Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-06-01 / 6. szám
2013. június <•> rnym paksi atomerőmű 11 Csiba Tamás blokkügyeletes 1973-ban született Szentgotthárdon. Általános iskolai tanulmányait Pakson végezte. Ezután az ESZI-ben atomerőmű gépészként zárta a középiskolás éveket. A műszaki egyetem főiskolai karát követően 1996-ban a BME Gépészmérnöki Kar folyamatirányítás szakának energiatermelési ágazatán szerzett diplomát. A tanulmányai befejezését követően 1996 nyarán került az erőműbe, a reaktor osztályra primerköri gépész munkakörbe. Az első, az ATOMIX Kft. állományában eltöltött évet követően 1997. október l-jével vették át az MVM PA Zrt.-hez. A szakmai ranglétrát végigjárva 2007-ben tette le a blokkügyeletesi hatósági vizsgát, azóta a 2. blokk „D” műszakjában dolgozik, ebben a munkakörben. Munkája során - a biztonsági előírások betartása mellett - a blokkvezénylőben dolgozó kollégáival együtt a blokk operatív üzemeltetését biztosítja. Feladatai közé tartozik a blokkvezénylői személyzet irányítása, ellenőrzése is. „Papíron” operatív felettesük, de Tamás inkább egymás mellett dolgozókként, együttműködő csapattagokként tekint munkatársaira. Az erőműbe jövetele óta műszakozik, ezt a munkarendet az évek előre haladtával szerinte az emberek egyre nehezebben viselik el. Ehhez a munkakörhöz viszont ez is hozzátartozik. Fontosnak tartja a sportolást, mert ezáltal is nagyban tud regenerálódni a megterhelt a szervezet. Tamás véleménye szerint a család megértése nélkül nehéz lenne a műszakos életmódot folytatni, sok támogatást kap ebben a dologban otthonról. Éjszakás műszak után mindenki egy kicsit megértőbb vele szemben, sőt az ünnepek alkalmával is hozzá igazítják a programokat. Számára igazából a karácsonyi időszak a legnehezebb, a többi ünnep annyira nem vészes - mondja. Szerencsésnek vallja magát, mert olyan kollégák veszik körül, akikhez még ünnepnapokon is örömmel jár be dolgozni. Ezt fontosnak tartja. Szakmailag mindig lehet tanulni, és ez az üzemviteli területre főleg igaz. Folyamatosam követniük kell a változásokat. Jelenlegi beosztásában ugyan jól érzi magát, de ha lehetősége nyílna rá, nem zárkózna el a váltástól sem. Pakson, családi házban élnek feleségével, aki büntető bíróként dolgozik. Zsófi lányuk 10, Tamás fiuk pedig 8 éves. Szabadidejében - családi körben - gyakran jár színházba és kirándulni is. Fia késztetésére kinézőben van számára egy új elfoglaltság, ez a horgászat, de úgy véli, ebbe még bele kell tanulnia. GYNYP Lóczi János művezető Kékestetőn született 1957. október 12-én. A személyi igazolványába Gyöngyöst írták, de ez csak azért van így, mert a közigazgatás szempontjából oda tartozik Kékestető. Talán csak ő az egyetlen, aki ott született, mert szülészet nem volt ott sosem, viszont a több napig szakadó hó járhatatlanná tette az utat, amin a szülés előtt álló édesanyjáért indított mentő jöhetett volna. 1976-ban érettségizett az Erősáramú Szakközépiskolában, Jászberényben, majd tanulmányait a Villamosenergia-ipari Technikumban folytatta Budapesten, az Üteg utcában, 1984-ig. Az atomerőműben 1985. november 12- én elektrikusként kezdett, majd 1989-től blokkelektrikus beosztásban dolgozott, 1999 óta pedig I-II. blokki művezető. A munkaköréhez kapcsolódó feladatai közé tartozik a műszakban lévő kollégák irányítása, a villamos üzemvitellel kapcsolatos mindennapi teendők koordinálása, esetleges üzemzavarok elhárítása, meghibásodások esetén hibafeltárás, majd a feltárt probléma továbbítása a megfelelő karbantartó személyzet felé. Évente kétszer, egyhetes szimulátoros képzésen vesz részt, és az új munkavállalókat készíti fel, vizsgáztatja, mentorálja őket, emellett szakmai jegyzetek is készít. 