Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
2013. április 2. rész 6 mym paksi atomerőmű Az atomerőmű és a villamosenergia-termelés megítélése a helyi közösség szempontjából A cikksorozat előző részében bemutatásra került az áramfogyasztási helyzet megítélése a helyi közösség szempontjából. Ahogyan láttuk, az empirikus kutatás eredményei még a legoptimistább elvárásokat is felülmúlták. Jól látható és értelmezhető volt, hogy a helyiek még elkötelezettebbek, mint a hazai átlag az atomerőművek iránt, és a 90%-os elfogadottság szinte hihetetlen. Az áramfogyasztási helyzet megítélését követően, a cikksorozat jelen része egy még specifikusabb témával foglalkozik. Célzottan a Paksi Atomerőmű helyi megítélésére koncentrál. A kérdéscsoport 9 kérdést foglal magába, amelyből jelen részben 7-tel kívánok foglalkozni. Először is a helyiek tájékozottságára voltam kíváncsi. A további válaszokhoz képest szinte ennél a kérdésnél volt leginkább tetten érhető némi bizonytalanság, de így is a paksiak közel fele (46 %) összességében jól informáltnak érzi magát az atomerőmű helyzetével kapcsolatos témákban. 35 százaléknyian számoltak be közepes tájékozottságról. Rosszul informáltnak 18 százaléknyian tartották magukat. A tájékozottság az iskolai végzettséggel és a környezettudatos gondolkodás mértékével párhuzamosan emelkedik. A következő kérdésnél, azaz - ön helyesli, vagy nem helyesli, hogy Pakson atomerőmű működik? - már sokkal egyöntetűbb volt a helyzet: a megkérdezettek szinte kivétel nélkül (91 %) helyeslik, hogy Pakson atomerőmű működik. A társadalmi háttérváltozók nem befolyásolják érdemben ennek a kérdésnek a megítélését. A 3. kérdés a Paksi Atomerőmű biztonságára vonatkozott. Az előző kérdéshez hasonlóan itt is nagy volt az összhang a helyi lakosság körében, és szinte hasonló arányban (öszszesen 92%) biztonságosnak is tartják az erőmű működését. Az atomerőmű korszerűségének megítélésére vonatkozó kérdésnél a város lakóinak döntő többsége (71 %) korszerűnek tartja, csupán 19 százaléknyian nevezték elavultnak. Az alapfokon iskolázottak az átlagnál nagyobb mértékben gondolják elavultnak az atomerőművet. Az atomerőmű közelsége inkább előnyös vagy inkább hátrányos az Önök számára? A következő 3 kérdésből 2 grafikon segítségével próbálom jobban szemléltetni, hogy mi is a véleménye a helyi közösségnek az atomerőmű előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Ahogyan azt az ábra is jól tükrözi a város lakossága egyértelműen (82%) előnyösnek látja azt, hogy náluk működik az atomerőmű. Az előnyök között, ahogyan azt a következő ábrán jól látjuk, a legfontosabbnak azt tartották, hogy munkahelyeket teremt (54%). Alacsonyabb, de még mindig jelentős említettsége volt az iparűzési adó bevételnek (26%). A kérdésre 36 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. A legidősebb korosztály és az alapfokon iskolázottak az átlagnál bizonytalanabbak voltak e kérdés kapcsán. Végül, de nem utolsó sorban a hátrányokról is essen szó. E kérdés érdekessége, hogy a legmarkánsabb (45 %) vélemény az volt, hogy semmilyen hátránya nincs az erőmű működésének a város lakosságára nézve. E kérdésre sajnos 43 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor ennél a kérdésnél jól tetten érhető a helyi közösség elfogultsága is, hiszen a válaszadók a hátrányok felsorolásánál, csupán 6,2 %-ban említették meg a radioaktív hulladék kezelésének problematikáját (ezzel a kérdéscsoporttal mélyebben, a cikksorozatom utolsó részében foglalkozom). Továbbra is jól érzékelhető az a trend, amely már a cikksorozat előző részében is körvonalazódott, miszerint a paksi helyi közösség még elkötelezettebb és bizakodóbb az atomerőművel kapcsolatban, mint az országosan mért átlagok. Félelem érzetük jelentősen kisebb és az előnyök sokkal szignifikánsabb szerepet töltenek be, mint a hátrányok, melyek alapján egyre jobban úgy tűnik, hogy az elmúlt 30 év kihívásai és sikerei mintegy érzékelhető szimbiózist teremtettek az atomerőmű és a