Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-01-01 / 1. szám

fotó: Bodail 2013. január 13 j&r <9r mym paksi atomerőmű Szakmák az Atomerőműben Fiataljaink Az üzemfenntartási főosztály biztonsági rendszerek osztályának SZBVR csoport­jában dolgozó Dömötör Zoltán technoló­gus mérnökkel beszélgettem. Zoltán 1971-ben okozott örömet szüleinek, elsőszülött fiúként. A dunaszentgyörgyi ál­talános iskola elvégzése után, 1986-ban az akkor induló ESZI diákjaként ismerkedett meg a műszaki világ rejtelmeivel. Az Atom­erőműből érkező szakoktatók magas szintű, érdekes, néha családias hangulatú órákat tartottak, melyek - elmondása szerint - sokuk számá­ra meghatározó voltak a jövőt illetően. 1989-től az akkori PAV fifo ito vezérléstechnikai csoportjában kezdett dolgozni. 1994-ben megnősült, és Szekszárdra költözött feleségével, ahol jelenleg is élnek két gyerme­kükkel. Felesége Tolnán dolgozik a Fastron Hungária Kft.-nél projekt­vezetőként. Lányuk, Noémi, 9.-es a Garay gimnáziumban, fiuk, Marcell, 4. osztályos tanuló. Zoltán 1993-tól főállású vállalkozóként családi házak, üzletek, csar­nokok villanyszerelésével szerzett erősáramú tapasztalatokat. 1999-ben élve a lehetőséggel, ismét az erőműben helyezkedett el, vezérléstechni­kai műszerészként. A szakmai képzések sikere arra ösztönözte, hogy tanulmányait magasabb szinten is folytassa, ezért jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karára, ahol villamosmér­nökként szerzett diplomát. Közben a bro-n csoport összevonások miatt először a szekunder védelmek, majd az SZBVR csoportba került. A tár­sasági jogosító vizsga megszerzése óta két szakterület feladatait látja el. Munkatársaival a szabályzó és biztonságvédelmi rendszer, a szabadfel­színi és blokki földrengés monitorozó egységek mellett, biztosítják a szekunder védelmek (turbinavédelem, blokkvédelem, gőzfejlesztő véde­lem) és a jelzőrendszerek felügyeletét és karbantartását is. Közreműkö­dik az átalakításokkal járó munkák tervszintű egyeztetésében, a kivite­lezőkkel való kapcsolattartásban. Reményei szerint a jövő sok feladatot és új kihívást tartogat számukra az orosz rendszerek rekonstrukciós és kiváltási munkái során. Szabadidejét igyekszik családi körben tölteni, de előszeretettel hódol hobbijának a villanyszerelésnek is, melyet vállalkozásban E.ON regiszt­rált szerelőként végez. Zoltán elmondta, hogy a szakmai feladatok mellett, fontos számára a jó munkahelyi kapcsolatok ápolása csoportjában és az osztályon dolgo­zó munkatársakkal, és erre bíztat másokat is. KV Bemutatjuk Szász Balázs Mihály CAD mérnököt Szekszárdon született 1988. február 24-én. Születésétől kezdve Pakson él. Általános is­kolai tanulmányait a Bezerédj Általános Iskolában végezte, majd a Paksi Vak Bottyán Gimnázium reál tagozatára jelentkezett, ahol 2007-ben érettségizett. A sikeres érettségi vizsgát követően Veszprémbe, a Pannon Egyetemre nyert felvételt, a Műszaki In­formatikai Karra, villamos mérnök szakirányra, ahol 2012-ben diplomázott mint automatizálási villamos­­mérnök. Egyetemi tanulmányait a Paksi Atomerőmű ösztöndíjasaként végezte. Az Atomerőműhöz komoly kötődése volt, hiszen édesapja is itt dolgozott, aki sajnálatos módon, igen fiatalon, 2003-ban elhunyt. Az édesanyja jelenleg is az erőmű munkavállalójaként a vegyészeti technoló­giai osztályon dolgozik mint víztisztító kezelő. E kö­tődések miatt Balázs számára egyértelmű volt a cél­kitűzés, hogy ő is az Atomerőmű munkavállalójaként szeretne majd dolgozni. A diploma megszerzése előtt a Robolution Kft.