Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-08-01 / 8-9. szám

2013. augusztus-szeptember 17 2010 és 2011 után az idén már harmadik alkalommal szer­vezte meg a PAE/MVMI nyugdíjasa, a közismert Gyulai János (újságíró, profi kiállításlátogató, olimpiai ötpróbás, „virtusúsz­tató" stb.) már méltán híressé váló kirándulását német, sváj­ci, francia, és osztrák célpontokkal. A 3400 km-es, egyhetes buszozás címadó attrakciói most is hírneves tudományos és műszaki központok, létesítmények és múzeumok voltak. De ugyancsak belefért a sűrű programba sok útba eső történelmi, turisztikai helyszín, természeti szépség, város, épület is. Mind­ez,^ la Gyulai": jól átgondolt, kitűnően dokumentált, tökéletes ütemezésű, gyakorlatban kipróbált, mindemellett végletekig költség hatékony. Ráadásul csendes, szerény stílusban. Emel­lett Jani nem csak saját szerkesztésű 60 oldalas könyvecskét, hanem feliratos egyentrikót és szatyrot is osztott az indulás­kor. Előre nem tudtuk a teljes árat, mert az előlegeket befizet­ve a költségek a helyszínen alakultak, a jegyek is csak körülbe­lül voltak kalkulálhatók. De azt jól tudtuk, hogy ennyiből senki más nem képes ilyen kirándulást kihozni. Lássuk az útvonalat, állomásokat. A fő szakmai célpontok: Svájc/Lausanne, École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) - fúziós kutatások a TCV tokamakon. Svájc-Franciaor­­szág/Genf és környéke, Conseil Européen Pour La Recherche Nudéaire (CERN) - a világ legnagyobb részecskefizikai labo­ratóriuma. Franciaország/Grenoble, Institut Laue-Langevin (ILL) - neutronfizikai kutatások. További technika- és tudo­mánytörténeti állomások: Németország/Friedrichshafen, Zep­pelin Museum - a német léghajózás története. Németország/ München, Deutsches Museum von Meisterwerken der Natur­wissenschaft und Technik - a világ egyik legnagyobb műszaki múzeuma. Egyéb látnivalók: Németország/Lindau - történel­mi óváros a Bodeni-tó szigetén. Németország/Mainau - bota­nikus kert, kastélypark a Bodeni-tó egy másik szigetén. Svájc/ Stein am Rhein - festői városka a Bodeni-tóból kilépő Rajna partjain. Svájc/Schaffhausen - Rheinfall, vízesés a Rajnán. Svájc/Montreaux - gazdag üdülőváros a Genfi-tó partján és Chillon vízi vára. Franciaország/Lac de Monteynard-Avignonet- duzzasztó- és vízerőmű, kirándulóhely a Drac folyócskából kialakított hegyi tavon, gyalogtúra, 200 m-es gyalogos függő­híddal! Németország/Chiemsee, Herreninsel - II. Lajos bajor király pompás kastélya (a francia versailles-i kastély mintá­ja alapján, csak kicsit nagyobb és szebb). Ausztria/Gmunden- Orth váracskája a Traunsee szigetén. Ausztria/Melk - Stift Melk, villámlátogatás az apátságban. Fakultatív városnézések: Lausanne-ban a vezető nélküli metró, a városközpont és a kikötő; Genfben a tópart és Kálvin János bazilikája; Grenob­­le-ban a felvonós kilátóhely; Münchenben a belváros egyes terei, palotái, templomai. Kétszer is hajókáztunk (Bodeni-tó, Chiemsee). És persze néhány hölgy még több áruházba is el­jutott. Máig sem értem, hogyan lehetett ezt a gazdag programot teljesíteni túltelítődés nélkül. Páran előzetesen tartottunk a sok buszozástól, népes csoporttól, ifjúsági szállásoktól. De a 32 üléses buszon 20-an voltunk, így sikerült az egyetlen ott töl­tött éjszakát kissé elterpeszkedve átvészelni. A Jugendherber­ge, Jeunotel vagy Auberge de Jeunesse szobákban néha nem emeletes ágyak voltak, több helyen a vizesblokk benn a szobá­ban, nyilván kevesebbet fizettek a sokágyas (3-6) szobák lakói. A reggelik, vacsorák kifejezetten ízletesek voltak 6-12 euróért. Végig hőség volt, ahogy itthon, így aki akart, leheveredett a virágsziget árnyékos gyepére, megmártózott a Genfi- és A CMS-detektor mérethű óriásfotója a felszíni szerelőcsarnokban, előterében kiállítva a belőle készült művészi kollázsok (CsA felvétele) Monteynard-tóban is, csupán Stein am Rheinben kellett az esernyő. Jó volt a csapat. Igazából az utat fiataloknak szánta a szer­vező, jöttek is szegedi és pécsi diákok, ha nem is túl nagy számban. Emellett több aktív és nyugdíjas az atomerőműből, pár informatikus, feleségek és budapesti ismerősök. Az életko­rok 13-77 év között szórtak (a legifjabb a pécsi matektehetség Benedek, akit már felvettek a Fazekasba, míg a legidősebb a szegedi nagypapa, Laci bácsi, aki Juditkát, csinos középisko­lás unokáját kísérte). Kettő befejezett doktori cím és legalább három megkezdett PhD-cselekmény jelzi még a kiutazók szín­vonalát. A nem műszakiak is érdeklődéssel követték a nagy hadronütköztető, a fúziós berendezések és a neutronbesugár­zás rejtelmeit (bár néha keverték, hogy ebből mi az alap- és alkalmazott tudomány, hogy miből lehet majd villany és az anyagvizsgáló reaktor termel-e áramot). De a szupravezető tekercseket, a folyékony héliumot, a mély vákuumot és a plaz­mafűtést meg diagnosztikát lazán vette mindenki. Kalap le a buszsofőrök előtt is. Mindhárom szakmai célpontban kinn dolgozó magyar kutatók tartottak bevezető előadásokat és/vagy kalauzoltak bennünket. Bár tudtunk sokan sok nyelven, azért ez így volt az igazi. A CERN-ben a karbantartásnak köszönhetően lejutot­tunk a 27 kilométer kerületű, svájci-francia határ alatt húzódó föld alatti protongyorsító egy detektorához is: a 80 m mélyen elhelyezett CMS-detektorhoz. Ez hengeres alakú, 21 méter hosszú, 16 méter átmérőjű és nagyjából 12 500 tonna tömegű (több vasat tartalmaz, mint az Eiffel-torony). 2003-tól 36 or­szág 160 intézete és 2008 tudósa, illetve mérnöke vett részt a detektor építésében és üzemeltetésében, köztük a bennünket fogadó magyarok is. Jómagam 840 fotót készítettem, de ezzel alighanem csak a középmezőnyben vagyok (annak külön örülök, hogy az utcai aknafedelekről készülő, világot átívelő gyűjteményem értékes svájci darabokkal bővült). Már csak halkan említem, hogy min­denkinek előzetesen készült műszaki-tudományos újságírói igazolványa, így három múzeumba ingyen sikerült bejutnunk. S ha már így papírom lett róla, vállalkoztam ennek a cikknek a megírására. Köszönjük, János! Ha lehet, tán később is csatlakoznánk. Aki nem tette, percig se habozzon! Cserháti András BME Kutatóegyetem Már harmadik alkalommal tartotta meg a nyáron a Műegyetem éves kutatási jelentését a legújabb, leg­impozánsabb oktatási épületében, a lágymányosi terület Q épületében. A kánikulára való tekintettel az egész napos programot besűrítették egy délelőttbe. Előre vet­ték az öt kiemelt témát (fenntartható energeti­ka, járműtechnika, biotechnológia, nanofizika, intelligens környezetek) taglaló szekcióüléseket 9:30-10:00 - egyik érdekesebb téma, mint a má­sik - mind meghallgattam volna. A fenntartható energetika szekcióját Gróf Gyu­la professzor, az Energetikai Gépek és Rendszerek tanszékvezetője moderálta. Bár a kutatási téma kerete kiterjed az energiafejlesztésre is, most a be­számolókban mégis csak a fogyasztói oldal került a központba. A fogyasztási szokások kutatását több­féle módszerrel végezték: naplózással, időbélyeges