helyi lakosság között. Nagy Roland Ön szerint milyen előnyei vannak annak, hogy az atomerőmű az Önök környezetében működik? °* '5* m munkahelyet teremt nagy iparűzést adó a városnak jó közbiztonság eü. oktatás, sport támogatás etetsz invonal emelkedés áramkedvezmény szépül a város figyelnek a környezetvédelemre fejlődik a szociális hálózat környező települések támogatása biztonságos áramellátás az erőmű a város nevezetessége gyermeklétszám növekedése nem tudja, nem válaszol A nukleáris energiatermelés a mindennapi élet vélt és valós kockázatai tükrében A nukleáris energiatermelés problematikája kapcsán feltétlenül meg kell különböztetni a nukleáris biztonság problémáját, ami elsősorban műszaki illetve természettudományos probléma, és a nukleáris energiatermelés lakosság általi elfogadásának problémáját, ami leginkább kommunikációs probléma. Noha e két tényező nyilvánvalóan összefügg valamilyen mértékben, távolról sem fedik egymást: Egy biztonságos létesítményt is elutasíthat a lakosság (jó példa erre, hogy Ausztria népszavazással döntött arról, hogy nem üzemelteti a már felépült 725 MW teljesítményű atomerőművét; a kérdés nemzetközi jellegének szemléltetésére pedig az ugyancsak az osztrákok által támadott, a közös határ közelében épült cseh temelíni atomerőmű esete hozható fel). Ugyanakkor egy veszélyes atomerőmű üzemeltetése nem feltétlenül ütközik a lakosság ellenállásába (hivatkozhatunk itt például a csernobili erőműre, amely egy nem kellő körültekintéssel megvalósított üzemviteli „kísérlet" által aktivizálódó konstrukciós hibát rejtett magában, tehát esetében minden lehetséges „rossz" jelen volt, a lakosság jóhiszeműsége azonban mindvégig töretlen maradt). Az alábbi táblázat egy, az ENSZ Környezeti Programja keretében készült rendkívül érdekes kimutatást tartalmaz arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg a mindennapi életet kísérő különböző dolgok, hatások egészségügyi kockázatát, illetve azok valóságosan mekkora kockázatot jelentenek. „A kockázat valós sorszáma” feliratú oszlop az adott kockázat súlyosságát jelző valóságos sorszámot tartalmazza, a legsúlyosabb kockázatforrástól haladva a legkevésbé súlyosig, „A kockázat vélt sorszáma" feliratú oszlop pedig azt a sorszámot tartalmazza, amelyik helyre a felmérésben résztvevők sorolták az adott kockázatforrást (ugyancsak a nagyobbnak tartott kockázatnak adva a kisebb sorszámot). Igen beszédes, hogy az atomenergiát a legnagyobb egészségügyi kockázatforrásnak minősítették a megkérdezettek, holott valójában csak a 20. helyen áll veszélyesség tekintetében. Témánk szempontjából igen érdekes még, hogy az orvosi röntgennek a legtöbben különösebb fenntartások nélkül alávetik magukat, pedig a vizsgált személyek jelentős nagyságú sugárdózisokat is kaphatnak: a röntgenalkalmazást 17. helyre sorolták, holott a 9. helyen áll. Mindez tehát azt igazolja, hogy az ismeretek hiánya miatt erőteljesen szétválhat a nukleáris biztonság valós állapota és annak lakossági megítélése. Valóban különböző, illetve eltérő kezelést igénylő problémákról van szó, melyek kapcsán távolról sem elég a nukleáris biztonság műszaki biztosítása, hanem nélkülözhetetlen annak megfelelő kommunikálása is: a megértetés és a megértés. Prancz Zoltán A mindennapi életet kísérő különböző dolgok, hatások egészségügyi kockázatának megítélése, illetve azok kockázati jelentősége a valóságban. Tevékenység A kockázat valós sorszáma A kockázat vélt sorszáma dohányzás 1 3 alkoholfogyasztás 2 7 gépjárművek 3 5 kézi fegyverek 4 2 elektromos áram 5 19 motorkerékpár 6 6 úszás 7 30 sebészet 8 11 röntgenalkalmazás 9 17 vasút 10 23 repülés 11 15 háztartási gépek 14 27 tűzoltás 16 10 rendőri akció 17 8 fogamzásgátlás 18 9 atomenergia 20 7 hegymászás 21 22 síelés 24 25 védőoltás 25 29 élelmiszer színezék 26 20 élelmiszer tartósítás 27 12 rovarirtók 28 4 antibiotikumok 29 21 aeroszolok 30 13 (forrás: Köteles György: Sugáregészségtan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2002)