37 éve dolgozik folyamatos három műszakban, így számára épp az a furcsa, ha nem dolgozik éppen valamelyik ünnepnapon. Három gyermekük van, két leány és egy fiú. Mind felnőtt, önálló életet élő emberek, akikre nagyon büszkék, mert jól megállják a helyüket az életben. Nagy örömükre a fiuk szintén itt dolgozik az erőműben. Három gyönyörű unokájuk is van már, két fiú és egy lány. János hobbija a vitorlázás és a téli sportok, illetve az utazás. Tavasztól késő őszig a Balatonon hajóznak, amikor csak lehetőségük van rá, a tél beálltával pedig síelni járnak a Kékestetőre és Olaszországba a barátaikkal. Nagyon szeretnek utazni, többször nyaraltak már Görögországban, de megjárták már Spanyolországot, Olaszországot, Németországot, Svájcot is. Emellett sokat járnak itthoni tájakon is, főleg wellness hétvégekre. Úgy gondolja, hogy számtalan szebbnél-szebb hely van még kicsi hazánkban is. A legfontosabb dolognak az életében a családját tartja. Orbán Ottilia Tóth János küv operátor 1966-ban született Budapesten, gyermekkorát Szekszárdon töltötte. Az általános iskola befejeztével tanulmányait egy pécsi középiskolában folytatta. 1984. szeptember 3-án lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Az „E” műszakban kezdett el dolgozni primerköri gépészként, a reaktor osztályon. Időközben - 1989-1990 között - a sorkatonai szolgálatot is letöltötte. 2007 decemberében indult a küv (közös üzemi vezénylői) operátori betanulása, amelynek zárásaképpen 2009 januárjában sikeres vizsgát tett. Azóta ebben a munkakörben dolgozik, immár a „D” műszakban. Számára ez nemcsak új munkakört, hanem egy új műszakot is jelentett akkor. Lassan már 30 éve tart a műszakozás, amit, ahogy mondja, igazából nem lehet megszokni, csak alkalmazkodni hozzá. A munka szempontjából mindegy, hogy hétköznapról, hétvégéről vagy éppen ünnepnapról van szó. Áramtermelésre minden nap és napszakban szükség van, ezért a munkát mindig el kell végezni, méghozzá tudásuk és lehetőségük szerint a legjobb minőségben. Küv operátorként feladata olyan berendezések, rendszerek üzemeltetése, ellenőrzése, amelyek vagy két blokkra nézve közösek, vagy az egész erőmű működésében szerepet játszanak (pl. az erőművi fűtésben). Munkája elvégzéséhez több szakterületi munkatársának közreműködésére is szükség van, ezért is tartja fontosnak a jó szakmai és emberi kapcsolatok kialakítását, ápolását. A hosszú, műszakos évek alatt családja is lassan megszokta, vagy inkább elfogadta a műszakozás velejáróit, ezt az életformát. A mindenkit érintő ünnepeknél számára a családi ünnepek sokkal jelentősebbek, ezek megtartását némi kompromisszummal mindig meg lehetett, és meg lehet szervezni - emeli ki. János 1990 őszén nősült meg, 1992-ben költöztek Paksra. 1993-ban született lányuk, Barbara, 1998-ban pedig fiuk, Szilárd. Lánya végzős az ESZI ötödik évfolyamán, fia pedig szeptembertől lesz az ESZI tanulója. Szabadidejében szeret horgászni, kirándulni, bár erre időnként nem sok lehetősége nyílik. GYNYP A társaságcsoportba tartozó vállalatok belső hírújságai mellett az egyik legfontosabb energetikai témájú szakmédium a negyedévente megjelenő az MVM Magyar Villamos Művek Közleményei című kiadvány, amely jellemzően a cégcsoport munkatársai által készített szakmai tanulmányokat tartalmazza. Az MVM Közleményei ez évben elsőként a Paksi Atomerőmű 1. blokkja üzembe