-nél vállalt munkát, a szakdolgozatát is itt írta az egyik projekt keretein belül, Örvényáramú mérő és kiegyensúlyozó robotcella áramköreinek tervezése címmel. A munkahely fő profilját tekintve robotizá­­lási és automatizálási cég, ahol Balázs villamos terve­zőként dolgozott. Robotcellák villamos védelmének a tervezése volt a fő tevékenysége, de beszerzéssel és gyártás-támogatással is foglalkozott, amikor a mun­kaköri feladatok ilyen jellegű tevékenységet kívántak meg tőle. A diploma megszerzése és további tapasz­talatszerzés után a robotizálási cégtől értékes szak­mai tapasztalatokkal távozott. A részvénytársaság­hoz 2012 júliusában hívták be állásinterjúra, amely sikeresen lezajlott, és felvételt nyert a műszaki igazgatóságra. A dokumentációkezelési osztá­lyon, a villamos és irányítástechnikai csoport­ban dolgozik, CAD mérnök munkakörben. A munkaköri feladatait tekintve elég széles a te­vékenységi köre, mivel tervhiba bejelentők alapján tervhibák javításával, illetve tervezéssel, tervkarban­tartással foglalkozik. Feladata a külső vállalkozók el­lenőrzése, részükre szakmai tanácsadást és elemzést végez, ezen túl az AVEVA NET adatbázis feltöltésében is tevékenykedik, illetve a CAD-es adatbázisok men­tését is végzi, a MTTR rendszer alapprogramjának (AXSYS.Engine) tesztelése és betanulása mellett. Na­gyon jó munkaköri környezetbe került, négyen van­nak egy irodában. Idősebb és tapasztaltabb kollégák­kal dolgozik együtt, akik nagyon szívesen fogadták őt. Úgy érzi, minden segítséget megkap tőlük a be­tanulási időszakban ahhoz, hogy megfelelő szakmai tapasztalatokat gyűjtsön az önálló munkavégzéshez. Terveit illetően Balázs elmondta, hogy februárban jelentkezni szeretne a Budapesti Gazdasági Főiskola mérnök-közgazdász továbbképzési szakára, amely négy féléves képzés. Mérnöki ismereteit szeretné ki­bővíteni, kiegészíteni közgazdasági ismeretekkel. Balázs jelenleg Pakson, a Malomhegyen él családi házukban, édesanyjával és nővérével, Barbarával, aki gyógypedagógusként és logopédusként dolgozik a Bezerédj Általános Iskola és Diákotthonban, és amíg házuk felújítása zajlik, átmenetileg velük lakik. Szabadidejében a kézilabda tölti ki ideje nagy ré­szét, a Paksi Sportegyesület keretei között sportol. A Bács-Kiskun megyei kézilabda bajnokságban indul­tak, jelenleg a rájátszás meccsekre készül a csapat, heti három edzéssel és hetente egy meccsel. Más labdajátékot is szívesen gyakorol, a futball a másik kedvence. Ha szabadideje engedi, szívesen olvas, kedveli a szakirodalmat és a szépirodalmat egyaránt, a Pattantyús- és a Rejtő-könyvek a kedvencei közé tartoznak. Lászlóné Németh Ilona Környezettudatos vegyészeti minőségellenőrzés A környezettudatos atom­­erőművi működést bemutató cikksorozat mostani témája kapcsán Komlósi Éva Zsuzsanna | laboratóriumvezetővel beszél­gettem arról, hogy a vegyésze­ti minőségellenőrzési felada­­\'T tok ellátása során hol érhető tetten a környezettudatosság.- Új keletű, vagy mindig is tetten érhető volt a környezet­tudatosság a vegyészeti minőség-ellenőrzés területén?