Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
12 2013. március mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 2012 Második díjas pályázatok Módszer a reaktor termikus teljesítményének az ex-core neutronfluxus mérések alapján történő gyors és pontos meghatározására Kálya Zoltán, dr. Pás István, Parkó Tamás reaktorfizikai osztály A reaktorok üzemeltetése során alapvető paraméter a reaktor pillanatnyi teljesítménye. A rendszerfelügyeletéhez a forrásoldali, azaz a mindenkori termelt energia ismerete lenne az ideális, ennek közvetlen mérése azonban nem lehetséges. A jelenleg alkalmazott, közvetett teljesítmény meghatározási módszerek mindegyike a hűtőközeg hőmérsékletének méréséhez kötődik, ami meglehetősen lassú. Ráadásul tranziensek esetén, amikor a megtermelt és a hűtőközeg által elvitt hő egyensúlya felborulhat, a módszer pontossága is csökken. Felmerült tehát, hogy olyan, a hőmérsékletméréstől független módszert fejlesszünk ki, ami egyszerű, de emellett megfelelően pontos és gyors, a stacioner és a tranziens üzemállapotokban egyaránt. A pályázatban bemutatott teljesítmény meghatározási eljárás a zóna körüli neutronfluxus méréseken alapul, tehát gyors. A detektorjeleket torzító effektusokat (szabályzó kazetták helyzete, hűtőközeg sűrűség stb.) figyelembe véve a pontosság is megfelelő, ráadásul így nem szükséges a hűtőközeg felmelegedéshez történő rendszeres kalibráció, attól független mérésnek tekinthető. A detektorjel aktuális értéke viszont csak a mérhető neutronfluxussal szoros kapcsolatban levő hasadási, azaz prompt teljesítményről ad számot. A remanens hőteljesítményért felelős bomlási reakciók során ugyanis nem keletkeznek neutronok, ezért csupán a pillanatnyi detektorjelből a remanens tag nem határozható meg. A reaktor korábbi üzemmenetének ismeretében, azaz a detektorjelek korábbi értékeit is felhasználva azonban már lehetséges a maradékhő folyamatos nyomon követése. A prompt és remanens teljesítmények összegzésével pedig a pillanatnyi termelt hőteljesítmény már kiszámítható. Az eljárást szimulált és valós üzemviteli adatok felhasználásával is ellenőrizték. A tesztelés megmutatta, hogy az ilyen módon történő teljesítmény meghatározás használható, gyors tranziensek esetén is megfelelően pontos eredményt ad. Előnyös tulajdonságai miatt a bemutatott eljárás alkalmazható a reaktor teljesítményének szabályzásához, menetrendkövetéshez szükséges teljesítmény alapjel előállításához is. A szerzők a reaktorfizikai osztály dolgozói, fizikusok. Feladatuk, kollégáikkal karöltve, a blokkok üzemanyagtöltetének biztosítása és üzem közbeni ellenőrzése, illetve az ehhez szükséges eszközpark gondozása. Ez a meglehetősen szerteágazó tevékenység gyakran eredményez olyan érdekes, kihívást jelentő feladatokat, amelyek megoldása a Műszaki Alkotói Pályázat alapjául szolgálhat. A munkaidő lejárta után a család biztosít kellemes elfoglaltságot számukra. Szabadidejükben a reaktorfizikai rébuszok megoldási lehetőségeinek elemzése mellett rendszeresen gondolnak futásra, kerékpározásra, vörösborra, illetve, ha az időjárás engedi, akkor egy pohár hideg, gyöngyöző sörre. IAz*1,2RM01D002 szivattyúk villamos betáplálásának áthelyezése *1,*2BB elosztókba Braun Tibor üzemirányítási osztály Az eredeti terveknek megfelelően az egy turbinához tartozó három főkondenzátum szivattyú közül kettő szivattyú villamos megtáplálása egy 6kV-os főelosztóról van kialakítva. Ha ez az elosztó feszültség nélkül marad, akkor a turbinához tartozó két főkondenzátum szivattyú kiesik, a továbbiakban a hozzátartozó turbina teljesítményét illetve a blokk teljesítményét üzemzavari sebességgel csökkenteni kell.- Elemezve a főkondenzátum szivattyúk villamos betáplálásának jelenlegi kiosztásátjutottam a következő megállapításra: az egy turbinához tartozó mindhárom főkondenzátum szivattyú villamos megtáplálását független elosztókról kell biztosítani. Pontosabban *1,2D002 szivattyúk villamos betáplálását az *1,2BB elosztókról kell biztosítani. Ezek után, tehát annak a valószínűsége, hogy egy 6kV-os elosztó elvesztése esetén két főkondenzátum szivattyú essen ki nulla, kizárt - érvelt a nyilvános meghallgatáson a szerző, Braun Tibor. Ezzel a konfigurációval a legegyszerűbb esetet vizsgálva is, bármely négy elosztóból egy 6kV-os elosztó kiesése esetén a hozzátartozó egy főkondenzátum szivattyú kiesését követően a turbina leterhelésére nem kerül sor. A javasolt módosítással a fent elemzett pozitív hatásokon túl várható a 6kV-os elosztók aszimmetrikus terhelésének egyenletesebb eloszlása. Gyakorlatilag új berendezés, technikai eszköz beépítése nélkül, csupán a tartalék megszakítók üzembe helyezésével az átalakítás megvalósítható. Braun Tibor szimulátor instruktor, blokkügyeletes- Pakson születtem, 45 éves vagyok. A györkönyi általános iskola elvégzése után Szekszárdon a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában érettségiztem gépész szakon. A GDF műszaki informatika szakán végeztem, majd a BME NukleárisTechnika Tanszékén reaktortechnika szakmérnöki diplomát szereztem. 1986-ban felvételt nyertem a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A turbina osztályra kerültem három műszakos munkarendbe, turbinagépésznek. A továbbiakban a megfelelő előképzések megszerzése és gyakorlati idők letöltése után: turbinaoperátor, turbina főgépész, szekunderköri szolgálatvezető, technológusmérnök, blokkügyeletes beosztásokban szolgáltam. Egy éve szimulátor instruktorként dolgozom. Feleségemmel 24 éve vagyunk házasok, Pakson kertes házban élünk. Egy lányunk van, aki már 20 éves. Budapesten tanul a Corvinus Egyetem nemzetközi igazgatás szakán, valamint párhuzamosan végzi a Szent István Egyetem gazdaságelemző szakát. Szabadidőmben, télen, volt amikor vadásztam, most inkább olvasok és uszodába járok. Tavasszal szeretek horgászni, (ha nem jön a hal, akkor) motorral felfedezni Magyarország közelebbi falvait és távolabbi tájegységeit. Nyáron családommal vízpart mellett szoktunk kikapcsolódni. Az első sugárágyú csere az atomerőműben Sós János, Kovács Sándor sugárfizikai laboratórium Törvényi szabályozás írja elő a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítését. Nálunk ez a Metrológiai Hatóság feljogosítása és előírása alapján a sugárfizikai laboratórium feladata. A dózis és dózisteljesítmény mérők hitelesítésének egyik legfontosabb berendezése a gamma sugárágyú. A régi sugárágyú sugárforrásai és maga a berendezés is (3x137Cs, 60Co) a több mint 30 éves üzemidő alatt elhasználódott, szükségessé vált a cseréjük. Az új berendezésnek ki kell váltania a régi funkcióit és meg kell felelnie az új szabványoknak, ki kell szolgálnia az üzemidő hosszabbítást is. A feladat az volt, hogy a régi besugárzót biztonságos körülmények között le kell szerelni, az új műszaki követelményeit meg kell határozni, ki kell választani a sugárforrást és meg kell oldani a vezérlését kézi és számítógéppel vezérelt módon, megépíteni a mérőpályát és a mérőkocsit, beüzemelni. A kapcsolódó biztonsági rendszernél kritérium, hogy a kezelő személyzet ne kapjon véletlen besugárzást, üzemzavar esetén sem. Ezt szolgálják a központi működtetésű vészkapcsoló, a besugárzási helyiség ajtaját üzem alatt blokkoló mágneszár, a besugárzási műveletet jelző fény- és hangjelzés.