helyezésének 30. évfordulójához kötődő tematikus kiadással jelent meg. A szakfolyóirat az idei 1-2., összevont számát szenteli a jubileumi eseményhez kapcsolódó cikkeknek, tanulmányoknak, visszaemlékezéseknek. Noha alaptémájuk közös, az egyes írások összességükben igen sokrétű, színes képet tárnak az olvasók elé, reprezentatív áttekintést kínálva a 30 éves hazai nukleáris energiatermelés legfontosabb eseményeiről, kérdéseiről. A nyitó, egyben a következőket felvezető gondolatokat Baji Csaba Sándor, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazta meg, „Az atomenergetika első 30 éve Magyarországon" címmel. Ezt követően összefoglalót olvashatunk a jubileumi ünnepségről, Lovászi Zoltánná, az Atomerőmű újság főszerkesztője tollából. Dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatói főtanácsadója a villamosenergia-ipar és az atomenergetika három évtizedéről értekezik, stratégiai perspektívából. Dr. Elter József, az atomerőmű nukleáris főosztályának vezetője a műszaki fejlődés és a biztonság összefüggésével foglakozik a kezdetektől a stressz-tesztig ívelő tanulmányában. Dr. Nemes Imre, az atomerőmű reaktorfizikai osztályának vezetője, és szerzőtársai, Szőke Larissza, dr. Katona Tamás, Kovács Ferenc és Rátkai Sándor írása a műszaki fejlődés és gazdaságosság kapcsolatát tárgyalja. Dr. Gadó Rólunk szól L. ÉVFOLYAM ■ 2013. 1-2. SZÁM AZ MVM MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI • AZ trOHMKnM ELSŐ M (VE MAC<AKOKSZACO<< A VlUAIAOMMEtttAIKA» (S AZ ATOKCMKfTKA MAKOM (vrtZIM MUSZAAJ TCJIŰOCS (S «TOMIM - A ŰZD* TEJ rí» A SmiSZTESZr* MŰSZAKI EEJUjOtS ts UZDASMOSSM A IKTATÁS SZIKIK* AZ ATOM* NLK SE TIK A «TOMSAC0S • AZ (MOTI TÜfTEZÓ* A lAnillZl M (VIMUSAI János, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója a kutatás szerepét mutatja be az atomenergetika biztonságos alkalmazásában. Kiss István, az atomerőmű oktatási főosztályának vezetője az emberi tényezők jelentőségét világítja meg az atomerőmű-üzemeltetés terén. Bajsz József, az atomerőmű minőségfelügyeleti főosztályának vezetője az elmúlt 30 év tükrében a következő 30 év kihívásait vázolja fel. Kováts Balázs, az ESZI „alapító" igazgatója, térségi főszakértő két tanulmányt is közreadott, „Szellemi energiatermelés - A paksi Energetikai Szakképzési Intézet megalapítása", valamint „Szimbiózis - Az együttműködés európai mintapéldája" címmel. Ezekhez a bevezető gondolatokat a paksi kommunikáció előremutató hatásáról Iványi Krisztina, az atomerőmű kommunikációs operatív vezetője vetette papírra. Szabó Benjamin, az atomerőmű első igazgatója visszaemlékezésében 1982. december 28-át mint a magyar technika-történet egyik kiemelkedő napját idézi fel, előzményeket és következményeket egyaránt ismertetve. Ezt szakterületi viszszaemlékezések követik, Lovászi Zoltánná bevezetőjével. Az egyes szakterületek képviseletében Hamvas István, Cserháti András, Tóth János, dr. Nemes Imre, Varjú Béla, Bajor László, dr. Pintér Tamás, dr. Nagy Tibor, Bihari István, Péter László és Medveczky Gábor szólalnak meg, a szakmai szempontok mellett személyes motívumokat is felelevenítve az atomerőmű hőskorából. Végül Beregnyei Miklós, az atomerőmű üzemtörténésze a 30 éves jubileumi ünnepségek kiadványait tekinti át. Az MVM rólunk szóló tematikus közleményeit számos fénykép, köztük archív felvételek illetve korabeli sajtófotók gazdagítják. Elektronikusan elérhető a portálrendszerünkön keresztül: Kommunikáció/Kapcsolatok/Magyar Villamos Művek Zrt. honlapja/Szakmai Információk/MVM Közlemények. Prancz Zoltán
