Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-01 / 10. szám

2013. október 11 mm mym paksi atomerőmű Megújul társaságunk önértékelési folyamata Az önértékelést leíró IOP007 folyamatot a minőségirányítási és működésfejlesztési osztály (mmo) mun­katársai megújították, azzal a céllal, hogy az önértékelés elvégzését megkönnyítsék, a folyamatot átláthatóbbá tegyék. Munkánk során naponta végzünk ön­értékelést, amikor is egy elvégzett feladatot akár tudatosan, akár önkéntelenül automa­tikusan értékelünk saját magunk számára. Az értékelés során többnyire azt gondol­juk át, hogy az elvárásoknak megfelelően végeztük-e el a feladatunkat. Az értékelés eredménye lehet pozitív, amikor elégedet­tek vagyunk az elvégzett munkával, de elő­fordulhat olyan eset is, amikor korrigálnunk szükséges azt, valamilyen javító intézkedés­re van szükségünk. Ahhoz, hogy az értékelés megfelelő legyen, ismernünk kell a munka elvégzéséhez szükséges követelményeket, teljesítménymutatókat és feladatokat, ame­lyek a munkavégzés során kerülnek meg­fogalmazásra. Az önértékelés folyamatos tevékenység a szervezet minden szintjén a munkavállalótól a folyamatgazdák és a szer­vezeti vezetők szintjéig, célja az atomerőmű működésének folyamatos javítása. Az mmo önértékelési felelősét, Ágh Máriát kérdezem arról, hogyan újult meg az IOP007 Önértékelés folyamata, mivel próbáljátok se­gíteni a folyamatgazdákat és szervezeti veze­tőket az önértékelés elvégzésében? Egy kicsit messzebbről kezdeném. Az önértékelés elvégzése nem öncélú feladat, mert az önértékelés eredménye a vezetőségi felülvizsgálat végrehajtásának alapját képe­zi. A vezetőségi felülvizsgálatról tájékoztatni kell az illetékes hatóságot és a tulajdonost is. A Nukleáris Biztonsági Szabályzat 2. kötete írja elő a folyamatok évenkénti értékelését, és a vezetőségi felülvizsgálat eredményét az Országos Atomenergia-hivatalnak kell meg­küldeni az Éves jelentésben. Ezek mellett az MVM Csoport Minőség- és Folyamat­menedzsment szabályzata (CsSz22) ír elő tájékoztatási kötelezettséget vezetőségi fe­lülvizsgálatról a tulajdonos felé. A folyamat megújításának célja az volt, hogy a folyamat leírását egyszerűsítsük, job­ban átláthatóbbá tegyük, és az önértékelés elvégzésére szolgáló nyomtatványok értelme­zését, kitöltését megkönnyítsük, valamint az értékelések összegzését operatív szintre he­lyezzük. Az új nyomtatványokkal kapcsolat­ban szívesen veszünk építő jellegű kritikákat az önértékelésben érintett szereplőktől. A szervezeti vezetők és folyamatgaz­dák számára az önértékelés elvégzéséhez kigyűjtjük az AS6 TN moduljában nyil­vántartott éves feladataikat, valamint a folyamatgazdák számára megadjuk a saját folyamata(ik) értékelt éves változásismer­tetőjét. Ezek jelentik az alapot az önértéke­lés elvégzéséhez, amelyhez hozzá kell még nézniük az éves célkitűzéseiket, a korábban hozott javító intézkedések teljesülését és az egyéb szervezeti és folyamati aspektusokat. Változás történt abban is, hogy a jö­vőben a szervezeti vezetők és a folyamat­gazdák javaslatokat fogalmazhatnak meg a szervezet és az irányítási rendszer műkö­désének javítására. Az elkészült szervezeti és folyamati ön­értékelések összegzését főfolyamatonként és főosztályonként (szervezeti főegységenként) fogják elvégezni - a korábbi alrendszergazdai és szakmai igazgatói szint helyett -, és ekkor fogják megfogalmazni a konkrét feladatokat is, amelyeknek összhangban kell lenniük az érvényes stratégiánkkal és az éves célokkal. A vezetőségi felülvizsgálat keretében jó­váhagyott önértékelési feladatokat az AS6 TN modulban fogjuk rögzíteni. Az új értékelési módszer