Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
2013. április 23 <■> mym paksi atomerőmű Baranya megye déli részén, a főleg mészkő borította Villányi-hegységtől délre, a Dráva folyásától északra található Siklós városa. A település kedvező területi viszonyait mi sem bizonyítja jobban, hogy a város környékén végzett régészeti ásatások az utolsó jégkorszak végére már embercsoportok telepeit és maradványait tárták fel. Ajánljuk hazánk tájait Siklós A törökvilág őrzője A vidéken letelepedő kelta törzsek szőlőtermesztéssel foglalkoztak, majd a később megjelenő római telepesek vitték tovább a földművelés ezen tudományát. Bacchus dicséretének kedvező áldása pedig napjainkban is hatással van a szőlőtermesztésre. Elég csak a környék kiváló boraira gondolnunk. A római terjeszkedés megszűnésével és visszaszorultával számos népcsoport és törzs fordult meg Siklós környékén. Az évszázadok folyamán egymás után telepedtek le a hunok, az avarok, de számottevő volt a délszláv népcsoportok jelenléte is. A 13. század második felére tehető a siklósi vár építése, ami előbb a Siklósi család, majd a Garaiak tulajdonát képezte. Ekkor kezdődött az eddigi kis vár felemelkedése, amelynek falai erősségé lettek. A Garai család kihalásával a vár a királyé, Hunyadi Mátyásé lett, aki később fiának, Corvin Jánosnak adta. A vár ismét új tulajdonosra szállt, és 1515-ben II. Ulászló révén a Perényi család kezére került, akik reneszánsz stílusban építették át, illetve bővítették ki a déli fekvésű várat. 1527 és 1529 között a várban tartották a koronaékszereket. 1543-ban Siklós végvár lett. Mint a végvárak esetében lenni szokott, az erősség itt is komoly szerepet kapott a török hadakkal fenyegetett háborús évtizedekben. Vass Mihály várkapitány sokáig tartotta a várat az előrenyomuló hadaktól. Csak akkor adták fel, amikor a törökök szabad elvonulást ígértek a magyar várvédőknek. Azok nem állván szavukat, gálád módon lekaszabolták a várból távozó magyar vitézeket. II. Szulejmán Allah segedelmével és jól szervezett seregeivel sikeresen elfoglalta a déli erősséget. A Magyar Királyság sorsa a törökkel szembeni egymást követő csatákban megpecsételődni látszott. A 143 éves uralmat követően 1686-ban Badeni Lajos őrgróf foglalta vissza a várat. Később megkezdődött a helyreállítás. A 18. század első éveitől Vak Bottyán tartotta kezén a várat, majd a Rákóczi szabadságharcot követően a Batthyány család birtokába került, akik barokk emeletsort építettek rá. 1848-49-ben a felkelő honvédsereg gyülekezőhelye volt, idővel ismét a Batthyány család tulajdonába került, majd néhány rövid évtizedet követően a Benyovszky családnak adták el. 1936-ban a honvédkincstáré lett, majd 1944-ben állami tulajdonba került. A 20. században restaurálták, majd múzeumot hoztak létre benne. A vár környezetében rendszeresen tartanak rendezvényeket, előadásokat, amellyel mindinkább vonzóvá kívánják tenni az egyébként is színes kultúrájú települést. A török korszakból számtalan emlék maradt fenn napjainkra is. Temetői sírok, dűlőnevek és fürdők mellett Siklóson, a várhoz igen közel található Malkocs-bej-dzsámi, amely 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott. Magyarország déli részén barangolva ellátogathatunk a szomszédos településre, a gyógyvízéről ismert Harkányba, de a borairól méltán nevessé vált Villány településekre is. Utazásunk bármelyikéhez, hasznos időtöltést, kellemes kikapcsolódást kívánok! Az előző számunkban megjelent cikk végén a kutatómunkára vonatkozó kérdés (Ki volt az osztrák mészáros?) megoldása: Báró Julius Jacob von Haynau (1786- 1853). Mostani feladványunk: Sikerült-e elfoglalnia a Tenkes kapitányából jól ismert Eke Máténak a siklósi várat? A válasz a következő számban tekinthető meg. Lehmann Katalin Kosárlabda: A hónap első mérkőzését Körmenden játszotta a kosárlabda csapat. Ez a mérkőzés volt az alapszakaszban az utolsó mérkőzés. Sajnos Vojvodáék 91:63-as vereséget szenvedtek, így a harmadik helyen végeztek az alapszakaszban a Szolnok és a Székesfehérvár mögött. A középszakaszt a Kaposvár otthonában kezdte a piros-kék csapat. Az Atomerőmű az alapszakaszban mind a két mérkőzését megnyerte, ezért kellő önbizalommal léphetek pályára. A találkozót végig a Kaposvár irányította, és 102:84-et mutatott a kijelző a lefújás után. A Kaposvári mérkőzés utáni héten, hétfőn az Atomerőmű SE és a spanyol Enrique Guttierrez Garcia közös megegyezéssel szerződést bontottak. A