okos mérővel stb. Ezek lesznek a kiinduló adatai egy megfelelő energetikai rendszer tervezésének. A panelek, a lakótelepek sem egyformák. A felmé­rések szerint 20-30% energiamegtakarítás érhető el. Az alacsony státuszú háztartások költik arányo­san a legtöbbet energiára. Igen fontos, hogy mivel világítunk, mivel fű­tünk. Az új korszerű (LED) fényforrások lénye­gesen hosszabb élettartamúak (~60-szoros) izzó­szálas társaiknál, és kevesebbet is fogyasztanak. Jönnek a szerves alapú LED-fényforrások, melyek olcsók is lesznek. Az egyetem két karáról mintegy 80 fő vett részt a Spanyolországban megrendezett Solar Decathlon Europa 2012 nemzetközi versenyen, amelyet két­évente rendeznek meg. Felépítettek egy kizárólag napenergiával működő lakóházat. Tíz szempont szerint értékelték az elkészült műveket. Két má­sodik, egy harmadik helyezést és két dicséretet kaptak. A pályázaton részt vett 90 egyetem közül összesítésben egy hatodik helyet nyertek el. Most ez az automatizált aktív ház a K épület kertjében áll, látogatható. A plenáris ülésen Péczeli Gábor rektor elmond­ta, hogy mióta kutatóegyetemmé váltak, a diákok érdeklődése megnövekedett, egyre jobb felvételi pontszámokkal lesznek hallgatói az egyetemnek. De van is kitől tanulniuk, hiszen a BME-n tanít az akadémikusok 20%-a. Tudományos közleményeik olvasottak és ins­­pirálóak, ami a hivatkozások számából is kitűnik. Szabó Péter a Belügyminisztérium részéről el­mondta, hogy a bajban (Sajó-árvíz, vörösiszap-ka­­tasztrófa) mindig bizalommal fordulhattak a tu­domány képviselőihez, segítettek. Kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyekre kormányprogram épülhet - energiahatékonysági program, közleke­désfejlesztés. Barsiné Pataki Piroska a mérnökkamara kép­viseletében felhívta a figyelmet, hogy fejlesztőmér­nök-hiány van - ők teremtik ugyanis a munkát. A matematikát pedig még a középiskolában kelle­ne megtanítani, hogy az egyetemen már erre ala­pozva lehessen indítani a szaktárgyakat. gyulai EMEK-zárókonferencia Az Első Magyar Energiatárolási Klaszter (EMEK) Magyarország- Szlovákia Határokon Átnyúló Együttműködési Program azért alakult EU-s támogatással, hogy a megújuló erőforrások rendel­kezésre állását milyen módokon lehet kiegyenlíteni az energia­­igényekkel. Több konferenciát végighallgatva (Tatabánya, Budapest, Esz­tergom) a lehetőségekről, júliusban megnézhettük - igaz külföl­dön - a berendezéseket. Komáromnál átlépve a határt a pozsonyi műegyetem kísérleti telepére, Kolárovóra (Gúta) tartottunk. A telepen egy 207 kW-os napelempark forgatóval, mellette 1,6 kW szélturbina mérőkonté­nerrel, egy 100/600 kW Vanádium Redox Battery, 10 kW hidro­gén-üzemanyagcellás tárolóberendezés volt. A jelentés elkészült, a projekt résztvevői egyeztetnek, majd a végleges jelentést megküldik az EU-nak. gyulai Szakújságírók közgyűléséről A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete a nyáron tartotta beszámoló közgyűlését Budapesten. Az 1990-ben alakult, 1998-tól közhasznú szervezetként működő egyesület a törvényeknek megfelelően működött. Az Országos Atom­energia-hivatallal együttműködve már 13. éve 30-35 szakújságíró továbbképzését számos helyszínen tett látogatással, előadások meg­hallgatásával biztosította. Komornik Ferenc, az egyesület elnöke be­számolt róla, hogy a taglétszám mintegy 500 fő. A társaság tevékeny­ségét szórólapokon fogják ismertetni. gyulai Kirándultunk a jövőbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom