Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-07-01 / 7. szám
fotók: Gyulai János 14 2013. július „ „ mym paksi atomerőmű A TN rendszerek elszívást biztosítanak a hermetikus térből, hogy ott mindig depresszió legyen és ellenőrzött módon szűrőkön, a szellőző kéményen keresztül juttatják vissza a környezetbe. Az UH rendszerek a friss levegővel látják el a hermetikus teret, hogy az munkavégzésre alkalmas legyen. A hermetikus tér depressziója azért nagyon fontos, mert sem normál üzemben, sem üzemzavar esetén nem juthat a környezetbe radioaktív anyag, mivel a beépített szűrők leválasztják azt. A depressziót a két rendszer eltérő légmennyiség szállításával érik el (a MÜSZ-ben előírt 1,5 mbar), melyet a TN rendszer nyomóágába beépített tolólapos szabályzója állít be - ez tulajdonképpen egy fojtás a rendszerben. Ha a depresszió nem tartható le kell állítani a reaktort. Mind az elszívó, mind a befúvó rendszerben három egymással teljesen megegyező, egymástól független berendezés látja el a feladatot, ezeknek a villamos betáplálása is független biztonsági rendszer, a kockázatot az jelenti, hogy az elszívás közös ágába épített tolólapos szabályzó a blokkindulás óta működik, általában 80-90% nyitott állapotban. Ha időjárási körülmények úgy hoznák, hogy jobban zárni kell a tolólapot, megszorulhat. Mivel egyedi darab, tartalék alkatrész nem áll rendelkezésre. Szerencsére a légmennyiség szabályozásnak más lehetőségei is vannak, például a fordulatszabályozás, az előperdület változtatás. Legegyszerűbb fordulatszabályozás, mely a kereskedelemben kapható elektronikus eszközökkel megvalósítható. Az elszívó ventillátorok a primer körbe telepítettek, míg a befúvók, a szekunder körből könnyebben hozzáférhetők. Cziráki László, közös üzemi operátor- Szekszárdon születtem 1960. július 2-án. Kitanultam a szerszámkészítő szakmát, majd le- J, velezőn leérettségiztem Pécsett a Zippernowsky-ban, így gépész technikus lettem. Első munkahelyem Szekszárdon az MMG műszergyárban volt. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1985. január 3-án vettek fel, közös üzemi operátornak. Az üzemviteli főosztályon dolgozom, F műszakos vagyok. Házasságban élek, két fiam van. Hobbim a vitorlázás. IA környezeténél nagyságrendileg magasabb sugárzási térre figyelmeztető mobil elektronikus eszköz Mácsai Zoltán Az atomerőmű sugárveszélyes munkahely. A dolgozók, a kapott dózisra és a sugárszint emelkedésére, hangjelzéssel figyelmeztető dózismérőt viselnek, ám mégis adódhatnak olyan munkakörülmények, amikor munkazaj elnyomja a jelzőhangot. A főjavítások alkalmával, olyan külső cégek alkalmazottai is megfordulnak a primerkörben, akiknek szokatlan a sugárveszélyes munkakörnyezet, és helyismerettel sem rendelkeznek. Egy helyi sugárveszélyre figyelmeztető tábla, gyengén megvilágított környezetben elkerülheti a munkavégzők figyelmét, ami indokolatlan dózisterhelést eredményezhet. Ilyen esetek elkerülésére terveztem megépíteni egy olyan mobil eszközt, amit a kiemelten sugárveszélyes helyeken lehetne elhelyezni. A tervek készen vannak, a prototípust még az idei évben saját kezűleg fogom elkészíteni. A mozgásérzékelővel ellátott hordozható eszköz, erős fény, valamint intenzív hangjelzéssel figyelmeztet minden dolgozót a helyi veszélyre, aki a fokozott sugárveszélyt rejtő területen kíván áthaladni. Mácsai Zoltán, szolgálatvezető- Bonyhádon születtem 1959-ben. Baján végeztem vízügyi technikusként, majd a Baranya megyei Vízmű Vállalatnál tervezőként dolgoztam. Az atomerőműhöz 1982-ben katonaként kerültem. Század-technikusi beosztásomból törzsőrmesterként szereltem le 1984-ben. Ekkor nyertem felvételt az akkori sugárvédelmi osztályra, dozimetrikusi beosztásba. A dozimetriai szolgálat F műszakjában 16 éve vagyok szolgálatvezető. Családommal Pakson élek. Két nagyfiam már az erőműben dolgozik: Zoltán villamosmérnökként, Tamás irányítástechnikai műszerészként. Szabadidőmben szívesen zenélek barátaim és jómagam szórakoztatására. IA karbantartás műszaki dokumentálásának modernizálása HaazJános A mai világban már minden gyártási, javítási dokumentáció elkészítéséhez valamilyen programot használnak. Ezek között vannak könnyebben kezelhetők és rendszerbe illeszthetők egyaránt. Nagy segítség, ha nyilvántartja a rendszer a módosításokat, így mindig aktuális tervek alapján lehet dolgozni. A csőtartóknak nincs olyan kidolgozott azonosítója, mint a berendezéseknek, pl. tartályok, szivattyúk, tolózárak - ezért nehezebb is azonosítani egyedileg. Tavaly kezdték el használni az AVEVA NET rendszert, mely a beszkennelt csővezeték és csőtartó rajzokat tárolja, így nem kell mindegyikért a dokumentum tárba kutatni. Sajnos a beszkennelt rajzok, izometriák nem pontosak, mert nem korrigálták azokat a megvalósulás alapján, így azt utólagosan kell elvégezni az áttervezés, gyártás előtt. Az egész erőművet CAD programmal újra rajzolni, tervezni lehetetlenül nagy feladat lenne, ezért csak egy adott csőátmérőig, bizonyos létszükségletű rendszerekre történt meg. Sok esetben a rendszerkövetés helyett kapcsolódó rajzszámok alapján kell keresni, ami rendkívül nehézkes. Ennek feloldására ajánlja a szerző a SOLIDWORKS eDrawing és a DWG editor programokat. Haaz János, berendezésmérnök- Dunaújvárosban születtem 1975. március 28-án. Szekszárdon végeztem 1992-ben, mint géplakatos. Munka mellett végeztem el a középiskolát. A Dunaújvárosi Főiskolán 2011 .januárban záróvizsgáztam, mint gépészmérnök. Az erőműben 1993-óta dolgozom, 2001-ig több kisebb kft-nél, hét évig az FKO-n szivattyú karbantartó lakatos voltam, majd 2008-ban kerültem át az akkori GKTO, jelenleg GMO csővezeték és csőtartó csoportba, mint berendezés felelős. Feleségem közgazdász, a Szekszárdi Törvényszék Gazdasági Irodáján dolgozik. Két gyerekünk van, Gergő 7 éves, Hanna 5 éves. Mindketten óvodások. Szabadidőmet a családommal töltöm. gyulai A folyamatos támogatói szerep erősítése Az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a szakemberek körében elsősorban a partneri vizsgálatairól ismert, amelyek lehetőséget biztosítanak a tagerőműveknek arra, hogy a saját tevékenységüket összehasonlítsák a nemzetközi tapasztalatokkal, a kiválóságot jelentő jó gyakorlattal. Nem csoda tehát, hogy - főleg azokban a kollégákban, akik a vizsgálatokra való felkészülésben, majd a javító intézkedések végrehajtásában részt vesznek - egyfajta revizori kép vált általánossá a WANO munkájával kapcsolatban. Többek között ennek a képnek a megváltoztatásáról, illetve az ezzel összefüggő kezdeményezésekről nyilatkozott szerkesztőségünknek Lakatos Gábor, a szervezet helyi képviselője.- Miből fakad a változtatás szándéka?- A fukushimai baleset után a WANO újraértékelte a működését, s intézkedéseket hozott a küldetésének hatékonyabb megvalósítása érdekében. Ebbe a hatékonyságnövelési törekvésbe illeszkedik egyebek mellett a folyamatos támogatói szerep erősítése az ellenőrzői jelleggel szemben, ami végső soron a WANO imázsa megváltoztatásának szándékát is magába foglalja.- Hogyan függ ez össze az újonnan létrehozott, „a WANO helyi képviselője’’ pozícióval, amelyet a Paksi Atomerőműben te töltesz be?- A WANO a küldetésének hatékonyabbá tételét többek között egy képviselői rendszer létrehozására alapozza. Ennek értelmében minden tagerőműbe egy folyamatosan jelenlevő képviselőt akkreditál, akinek a támogatás a fő feladata. Ez a folyamatos jelenlét és támogatás a súlyponti eleme a WANO megújulásának. Több egyéb intézkedés is született - mint például a rövidebb vizsgálati ciklusok, az elő- és utóvizsgálat bevezetése, a gyakoribb szakmai szemináriumok és információcserék -, az alapvető nóvum mégis az, hogy a WANO már nem csupán megjelenik időközönként és vizsgál, hanem mintegy bekapcsolódik a tagerőművek mindennapjaiba.