középszakasz második fordulójában a Szolnok ellen hazai környezetben léptek pályára az ideiglenes edzővel felállt piros-kékek. Az amerikai Zo Williams parádés játéka ellen nem volt ellenszere a Tisza-parti csapatnak, és 16 pontos győzelmet ünnepelhetett Schmidt Béla és csapata. Az Atomerőmű SE kosárlabda szakosztályának újonnan kinevezett vezetőedzője, Schmidt Béla egészségügyi probléma miatt orvosi kivizsgálásra szorul. A vizsgálatok több napot is igénybe vehetnek, és nincs határozott időpont azok befejezésére. A feszített tempójú feladatok, mérkőzések jelentőségét mérlegelve az ASE szakosztályvezetése úgy döntött, hogy azonnal új vezetőedzőt keres. így Czigler Lászlót kérték fel a vezető edzői feladatok ellátására. A felsőház harmadik fordulójában 89:86-ra győzött Schmidt Béla csapata a Jászberény ellen. A végig kiélezett mérkőzésen Vojvoda Dávid utolsó másodpercben elengedett dobásával győzött három ponttal a piros-kék csapat. így még mindig őrzi veretlenségét az Atomerőmű a hazai pályán. Március utolsó hétvégéjén rendezték meg Pakson a Morgen Ferdinánd Magyar Kupa Döntőt. A hazai csapat mellett, az Álba Fehérvár, a Szolnoki Olaj KK és a Pécsi Pannonpower vett részt a két napos tornán. Az Atomerőmű csapata az elődöntőben a székesfehérvári csaptattal küzdött meg. Szoros csatában 75:82- es végeredménnyel az Álba jutott a döntőbe. Ld.: Vojvoda 25/9, Williams 15/3, A második elődöntőn a Szolnok simán átgázolt a Pécsen. Végeredmény: 61:97. Vasárnap, a bronzmérkőzésen Levy és Vojvoda ponterős játékának köszönhetően 96:58-ra győzött az Atomerőmű csapata, így a harmadik helyen végeztek a Magyar Kupában. A döntőben az Álba Fehérvár magabiztos játékkal 20 pontos győzelmet aratott, így ők lettek a Morgen Ferdinánd Magyar Kupa győztesei. Végeredmény: 74:54 Dzsúdó: A Köztársasági Kupán Junior fiaink eredményesen szerepeltek, és elhódították a Köztársasági Kupát. A válogató versenyek sorát nyitotta a kupa, amelyeken lehetőség nyílik megszerezni a kvótát az Európa Kupákon való részvételre. Fiaink jól teljesítették az első állomást. I. Horváth Zsombor +55 kg II. Horváth Adrián 90 kg I. Kárpáti Gábor 73 kg III. Ohát Zalán 90 Kg I. Ömböli Renátó 100 kg Gáti Norbert GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Molnár István János (1957-2013) 2013. február 18-án, életének 56. évében hosszantartó betegség után elhunyt Molnár István, az atomerőmű nyugdíjasa. Pakson született 1957. április 22-én. 2003. november 26-ától lett társaságunk munkavállalója. Vezetői, kollégái nagyra értékelték kimagasló szakmai tudását és becsülték segítőkészségét, vele együtt bíztak gyógyulásában. De a betegség az aktív munka abbahagyására kényszerítette. A káig vko karbantartási műszaki ellenőreként 2012. november 20-ától lett nyugdíjas. A gyászoló család, a rokonok, a volt munkatársak és ismerősök 2013. március 1-jén a paksi Kálvária temetőben kísérték utolsó útjára. Berecz Istvánná (1952-2013) Életének 61. évében 2013. február 21-én elhunyt Berea Istvánná (született Kólya Magdolna) nyugdíjas munkatársunk. 1952. szeptember 20-án született Szolnokon. 1986. január 1-jén nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 20 évi munka után, a logfo rakó raktárosaként 2006. február 10-én vonult nyugállományba. Szerettei szűk családi körben vettek végső búcsút tőle. Bérces Béla (1932- 2013) Társaságunk nyugdíjasa, Bérces Béla életének 81. évében, 2013. február 26-án örökre eltávozott közülünk. 1932. november 27- én Bodroghalmon született. Több erőműben szerzett szakmai tapasztalatokkal felvértezve 1977. október 2-án lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Az üzemviteli főosztály művezetőjeként dolgozott nyugdíjazásáig, 1991. február 1-jéig. A gyászoló család, barátok, ismerősök, nyugdíjas társak 2013. március 12-én a paksi Fehérvári úti temetőben kísérték végső nyughelyére. Bakáné Kern Apolka Renáta (1977-2013) Tragikusan fiatalon, életének 36. évében 2013. március 6-án elhunyt az ATOMIX Kft. munkavállalója, Bakáné Kern Apolka (született Kern Apolka Renáta). Apolka 1977. november 29- én Pakson született. Az ATOMIX Kft.-hez 2001. június 1-jén lépett be, ahol környezetvédelmi mérnökként helyezkedett el. Szakágvezető, csoportvezető, kontroller, legvégül műszaki előkészítő mérnök munkakörökben bizonyította hozzáértését, szakértelmét. A gyászoló család, barátok, kollégák 2013. március 12-én a paksi Kálvária temetőben kísérték utolsó útjára. Bíróné Tünde