- Tárgyalásos közbeszerzési eljárással válogattunk a folyamatosan változó ajánlatok között. Végül az Izotóp Intézet nyert az Izogamma LA típusú berendezéssel. A különböző erősségű sugárzást (8,5,2,5 cm vastag) ólomszűrőkkel gyengítve biztosíthatják. A mérőpálya hossza 6 m, a pozicionálást bordás-szíjjal biztosítják. A mérőkocsi tárgyasztala 50 kg tömeget bír el és egy szervo motor 0,2 mm pontossággal tudja mozgatni - sorolta az események sorát, a megoldás lépéseit Sós János. Három egymástól független naplózási rendszer jegyzi az eseményeket. A besugárzó helyiséget mozgásérzékelős, négy kamerából álló kamerarendszer figyeli - mozgás érzékelésekor a sugárforrást automatikusan elzárja és riasztást ad. A felújított besugárzó 48 mFt költséggel készült el. A helyben elvégzett hitelesítést helyettesítő minősítésekkel a megtakarított összeg közel 180 mFt. Sós János laborvezető- A Kiskunságból, Jászszentlászlóról kerültem 1982-ben a PAV-hoz, az idén ennek már 31 éve, ebből 6 évet 3 műszakban töltöttem. Itt végeztem el a Miskolci Egyetem DFK-t és szereztem műszaki rendszerszervező diplomát, majd több szaktanfolyam következett. A mostani munkahelyemre, a sugárfizikai laboratóriumba is már 20 éve kerültem. Kalibráló mérnökként kezdtem, majd vezető mérnök lettem, jelenleg pedig laborvezetőként és minőségügyi vezetőként dolgozom. Munkám elismeréseként megkaptam a „Szakma Ifjú Mestere, 2006-ban az Atomerőmű Kiváló Karbantartója címet, 2011-ben pedig a Céggyűrűt. A BME mérnöktovábbképzőjében minőségügyi mérnök diplomát szereztem 2010-ben, majd EOQ (European Organization for Quality) minőségügyi rendszermenedzser oklevelet. Tavaly és tavalyelőtt is indultunk a Műszaki Alkotói Pályázaton, akkor egy II. és egy III. díjat sikerült megszereznünk. Az idei II. díjnak nagyon örülök. Paksról 18 éve költöztünk Tolnára egy kertes házba, amit azóta is folyamatosan újítgatunk. A feleségem is az erőműben dolgozik, a kibocsátás-ellenőrző laboratóriumban. Fiunk tavalyelőtt sikeresen megszerezte a Corvinuson, Nemzetközi Tanulmányok szakon az alapdiplomáját, most az ELTE mester szakára jár, végzős, kislányunk bejárás, Szekszárdon a Garay gimnáziumban másodikos. Szabadidőmben a ház körül mindig akad tennivaló. Az utóbbi években lelkes amatőr borkóstoló (bíráló) vagyok, indulása óta (2009) oszlopos tagja (tanulója) a szekszárdi PTE IGYFK BORkultúra SzabadEGYETEM-nek. Barátommal vásároltunk egy pici szőlőt Szekszárdon a Gyűszű völgyben, ott próbáljuk elsajátítani a szőlő és gyümölcstermesztés rejtelmeit. Ha van rá módunk, a barátainkkal járunk kirándulni, túrázni, nagyon sok szép helyet jártunk be már Magyarországon. Kovács Sándor kalibráló mérnök- Szekszárdon születtem 1983. december 30-án. Gyerekkoromban és az iskolás évek alatt Szedresen laktam, jelenleg Szekszárdon élek. A Garay János Gimnáziumban érettségiztem, majd a Veszprémi Egyetemre jelentkeztem környezetmérnöki szakra. A szakirány választásnál felkeltették az érdeklődésemet a sugaras témájú előadások, így a radioökológia mellett döntöttem. Az egyetemi gyakorlatomat az akkori sugárvédelmi osztályon töltöttem a kibocsátás ellenőrző laboratóriumban. Az egyetem után szerettem volna az erőműben dolgozni. 2010-ben, nem sokkal a diploma megszerzését követően sikerült a jelenlegi munkahelyemen, a metrológia üzem sugárfizikai laboratóriumában kalibráló mérnökként elhelyezkedni. Párom Szekszárdon dolgozik, pénzügyi és turisztikai referensként. Szabadidőmben szeretek zenét hallgatni, illetve egy amatőr zenekarban basszusgitározom. Kálya Zoltán reaktorfizikai mérések csoportvezető dr. Pás István vezető fizikus Parkó Tamás reaktorfizikus