alkalmazásá­nak megkönnyítésére e-learninges ismer­tető anyagot is készítünk, amely a terveink szerint novembertől lesz elérhető. A meg­jelenéséről természetesen értesíteni fogjuk az érintetteket. A témához kapcsolódóan szeretném még elmondani, hogy a közeljövőben indul a folyamatkontrolling projektünk. A projekt célja a folyamatokhoz kapcsolódó mérőszá­mok meghatározása, a projekt végrehajtá­sában számítunk a folyamatgazdák közre­működésére. SJ Munkavédelmi nap A Munkavédelmi Bizottság az erőmű vezetésének támogatásával október 30-án rendezi meg az „Együtt az egészségért és munkabiztonságért" elnevezésű munkavé­delmi napot. 2005 óta két­évente kerül megrendezésre ez a program, melyet az idén a hagyományok­tól eltérően a Tájékoztató- és Látogatóköz­pontban tartanak. Ennek apropójából kér­deztük Volent Gábor biztonsági igazgatót.- Mi ennek a napnak a fő célja, üzenete?- Legfontosabb célja a munkavédelmi kultúra színvonalának erősítése és a bizton­ságos munkavégzés iránti elkötelezettség növelése.- Milyen programok és előadások várják az érdeklődőket?- A programot alapvetően a munkaválla­lói oldal állította össze a cégvezetés támoga­tásával. Változatos programok, érdekes elő­adások várják az érdeklődőket. Részünkről megfogalmazódott az a kérés, hogy a mun­kavédelmi nap illeszkedjen a biztonságkul­túra kampányához, amelyet az idén tavasszal indítottunk, hiszen a biztonságkultúrának rá­hatása van a munkabiztonságra is.- Az idén a TLKad otthont ennek a rendez­vénynek. A munkavállalók részére biztosítva lesz a kilépés lehetősége?- Igen, kérjük a munkahelyi vezetőket, hogy adjanak lehetőséget dolgozóik szá­mára, hogy részt vehessenek egyes progra­mokon a munkaidő terhére. (Erről bővebb felvilágosítás az intranetén lesz olvasható.) Bízom benne, hogy minél többen ellátogat­nak az „Együtt az egészségért és munkabiz­tonságért" elnevezésű programra és üzenete elér az atomerőmű minden dolgozójához. Az erőmű hosszú távú, biztonságos üzemelteté­se mindenkinek az érdeke. L.l. A biztonsági kultúra felmérése A biztonság a Paksi Atomerőmű üzemel­tetésének legfonto­sabb eleme, amely elsőbbséget élvez a termelési célokhoz képest. A biztonsá­gi kultúra biztonságközpontú viselkedést és gondolkodásmódot jelent, amelynek jellemzője, hogy a biztonsági előírások betartása magától értetődő, a szerve­zet és az egyének nyitottak a biztonsá­gi problémák felvetésére és kezelésére. A biztonsági kultúra színvonala október hónap folyamán felmérésre kerül a rész­vénytársaságnál. A felmérés részleteiről kérdeztem Tóth János biztonsági főosz­tályvezetőt.- Miért szükséges, hogy megismerjük a cég biztonsági kultúrájának színvonalát?- A biztonsági kultúra összetett jelen­ség, közvetlenül nehéz mérni, nehéz meg­ítélni a színvonalát. Többféle módszert al­kalmazunk a mérésére; ilyen a biztonsági mutatók rendszerének egyik csoportja, ami alapvetően a szervezetnek, a vezetésnek, a működésnek, azaz a szervezeti kultúrának, biztonsági kultúrának bizonyos jellemzőit tartalmazza. Ezen túl objektív, külső, nem­zetközi - WANO-s és NAÜ-s - vizsgálatok, valamint a hatóság megállapításai alapján is tudunk bizonyos mértékben informáci­ókat nyesni a biztonsági kultúra mélyebb értékeléséhez. Egy másik módszer a biz­tonsági kultúra színvonalának feltérképe­zésére az, amikor közvetlenül a munkavál­lalókat kérdezzük meg. Ez esetben nagyon fontos, hogy megfelelő módszertan alap­ján olyan kérdéseket és úgy állítsunk ösz­­sze, amelyekre a munkavállalók őszintén, saját meggyőződésük szerint válaszolnak. Ezért a felmérést külső tanácsadó cég, az Aon Hewitt támogatásával végezzük, akik a korábbi