- Mindig is fontos szempont volt a vegyészet számá­ra, hogy a környezettudatosság jegyében, az elérhető legalacsonyabb szintű környezeti és személyzeti terheléssel, valamint mi­nimális vegyszeres hulladékképződés mellett végezze az analitikai vizsgá­latait. A régóta alkalmazott vizsgálati módszereink kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy olyan eljáráso­kat vezessünk be az Atomerőműben, amelyeknél a meghatározni kívánt elemek, komponensek kimutatásához minimális mintamennyiség és reagens hozzáadása szükséges. Törekedtünk továbbá arra is, hogy egy vizsgálattal - amennyiben lehetséges - egyszerre több komponens jelenléte és meny­­nyisége is kimutatható legyen a véte­lezett mintában. Kiváló példa erre az CFC-mentes technológián alapuló mérési módszer (ERACHECK olaj-a-vízben analizátor) ionkromatográfia, amikor az anionokat (5-6 komponenst) egy mérési sorozatban kevés mintamennyiségből (milli-, mikroliter) határozzuk meg, külön adalékvegyszer hozzá­adása nélkül. Ennél a módszernél az eluenseket a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mennyiségben és koncentráció­ban, környezetbarát módon állítjuk elő egy eluens generá­tor segítségével. Ugyanilyen multielemes vizsgálati mód­szer az optikai emissziós spektrometria (ICP-OES), melyet fémes elemek (pl. korróziós anyagtartalom) meghatáro­zására használunk. A fémvizsgálatok terén pedig a szerke­zeti anyagok elemzésére szikragerjesztésű atomemissziós spektrometriát alkalmazunk, melynek révén az összes ötvöző anyagot roncsolás- és vegyszermentesen tudjuk meghatározni az adott mintában. A vizsgálat további előnye, hogy a mintadarab (alkatrész) tovább hasz­nálható, az eljárás nem igényel erős savakat a komponensek feltárásá­ra, mint például spektrofotometria esetében. Az utóbbi években egyre kisebb mennyiségű fővízköri szeny­­nyezőanyagok kimutatására is szük­ség van, ami hagyományos analitikai eljárásokkal már nem is teljesíthető, így a lehető legkorszerűbb eljárá­sokat és berendezéseket használ­juk a vizsgálataink során, amelyek egyben a legszigorúbb környezet­­védelmi előírásokat és célokat is kielégítik. Emellett a vizsgálataink végrehajtása során keletkezett minimális mennyiségű ola­jos, illetve vegyszeres hulladékot szelektíven gyűjtjük, és további kezelésre, ártalmatlanításra átadjuk a környezet­­védelmi szervezetnek.- Mi volt a legutóbbi műszerfejlesztésetek?- A műszerfejlesztés keretében egyúttal vizsgálati módszer váltására is sort kerítettünk, ugyanis a hatályos környezetvédelmi előírások egy ideje betiltották az ózon­réteg károsodását okozó halogénezett szénhidrogének (CFC), köztük a szén-tetraklorid (CCI4) használatát. Talál­nunk kellett egy olyan, az ózonréteget kímélő oldószert használó eljárást, amely a vízben lévő olajszennyeződések kioldására (extrahálására) alkalmas. Több mint egy év szak­­irodalmi és összehasonlító munkát, kutatást végeztünk el a legjobb készülék, valamint módszer kiválasztásához. A módszer során továbbra is infravörös-spektrometriát fo­gunk alkalmazni, csupán az új eljárásnál más hullámhossz tartományban mérünk majd. A műszaki értekezlet a fej­lesztési javaslatunkat elfogadta, jelenleg a mérőberende­zés beszerzése zajlik.- Mit eredményez a vizsgálólaboratórium akkreditált stá­tusza?- Mivel akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat vég­zünk, nem elegendő a vizsgálatok pontos, hatékony el­végzése, hanem folyamatosan fejlesztenünk kell az alkal­mazott eljárásainkat és a mérőberendezéseinket. Valamint olyan körvizsgálatokban veszünk részt, ahol az összetett elemzések precíz kivitelezésével szakértelmünk és eszköz­parkunk magas színvonalát is objektiven tudjuk igazolni. BR

Next

/
Oldalképek
Tartalom