- Melyek a konkrét feladataid a Paksi Atomerőműbe kinevezett hely képviselőként?- A feladataimat egy, az atomerőmű és a WANO moszkvai központja között létrejött megállapodás rögzíti, amely tulajdonképpen az előzőekben felvázolt szorosabb együttműködést önti hivatalos formába. A munkám számos területet ölel fel. Elsőként említhetem a WANO által biztosított támogatási szint kategorizálását, ami tulajdonképpen annak meghatározása, hogy az adott erőmű - esetemben a paksi - milyen mértékű WANO támogatást igényel. Ennek öt alapvető szempontja van, úgymint a WANO-programokban való részvétel aktivitása az atomerőmű oldaláról, a bekövetkezett üzemi események értékelése, a biztonsági mutatók által jelzett állapotok, tendenciák, a partneri vizsgálatok eredményei, valamint a WANO által észrevételezett problémákhoz kapcsolódó javítóintézkedések végrehajtása. Ugyancsak a feladataim közé tartozik a különböző WANO-programok előkészítése, szervezése, a legjobb nemzetközi gyakorlatok közvetítése, átvételük elősegítése, a WANO által készített és publikált szakmai ajánlások propagálása a különböző szakterületeken, és a biztonsággal kapcsolatos erőművi tevékenységek monitorozása a WANO partneri vizsgálatok követelményei alapján. Ez utóbbi kapcsán külön is kiemelném a folyamatos, támogató jelenlét szerepét, hiszen míg az eddigiekben az volt jellemző, hogy WANO bizonyos időközönként megjelent és vizsgált, ennek megfelelően a vizsgált jellemzők tekintetében az ún. fűrészfog effektus érvényesült (a vizsgálat előtt felszökik a minőség, és a következő vizsgálatig esik), addig az újítások eredményeként most már folyamatosan jelen van, és segít a „fűrészfog kiegyenesítésében”, azaz a minőség minél magasabb szinten tartásában.- Milyen támogatást kapsz a feladataid végzéséhez az atomerőmű vezetőségétől, illetve milyenfórumokon valósul meg a munkáddal járó kapcsolattartás, információcsere?- A vezetőség biztosítja számomra a műszaki információk megismerését, ami például a különböző értekezleteken való részvétel lehetőségét jelenti. Ezen túlmenően szervezetten és rendszeresen konzultálok az erőmű vezetésével, így a biztonsági igazgatóval hetente, a vezérigazgatóval havonta, a különböző szakterületi igazgatókkal pedig negyedévente.- Bevonnak-e adott esetben például a biztonságot is érintő operatív döntések meghozásába?- Tanácsot kérhetnek tőlem, de a döntés meghozását és az ezzel járó felelősséget nem oszthatják meg az illetékes vezetők. A WANO által megvalósuló támogatás nem annyira operatív, mint inkább stratégiai szintű, az eseményeket követő és feldolgozó, a hibák megismétlődését megelőző jellegű.- Milyen konkrét területeken kérték már a támogatásodat?- Bevontak például a biztonsági kultúra kampányhónap tartalmának kialakításába és az ún. kisjelentőségű események monitorozásának bevezetésébe. Ezen kívül számos egyedi megkeresés is történt már, például a késésben levő munkautasítások kezelésére, vagy a berendezések karbantartásról történő visszavételi próbáinak szervezésére vonatkozó külföldi gyakorlattal kapcsolatban. Különösen jók a tapasztalataim a benchmarking, a szakmai műhelyek, szemináriumok szervezése terén.- Az általad betöltött helyi képviselőség az eddigi jó tapasztalatok mellett is újszerű, ebből fakadóan minden bizonnyal még formálódó szerepkör. Mit ajánlanál a kollégák figyelmébe az Atomerőmű újságon keresztül annak érdekében, hogy minél hasznosabbá váljon a munkád, s valóban másképp gondolkodjunk a WANO-ról?- Szeretném, ha bátran megkeresnének azokkal a problémákkal, témákkal a szervezeti egységek vezetői - de természetesen minden kollégának rendelkezésére állok -, amelyekben a WANO által működtetett programok, vagy akár az általam kiépített nemzetközi kapcsolatok segíteni tudnak. Prancz Zoltán Műszaki Alkotói Pályázat - 2012 I10-40TN02-UH03 rendszerek biztonságnövelő átalakítása Cziráki László