elkötelezettségvizsgálatokat, így a biztonsági kultúra felmérését is végezték a részvénytársaságnál. Ez a felmérés is ré­sze lesz annak az értékelésnek, amit évente a hatóság részére készítünk. A felsorolt mé­rési módszerek és a kérdőíves felmérés egy átfogó, komplex képet ad számunkra, hogy jó irányban haladunk-e ezen a területen. Ez azért is fontos, mert a Nukleáris Biztonsági Szabályzat is előírja, hogy az engedélyes­nek törekedni kell a magas szintű bizton­sági kultúra kialakítására, illetve fenntartá­sára, és ahhoz, hogy tudjuk érzékelni, hogy hol tartunk, szükséges időnként ilyen jelle­gű felmérést végezni.- Milyen területei vannak a felmérésnek?- A kérdőívben szereplő kérdések a NAÜ biztonsági kultúrára vonatkozó irány­­mutatása alapján kerültek összeállításra. Az INSAG dokumentumokban van megha­tározva az a hét kulcsterület, amelyekkel ha összhangban működik az erőmű - a szer­vezet, a vezetés a működés és a dolgozók -, akkor mondhatjuk azt, hogy megfelelő a cég biztonsági kultúrája. Ez a hét terü­let; az elkötelezettség a biztonság iránt, az eljárásrendek használata, a konzervatív döntéshozatal, a jelentési kultúra, a nem biztonságos tevékenységek és körülmé­nyek kezelése, a tanuló szervezet és a kom­munikáció, világos prioritások, átlátható szervezet, világos felelősségi viszonyok. Az a felmérés célja, hogy ezekre a terüle­tekre, ezek működésére vonatkozóan meg­ismerjük a munkavállalók objektív vélemé­nyét, amely alapján átfogó képet kapunk a biztonsági kultúra színvonaláról. Ugyan­ezekben a dokumentumokban foglaltakat használtuk fel a biztonsági kultúra kam­pányhónapjának időszakában is, amelynek hatékonyságáról is tartalmaz kérdéseket a felmérés, hiszen kíváncsiak vagyunk arra, hogy a kampányhónap keretében mennyi­re sikerült ráirányítani a figyelmet a bizton­ság fontosságára.- Miért fontos, hogy minél többen részt vegyenek a felmérésben?- A kérdőíves felmérés eredményei fel­dolgozásra kerülnek, és az ilyen statisztikai értékelésnél nagyon fontos, hogy minél több véleményből alakuljon ki. Minél töb­ben mondják el véleményüket a kérdések­kel kapcsolatban, annál objektívebb képet kapunk. A felmérés anonim, senkinek hát­ránya nem származik abból, ha részt vesz benne, ezért én mindenkit arra ösztönöz­nék, hogy töltse ki a kérdőívet, amit a bér­jegyzékkel együtt kézhez kapott, illetve mód van az online kitöltésre is. Ez nemcsak lehetőség a munkatársak számára, hanem hozzájárulás is az objektív kép kialakítá­sához, amely alapján a biztonsági kultúra területén objektív beavatkozások, jobbító intézkedések tehetők. Lászlóné Németh Ilona Ezüstkár tyásaink A Biztonsági Kultúra Fejlesztési Program részeként, a jó biztonsági színvonal további javí­tása érdekében májusban bevezetésre került egy új motivációs eszköz, ösztönözve a mun­kavállalókat a példaértékű, biztonság központú viselkedés és gondolkodásmód alkalma­zására. A program indítása óta 37 munkavállaló kapott ezüstkártyát (október 1-i állapot szerint), és közöttük néhányan többszörös ezüstkártyások. Ezüst kártyában részesült dolgozók: Adorján János Gőbölös Kálmán Ludányi Miklós Somodi Gábor Bajnai Péter Krisztián Gyulai Károly Makovecz Gyula Péter SzutorJános Benkő Ádám Kábái Péter Menzer János Takács Zoltán Bérces Béla Kaszás István Menyhei Zsolt Tancsa János Csötönyi Tamás Kis Ferenc Paczolai József Tumpek József Dohány István Kis Tamás Ágoston Pálosi Attila Ujszászy József Fauszt Gábor Kiss Andor Péter Jenő Varga Péter Gyula. Fejes István Béla Kiss Gábor Rácz István Gál Tamás Kohlmann Béla Sáfrány István Gazdag Viktor Kovács Attila Sánta László LAnna

Next

/
Oldalképek
Tartalom