Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
2013. március 17 <#> mmmmmmm mym paksi atomerőmű VILÁG ENERGIA KITEKINTÉS 2012 World Energy Outlook - WEO-2012 World Energy Outlook Napjainkban a világ energiatérképe alapvető változásokon megy át, melyek meszszemenő következményeket vonhatnak maguk után az energiapiacon és a kereskedelemben. A változások okai az Egyesült Államok olaj- és gáztermelésének újjáéledése, az atomenergia kivezetése egyes országokban, a szél- és napenergia technológia gyors fejlődése és a nem-konvencionális gáztermelés világméretű térhódítása. Azonban áttekintve a technológiai fejlődés eredményeit és az új energiapolitikákat, megállapítható, hogy a világ még mindig nem volt képes átállni egy jobban fenntartható energetikai pályára. Globális forgatókönyvek és számos hatástanulmány analízise alapján a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) által tavaly év végén nyilvánosságra hozott dokumentum megállapítja, az IEA által kidolgozott Űj Politikák forgatókönyv szerint a világ energiaigénye egyharmaddal nő 2035-ig, melyen belül Kína, India és a Közép-Kelet felelős a növekedés 60%-áért. Az OECD-országokban az energiaigény alig nő, de a felhasználásban a hangsúly az olajról és a szénről (egyes országokban az atomenergiáról is) határozottan a gázra és a megújulókra helyeződik át. A kis kibocsátású energiaforrások elterjedése ellenére a fosszilis energiaforrások meghatározóak maradnak a világ energia-mixében, részben az állami támogatásoknak köszönhetően, amelyek 2011-ben 523 milliárd USD-t tettek ki, ez 30%-os növekedés 2010-hez képest és hatszorosa a megújulok támogatásának (!). A fosszilis energiaforrások támogatása - melyet a magas olajárak indukálnak - főként a Közel-Keleten és Észak-Amerikában jellemző, ahol egyelőre elakadt az energiapiac reformja. Ugyanakkor az Egyesült Államokban az utóbbi években az olajpala és palagáz kitermelési technológiák terén végrehajtott áttörés rövidesen alapvető változásokat eredményez a világpiacon. A látványosan növekvő gáztermelés a csökkenő gázárakon keresztül serkenti a gazdasági aktivitást, növeli a termelékenységet és gyökeresen átformálja Észak-Amerika szerepét a nemzetközi energiakereskedelemben. Az előrejelzések szerint 2020-ra az Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb olajtermelője (Szaúd-Arábiát is megelőzve), és beérnek a közlekedésben foganatosított legújabb energiahatékonysági intézkedések első gyümölcsei is. A folyamatok eredményeképp csökken az Egyesült Államok olajimportja, sőt, 2030-ra az USA várhatóan nettó olajexportőrré válik, energiaegyenlegét tekintve pedig teljesen önellátó lesz. Drámai változások várhatók a globális energiapiacon, a nemzetközi olajkereskedelem fő iránya Ázsia felé fordul. A 2012. évi legalacsonyabb árakon számolva a gáz az amerikai belső piacon az európai import gáz egyötödébe került és a japán árak egy-nyolcadát tette ki. Az olcsó amerikai gáz felszabadítja a belső piacról a szenet, amely Európában keres magának piacokat, kiszorítva az itt drága gázt. A gázárak aránytalanságai miatt a cseppfolyós gáz kereskedelme lendületet kaphat, ami azt jelenti, hogy a gázárak kölcsönös egymásra hatása a világban megerősödik. Az energiapiaci változásoknak komoly politikai következményei lehetnek, hiszen a közel-keleti olajlelőhelyek - azon belül is a hormuzi-szoros - biztonsága már nem lesz az USA létkérdése, viszont azzá válik több ázsiai ország számára. Oroszország európai gázpiaci monopóliuma megroppanhat, az energiaexport jövedelmétől való függése sebezhetővé teszi az országot. Azonban inkább az a valószínű, hogy Oroszország és az EU kölcsönös függése fennmarad - az EU-nak kell az orosz gáz, az oroszoknak pedig kell az EU gázpiaca. Az olajtermelés növekedésének nagy részét Irak szolgáltatja majd, és 2030-ra Szaúd-Arábia után a 2. olajexportőr lesz, Oroszországot megelőzve. Irak olajbevételei a 2035-ig tartó időszakban meghaladják az 5000 mlrd. USD-t, ami nagyjából évi 200 mlrd USD-t jelent (!). Ezek a bevételek hozzájárulhatnak az ország energetikai racionalizálásához is, hiszen például az olajtermelés során felszínre hozott kísérőgázokat eddig egyszerűen elégették, így az olaj mellett gázexportra is lehetőség lesz, ami tovább növeli a bevételeket. A fentiek nyomán utólag számunkra is kicsit jobban érthetővé válik az USA iraki szerepvállalása. Az utóbbi években nagy energiafogyasztó országok tettek lépéseket az energiahatékonyság növelése felé: Kína 16%-kal kívánja csökkenteni gazdasága energia-intenzitását 2015-re, az USA új üzemanyag-takarékossági intézkedéseket jelentett be, az Európai Unió 20%-kal csökkentené energiafogyasztását 2020-ra, Japán 10%-kal kívánja csökkenteni áramfogyasztását 2030-ra. Ezek a törekvések remélhetően meggyorsítják az energiahatékonyság javulását. Sajnos az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság kiábrándítóan lassan nőtt, például óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak még az épület-energetikában. Az IEA Hatékony Világ Forgatókönyve feltárja egy új minőségű világ felépítésének lehetőségét, s ehhez nem szükséges új, váratlan technológiai fordulat, csak le kell bontani az energiahatékonyság útjában jelenleg álló akadályokat. Ez óriási lépést jelent majd az energiabiztonság megvalósítása, a gazdasági növekedés megszilárdítása és a fenntarthatóság felé. Ä Hatékony Világ Forgatókönyv megvalósításához szükséges intézkedések következtében a világ primer energiaigénye megfeleződne 2035-re. Az energetikai eredetű C02 kibocsátás még 2020 előtt elérné a csúcsát majd fokozatosan csökkenne, ami hosszú távon biztosítaná a globális felmelegedés 3 °C-on tartását. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 450 ppm forgatókönyv - a felmelegedés 2 °C fokon való korlátozása - megvalósítására gyakorlatilag nincs már reális esély. A világ elektromos energia igénye az előrejelzések szerint gyorsabban nő, mint a teljes energiafogyasztás. Kína áramigényének növekedése 2035-re önmagában annyi lesz, mint Japán és az USA jelenlegi áramtermelése együttvéve. A 2035-ig épülő új kapacitások egyharmada a kiöregedő erőművek pótlását szolgálja. Az új kapacitások fele megújuló lesz, bár a szén megőrzi vezető szerepét az áramtermelésben. Az atomenergia használatának várt bővülését hátráltatják a fukushimai reaktorbaleset következményei. Több ország határozott az atomenergia kivezetéséről, más országokban csökkenteni kívánják annak részarányát, Észak-Amerikában pedig a rendkívül olcsó gáz kérdőjelezi meg az új atomerőművek építésének gazdaságosságát. Az atomerőművi energiatermelés bővülésére elsősorban Kínában, Koreában, Indiában és Oroszországban lehet számítani. Az atomenergia visszaszorulása növeli az országok energiaimportját és energiafüggőségét, hatással lesz az energiaárakra és megnehezíti a kibocsátás-csökkentési célok elérését. forrás: World Energy Outlook, © OECD/ IEA 2012 Szerbín Pável Az Egyesült Államok új kiégett üzemanyag stratégiája Az amerikai Energiaügyi Minisztérium (USA Department of Energy, DOE) idén januárban tette közzé új kiégett üzemanyagkezelési és elhelyezési stratégiáját. A DOE kérni fogja a Kongresszustól egy hamarosan benyújtandó csomag elfogadását, mely tartalmazza többek között egy nagyobb átmeneti tároló megnyitását 2025-re és a végleges geológia tároló létrehozását, mely 2048-tól lépne üzembe. Az új stratégia elkészítése azután vált szükségessé, hogy az Obama-adminisztráció leállította a sokat bírált Yucca Mountain geológiai tároló előkészítési munkálatait. Az Egyesült Államok Atomenergia Intézete (NEI), a Szabályozó Biztosok Nemzeti Egyesülete és a Nukleáris Hulladék Stratégiai Koalíció közös közleményében üdvözölte a kezdeményezést, ugyanakkor felszólította az Obama-adminisztrációt, működjön együtt a Kongresszussal annak érdekében, hogy közösen vessenek véget az ország Nukleáris Hulladék Alapja helytelen felhasználásának. Az alapot Magyarországhoz hasonlóan az USA-ban is a fogyasztók finanszírozzák a havi áramszámlákra terhelt költség formájában. A közlemény szerint ez a költség 0,1 USD cent/kWh, a fogyasztási adatok alapján az alapban évente 750 M USD gyűlik össze (kb. 562 M €), azonban jelenleg ez a forrás gyakorlatilag nem szolgálja a létrehozásakor kitűzött célokat. A DOE kijelenti, hogy az Obama-adminisztáció támogatja a stratégiai dokumentumban lefektetett közmegegyezésen alapuló helyszínkijelölési elvet, ami a jövőben potenciálisan több hulladéktároló létrehozását is lehetővé teszi. A Kongresszus által még jóváhagyandó DOE stratégia egy 10 éves hulladékkezelési programot vázol fel, melynek főbb pontjai a következők: • kísérleti átmeneti tároló helyszínének kijelölése, megtervezése és felépítése 2021-re, a bezárt atomerőművek kiégett üzemanyagának befogadására fókuszálva; • előrelépés egy nagy kapacitású átmeneti tároló helyszínének kijelölése, megtervezése és 2025-ig való felépítése terén, amelynek kapacitása elegendő lesz a hulladékkezelési rendszer rugalmassá tételére és elegendő kiégett üzemanyagot képes befogadni ahhoz, hogy csökkenthető legyen az ügyben a kormányzatra terhelődő felelősség; • demonstrálható haladás elérése a tárolók helyszínének és kutatásának terén abból a célból, hogy a végleges geológiai tároló 2048-tól rendelkezésre álljon. A dokumentum szerint az USA-ban jelenleg több mint 68000 tonna kiégett üzemanyagot tárolnak 72 kereskedelmi atomerőmű területén és ez a mennyiség 2000 tonnával nő évente. „Minél előbb teszi lehetővé a törvényi szabályozás a stratégia megvalósítását, annál kisebb lesz annak végső költsége az adófizetők számára" - áll a dokumentumban. A DOE szerint az adminisztráció folytatja annak az ajánlásnak a vizsgálatát, amely szerint az országnak akkora kapacitásokat kell kiépítenie, hogy szükség esetén befogadhassa más országok kereskedelmi reaktorainak kiégett üzemanyagát is azokban az esetekben, amikor ezt az USA elnöke nemzetbiztonsági megfontolásokból jóváhagyja. Az adminisztráció meg fogja vizsgálni az új hulladékelhelyezési program ezen ajánlása mellett vagy ellene szóló érveket - jelentette ki a DOE. Forrás: Strategy For The Management And Disposal Of Used Nuclear Fuel And High-Level Radioactive Waste, US DOE, 2013. Szerbín Pável
