Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-05-01 / 5. szám
Fotó: vendecvaro.utazo.com 2015. május rtiyrii paksi atomerőmű 23 Ajánljuk hazánk tájait, nevezetességeit „István, Gizella ősi vártán, mögöttük völgyhfd: kőszivárvány. Bakony szeléből - álmodni se mernéd - arany harangszó hímez, misekelmét. Itt a domb a völgybe, völgy a dombra, kis utcák szöknek kővadonba. Tágas terek sikátorok felett, földszintbe fúl hegymászó emelet. Fűzsuttogás a locska Séden." (Kemény Géza: Veszprémi anziksz - részlet) Veszprém, a Dunántúl egyik ékessége, már az időszámításunk előtti évezredekben is lakott település volt. Kedvező fekvése és elhelyezkedése már a korai embert is letelepedésre bírta. A völgyek és sziklafalak mentén elhelyezkedő város három kistáj találkozásánál fekszik: északnyugatról a Bakony hegy vonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről a Mezőföld határolja. A megyeszékhely nevezetességei közt szerepel vára, melynek építése a 9-10. századra tehető, és amelynek tömbjében mesés szépségű barokk paloták helyezkednek el. A várat a császáriak az 1700-as évek elején felrobbantották, így a barokk palotákat már csak az egykori várfal szegélyezi. Itt található a 14. században épült neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyház is, amelynek helyén már a 10. században is templom állhatott. Alapítása I. (Szent) István király feleségéhez, Gizella királynéhoz köthető. A mai székesegyház a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. A tatár támadások Veszprémet sem kímélték, a várost feldúló seregek a várat is megrongálták, amit aztán újból és újból felújítottak, kijavítottak egészen a már említett 1700-as évek elejéig, amikor az osztrák hatalom egy robbantással végérvényesen megszüntette az egykori erősséget. Kirándulásunk alkalmával érdemes megtekinteni a várnegyedben található 13. században épült gótikus jegyeket viselő Gizella-kápolnát, a barokk stílusú Érseki Palotát és Szentháromság-oszlopot, a Nagypréposti Palotát, a 10. században épített Szent György-kápolnát, I. (Szent) István király és Gizella királyné szobrát a várhegyen, az első világháború halottainak emlékére emelt Várkaput vagy Hősi kaput, amelynek tornyában ma Vármúzeum működik. A Tűztorony, valamint galériák és templomok várják a látogatókat és híveket. Veszprém a várnegyeden kívül még számos látnivalóval várja az érdeklődőket. Többek között megemlíthetjük a Kittenberg Kálmán Növény- és Vadasparkot, a Szent István völgyhidat, a megyeházát, a Petőfi Színházat, a felújított belvárost és a jelentős mennyiségű műtárgyat és dokumentumot őrző Laczkó Dezső Múzeumot. Az előző számban megjelent kérdésünkre (Mit ábrázol a kép?) a helyes válasz: macskabagoly Következő feladványunk: Mit ábrázol a kép? Lehmann Katalin GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Kovács Ferenc (1949-2015) 2015. március 20-án, életének 66. évében elhunyt Kovács Ferenc, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1949. október 21-én született Szombathelyen. 1985. november 18-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2006. december 30-án történő öregségi nyugdíjazásáig az Üzemviteli Főosztály Irányítástechnikai Üzemviteli Osztályán dolgozott ügyeletes műszerész munkakörben. Búcsúztatója 2015. április 3-án, Pakson, a Duna-parton volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Szalai Ottó (1933-2015) 2015. március 22-én, 82 éves korában elhunyt Szalai Ottó, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1933. február 16-án született Eszéken. 1983. november 1-jén vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1991. november 25-én történő nyugdíjazásáig a műszaki vezérigazgató-helyettes területén dolgozott karbantartó lakatosként. Temetése 2015. április 2-án, a németkéri temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Kissné Farsang Erika „Mai nagybányaiak" kiállítás A Paksi Képtár szervezésében mutatták be a „Mai nagybányaiak"című kiállítást. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Észak-magyarországi Képviselete öt éve folytatja szervező tevékenységét annak érdekében, hogy a határon túli és az anyaországi magyarság kultúrája mind közelebb kerüljön egymáshoz. Ennek a széles körű munkának egy fontos szelete a képzőművészeti kiállítások szervezése mind Erdélyben, mind pedig idehaza. Legutóbbi akciójuk a „Mai nagybányaiak" című kiállítás megszervezése és bemutatása volt az elmúlt év decemberében. A kiállítási anyag hét nagybányai magyar képzőművész munkáiból válogat (Bitay Zoltán, Boar Szilvia, Dudás Gyula, Győri Kinga, Kovács Bertalan, Les Pál és Kása Dávid). Az összeállítást még 2014 júniusában az Újpesti Kulturális Központ készítette egy, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott program keretei között. Miután ennek a munkának is részese volt az EMKE-képviselet, természetes volt, hogy Sárospatakon is bemutatják az összeállított anyagot. Az előkészítés során a paksi Csengey Dénes Kulturális Központ tudta fogadni a kiállítást. Az V. Paksi Tavaszi Összművészeti Fesztivál keretei közé sikerült beilleszteni a programot, a kiállítást április 14-én nyitották meg. A megnyitón Bordás István, a sárospataki képtár vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe a válogatást. WollnerPál Új turisztikai attrakció Egyedülálló panoráma várja a túrázókat Szekszárdon: ünnepélyesen átadták a Gemenc Zrt. új turisztikai attrakcióját, a csodálatos panorámát kínáló Bati-kereszt kilátót. Az avatószalagot Ugrón Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára, Ács Rezső, Szekszárd polgármestere és Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója vágta át. Csonka Tibor kiemelte, a Gemenc Zrt. évtizedes munkával, tervszerű turisztikai fejlesztéseket hajt végre a térségben. Állami tulajdonú társaságként igyekeznek minden, a területükhöz tartozó település környékén kikapcsolódási lehetőségeket, ökoturisztikai értékeket nyújtani Szekszárdtól Bajáig, Keselyűstől Karapancsáig. Hozzátette: az erdőgazdaság felelősen gondolkodik a társadalomról, a közjólétről és a természetvédelmi szemléletformálásról. A kilátó egyedülálló turisztikai attrakció abban a tekintetben, hogy olyan nézőpontból mutatja be a híres szekszárdi borvidéket, ahonnan korábban nem lehetett megcsodálni ezt a gyönyörű tájat. A teljes beruházást - a kilátót és a mellette található erdei kirándulóhelyet, ahol parkoló, fedett pihenő és tűzrakó hely is várja a turistákat - 32,5 millió forintból valósította meg a Gemenc Zrt. A beruházáshoz szükséges összegből 26,5 millió forintot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozott meg. A kilátó a Szekszárdi-dombság északi részén, annak egyik legmagasabb pontján, a Dél-dunántúli Kéktúra, a Magyar Zarándokút és a Mária-út közelében épült fel. Szekszárdtól nyugatra terül el az a közel 570 hektáros sötétvölgyi erdő, ahol felállították a rétegelt-ragasztott faelemekből készült kilátót. A 280 méter tengerszint feletti magasságban épült turisztikai létesítmény padlószintje 15 méter magasan helyezkedik el. A teljes magassága mintegy 20 méter, és egyszerre akár 20 fő befogadására alkalmas. A Gemenc Zrt. az elmúlt években több pihenőhelyet, forrásfoglalást és erdei játszóhelyet magába foglaló kirándulóerdőt alakított ki a környéken. A szekszárdiak nagyon kedvelik ezt a kirándulócélpontot, ezért határozott úgy az erdőgazdaság, hogy létrehozza a környék legjelentősebb közjóléti fejlesztését, a Bati-kereszt kilátót. Szintén ősszel vehette birtokba a nagyközönség a Gemenci-erdő északi kapuját, a Keselyűsi Fogadóépületet, a Sió-holtág mellett épült új madármegfigyelő tornyot, valamint a Keselyűsi tanösvényt is. Mindezek előzményeként 2014 tavaszán megnyílt a pörbölyi Ökoturisztikai Központ „Gemenc kincsei - Élet az ártéri erdőben” című interaktív állandó tárlata, ahol élményszerű, az információk befogadását audiovizuális elemekkel segítő korszerű kiállítással találkozhatnak az érdeklődők. A fejlesztéseknek köszönhetően Nagyrezétben elkészült a Méhészeti Gyűjtemény, amelyet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elismert méhészeti bemutatóhellyé nyilvánított. Lassiban megújult, kibővült és érdekesebbé vált a Halászati Kiállítás. Malomtelelőnél pedig elkészült a Molnárka tanösvény, ahol játékos és érdekes formában ismerkedhetnek meg a legkisebbek a gemenci ártér csodálatos állataival, egyedi növénytársulásaival, meseszerű gombáival, misztikus történelmével. A Bati-kereszt kilátóhoz a Béla térről a Bartina utcába fordulva, majd a Remete utcán végighaladva, a Kápolna térre érve, a Kerékhegyen át Sötétvölgy irányába haladva juthatnak el. Wollner Pál
