szervezési tanulságai. • Külső és belső sugárszennyezés, a sugárszennyezés mérése. Az elnyelt dózis meghatározása fizikai és biológiai módszerekkel (elméleti ismertetés és gyakorlati bemutató). • Dekontaminációs ismeretek: bőr, testnyílások és sebek dekontaminálása (elméleti és gyakorlati bemutató). Az oktatás hatékonyságát növelte, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlatban is elsajátíthatták a képzésben részt vevők. Az oktatási anyagot beépítették az Atomerőmű Mentőszolgálat oktatási rendszerébe, emelve az ellátás színvonalát. Sí Minősített oktatók továbbképzése Továbbképzésen vettek részt idén áprilisban az atomerőművi minősített oktatók. A program elsődleges célja az volt, hogy az erőmű specifikus szakmai képzéseihez minősítéssel rendelkező oktatók képességeiket továbbfejleszthessék, hazai felsőoktatási intézetek jó gyakorlatait, oktatási módszertanait megismerhessék. A továbbképzés apropójából Kiss István oktatási főosztályvezetővel beszélgettünk.- Milyen szakmai igény keltette életre az erőműben oktatók képzését, továbbképzését?- Az erőmű főállású oktatóit, valamint az óraadó kollégákat hagyományosan az erőmű legjobb szakemberei közül választjuk ki. Velük szemben a szakmai tudás és az oktatás iránti elhivatottság mellett elvárás, hogy képesek legyenek tudásukat hatékonyan átadni kollégáiknak. Az oktatáshoz szükséges készségek fejlesztése érdekében 10 éve, 2005-ben indítottuk el - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék szakmai közreműködésével - a minősített oktatók alapképzési és továbbképzési programját. Jelenleg közel 80 fő rendelkezik aktív minősített oktatói címmel. Ők rendkívül fontos szerepet játszanak a mindennapi képzési tevékenység hatékony és színvonalas ellátásában, az erőműbe érkező új generációk nevelésében. A minősített oktatók képzési programját a belső visszacsatolások eredményei és az erőműben végrehajtott nemzetközi vizsgálatok megállapításai alapján folyamatosan továbbfejlesztjük.- Hogyan épül fel az oktatók képzési programja?- A cím megszerzéséhez egy kb. féléves képzési programban vesznek részt az oktatók. A szintentartó képzésük két részből áll. A tavaszi program célja, hogy az oktatók megismerjék a magyar felsőoktatási intézmények, és emellett újabban az ipari képzési központok korszerű oktatási eszközeit, pedagógiai és didaktikai módszereit. A továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat törekszünk hatékonyan beépíteni saját oktatási tevékenységeinkbe. Az őszi szintentartó képzés a saját oktatási tevékenységünk aktuális kérdéseivel foglalkozik.- Hogyan értékeli a programot?- Az elmúlt 10 év során sikerült meglátogatnunk az összes jelentős műszaki képzéssel is foglalkozó intézményt. Ezek a színes és tartalmas programok hozzájárulnak ahhoz, hogy jó és aktív oktatói közösségjött létre. Az évi két alkalom az ismeretek kiszélesítése mellett elősegíti a csapatépítést is. A program biztosítja, hogy tevékenységünket rendszerszinten is összehangoltan végezhessük, oktatóink ismerjék az oktatással szemben támasztott saját és külső elvárásokat, kihívásokat. Az oktatók nem elszigetelten hajtják végre feladataikat, hanem közösen oldjuk meg azokat, saját oktatási tevékenységeikről pedig rendszeresen visszacsatolásokat kapnak.- Hol és milyen program várta az idei évben az oktatókat?- Idén a Dunaújvárosi Főiskola életébe pillanthattunk bele. A látogatás jelentőségét fokozta az atomerőmű és a főiskola között meglévő élő szakmai kapcsolat, amely részben a földrajzi közelségből, részben abból adódik, hogy számos munkatársunk szerzett, illetve szerez diplomát a főiskolán, jellemzően posztgraduális képzés keretében. A Dunaújvárosi Főiskola korszerű oktatástechnikai eszközökkel, oktató műhelyekkel és nagyszerű infrastruktúrával rendelkezik, kiváltképpen a számunkra nagyon fontos karbantartási tevékenység oktatásában. Emellett meglátogattuk a Hankook Tire magyarországi gyárát is. Itt a kevesek által ismert technológia mellett megismerhettük a gyár saját oktatási rendszerét és a leendő mérnökök hatékonyan működő duális képzését. Paksi Energetikai Kerekasztal A Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtárának olvasótermében jöttek össze május 18-án azok, akiket a megújuló energiakapacitások érdekeltek. A témában Pónya József tartott rengeteg számadattal alátámasztott előadást. Megállapította, hogy az elöregedő erőműpark pótlására - bár nincs kihangsúlyozva - szükség van a megújulókra is. Sorra vette a szóba jöhető kapacitásokat, de rögtön az elején megállapította, földrajzi helyzetünknél fogva a Kisalföldre telepített szélkerékparkok kivételével jelentős, kiaknázható szélenergiánk nincs. Ami fúj, az is rapszodikus - menetrendbe nemigen sorolható. Napenergiával sokkal jobban állunk - 2300 napsütéses óra - meleg víz szolgáltatásához, fűtésre jobb hatásfokkal alkalmazható, mint a fotovoltaikus energiaátalakítás. Szerencsénk van viszont, hogy viszonylag nagy mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületünk van. A növénytermesztés (erdőművelés) és az állattenyésztés hulladékai jelentős biogáz-potenciállal kecsegtetnek. Az erőművi méretek nagy mennyiséget feltételeznek (5- 600 000 m3), és a biogáz előállítása csak akkor lesz gazdaságos, ha 70 km-nél rövidebb a beszállítási útvonal. Egyik megújuló forrásból sem tudunk 25 Ft/kWh-nál olcsóbban villamos energiát termelni, állapította meg az előadó. A Kárpát-medence alatt vékonyabb a földkéreg, egyéb területekhez képest másfélszeres a hőfokgradiens, s négyezer méter mélységben 70-80 °C-os termálvíz lelhető. Geotermikus energia kis mélységből is nyerhető hőszivattyús megoldásokkal, de drága beruházással és 15 év megtérüléssel számolhatunk. Szó esett arról is, hogy mezőgazdasági terményekből (repce, napraforgó, kukorica) motorok hajtására alkalmas üzemanyag állítható elő (pl. biodízel). Tekintve azonban, hogy a föld egyes régióiban sokan éheznek, nem etikus „elfurikázni" az ő élelmiszeradagjukat. gyulai BRóbert
