Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
2013. március 23 <9?mym paksi atomerőmű A Duna és a Vág folyó találkozásánál nagy múltú város fekszik. A római terjeszkedés következménye lett, hogy a torkolat környéke már az ókori világban is emberlakta vidék volt. A 20. század eleji határvonal-mozgások a települést a Duna vonalában ketté szelték. Ajánljuk hazánk tájait A komáromi erődrendszer A Duna mentén járva Utazásunkat a Komárom-Esztergom megye egyik névadó városáról elnevezett helyen, Komáromban folytatjuk. A vízi és szárazföldi útvonalak idővel egyre csak lendítették a kezdeti kisebb, majd egyre épülő és bővülő Komárom települését. A mai Csillagerőd helyén született meg Rév Komárom, ahol a picinyke település lakói a rév körüli teendőket látták el. Az államalapítás idejére teszik az ispáni vár alapítását is. A tatárjárások fokozott támadása sem tudta megrendíteni a vár erősségét, mely alig néhány évtized leforgása alatt a Csákok birtokába került. A vár nem sokáig állhatott a kiskirály - azaz a nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemes - birtokállományában, mivel 1317-ben két havi ostromot követően Károly Róbert hívei elfoglalták a kedvező helyen álló komáromi várat. A sikeres várfoglalást követően Komárom királyi várrá lett. A vár így fontos védelmi rendszerré fejlődött, melyet előbb a török, majd a habsburg-orosz támadások feltartóztatására egyre csak erősítettek, bővítettek. A 16. század közepén történő jelentős építések és átépítések olasz építészek tudását és keze nyomát őrizték. A város védelme egyaránt fontossá vált, így azt palánkkal övezték, majd a Vág és Duna túloldalán hídfőerődöket emeltek. A vár így évszázadokon át az ország egyik legfontosabb és legjelentősebb erődítménye lett. S fordult a kocka. Az épületeket elárverezték, a telkek a város birtokába kerültek. A pusztulás folyamatát egy 1782-ben bekövetkezett földrengés csak tetézte. A napóleoni háborúk idején I. Ferenc elrendelte az egykor jelentős és erős vár megerősítését. Miután Napóleon elfoglalta Bécset, a császár Komáromba menekült. Ezt követően kezdődött az erődrendszer jelentős kiépítése, ami 1877-ig tartott. A komáromi erődrendszert Közép-Európa és a Monarchia legnagyobb újkori erődrendszereként tartották számon, amely az 1848- 49-es szabadságharc sikeres védvonala volt és amelynek parancsnokául Klapka György tábornokot nevezték ki. Az erődrendszer már-már bevehetetlennek számított. A három komáromi csatában egy magyar győzelmet is számolhatunk. A komáromi erődrendszer a 19-20. század fordultával, majd a két világháború között laktanya, a II. világháborút követően a szovjetek legnagyobb lőszerraktára lett. Az erődrendszer mind a magyar, mind a szlovák oldalról napjainkban is látogatható emlékhely, mely a véráztatta évszázadok csendes tanúja. Magyarországon található látnivalói a Monostori-, Igmándi- és Csillagerődben található, de érdemes a mai szlovák oldalon található és látogatható emlékhelyekre is elzarándokolni. Az előző számunkban megjelent cikk végén a kutatómunkára vonatkozó kérdés (Kinek a tulajdonát képezte a nagyvázsonyi pálos kolostorban íródott Festetich-kódex?) megoldása: Kinizsi Pál feleségének, Benignának a tulajdonát képezte az egyébként imádságos könyv. Mostani feladványunk: Ki volt az osztrák mészáros? A válasz a következő számban tekinthető meg. Lehmann Katalin Dzsúdó: Csoknyai László bronzérmes lett a Hungária-Kupán. Csoki így nyilatkozott a verseny végén: „Olyan ez az érem számomra, mintha egy álmom beteljesült volna. Kisgyerekként mindig néztem a Hungária-kupákat, ahogy a klubtársaim közül Kovács Anti vagy Braun Ákos nyerte az érmeket, és most nekem is sikerült. Nagyon boldog vagyok! Cegléden rendezték meg az Ifjúsági Országos Bajnokságot, ahol lányaink remekül szerepeltek, míg fiaink a várakozástól kicsit elmaradtak. Pupp Réka, Polgár Luca és Bognár Péter szereztek aranyérmet. Sakk: Kettős győzelem a hetedik fordulóban Decs ellen. Ezzel a győzelemmel megszilárdította második helyezését a paksi csapat és 5 pontra csökkentette a hátrányát az első helyezett Nagykanizsával szemben, akikkel március 3-án, a következő fordulóban, itthon vívja meg a bajnoki címet eldöntő rangadót. Kosárlabda: A hónap első mérkőzését Nyíregyházán játszotta a kosárlabda csapat. A harmadik negyedben eldöntötte a mérkőzést a négyszeres bajnok és négyszeres kupagyőztes, és végül 73:91 - re győzött a 19. fordulóban. Kettős győzelemmel jutott tovább a Zalaegerszeg ellen a Magyar Kupa negyeddöntőjében a piros-kék csapat. Az odavágón 23 pontos győzelem született, Pakson pedig 2 ponttal győztek Kámánék. így, idén is újra a legjobb négy csapat között van az Atomerőmű SE. A döntőbe jutásért az Álba Fehérvár lesz az ellenfél, a Szolnok pedig a Péccsel csatázik. Az időpont március utolsó hétvégéje, a helyszín idén Pakson a Gesztenyés úti csarnok lesz. Utolsó hazai alapszakasz mérkőzését is megnyerte a Gutierrez legénység Pakson, a Szeged ellen. A szoros első félidő után, magabiztosan hozta a kötelező győzelmet a piros-kék csapat, ezzel megőrizte veretlenségét hazai pályán. Végeredmény: 94:78 Pécsen vendégszerepeit február utolsó szombatján az ASE. A negyedik negyedben Vojvoda pazar játékával meglépett a vendégcsapat, és 16 pontos győzelmet aratott a 21. fordulóban. Végeredmény: 64:80 Kaposvár dombjai Az Atomi 00 első idei futóversenye, a harmadik alkalommal megrendezett Kaposvár Dombjai Farsangi Félmaraton február 3-án zajlott, mintegy 600 résztvevővel. Egyéniben 100 nő és 281 férfi indult, valamint 41 csapat állt rajthoz, 3 fős váltókban. Aki nem csak a versenyre jött, jól szórakozhatott a városi rendezvényeken vagy feltöltődhetett energiával az előző esti tészta partin. A verseny délelőttjén azután nemcsak az erős széllel és a hideggel, de a dombok (Kecelhegy, Rómahegy és Ivánfahegy) kaptatóival is meg kellett küzdeniük azoknak, akik le akarták futni a 21 kilométeres távot. Sportosak a somogyi megyeszékhelyen, mert a városháza több jeles képviselője stílszerűen nyúlcipőt húzott, nemkülönben a Csiky Gergely Színház kiválóságai. Az eltökéltség, a megszokás és az edzettség szerint volt, aki beöltözött és teljes tűzoltó-menetfelszerelésbe, természetesen fején sisakkal, volt, aki babakocsit tolva indult, s néhányan, dacolva az időjárással, egy szál rövidnadrágban, pólóban rajtoltak el. Utolsók közt indult, de sohasem utolsók közt érkezett, aki bevásárló kosárral futott, amibe tanszert gyűjtött jótékony célra. Az elsők már szinte egy óra múlva a célban voltak, míg az utolsóra majdnem három és fél órát kellett várni. Paksi indulók: Berdál Ilona 2:04:33, Bedecs Ferenc 1:50:58, Makk Imre 2:01:37, Scheffer István 2:27:54, Takács Tibor 2:06:41, Teli Attila 2:27:43, Túri Márton 1:40:29, Túri Tünde 1:52:42, valamint családi váltóban Scheffer István, Scheffer Nóra, Scheffer Soma 2:20:23. gyulai •fíj • § c §2 I_1fARSAN3! FáMARATON GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. BódiMihályné (1943-2013) 2013. január 15-én, életének 70. évében elhunyt Bódi Mihályné (született Hegedűs Erzsébet) az atomerőmű atomerőmű nyugdíjasa. Tiszadobon született 1943. október 16-án. Férjével az elsők között voltak, akik Paksra jöttek dolgozni. Erzsiké 1976. szeptember 9-én lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A munkaügyi osztály statisztikusaként vonult nyugdíjba 1993. november 16-án. A gyászoló család, a rokonok, a nyugdíjas társak és ismerősök 2013. január 24-én, a paksi Fehérvári úti temetőben kísérték utolsó útjára. Péger János (1941-2013) Életének 72. évében 2013. január 23-án elhunyt Péger János nyugdíjas munkatársunk. 1941. november 4-én született Pakson. 1978. február 8-án nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A szállítási koordinációs csoport tehergépkocsi-vezetőjeként 1996. november 4-én vonult nyugállományba. Szerettei, ismerősei, volt kollégái 2013. január 28-án a paksi Fehérvári úti temetőben vehettek végső búcsút tőle. Németh Edéné (1948-2013) Alig két és fél hónappal férje halálát követően eltávozott közülünk Németh Edéné (született Schlegl Erzsébet), aki szintén társaságunk nyugdíjasa volt. 1948. március 17-én Flőgyészen született. Mini (mert sokan így ismertük őt) az ERBÉ-től 1985. november 1-én áthelyezéssel került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Utolsó munkahelye a pénzügyi osztályon volt, ahol koordinátorként dolgozott. 1994. június 1-jétől lett nyugdíjas. A gyászoló család, ismerősök, volt munkatársak 2013. február 1-jén, a paksi Fehérvári úti temetőben kísérték végső nyughelyére. Bíróné Tünde
