Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
2012. május m J&r i mym paksi atomerőmű ■■ Nemzetközi konferencia a nukleáris létesítmények és az önkormányzatok kapcsolatának fejlesztéséről A magyar gyakorlatot a TEIT és a TETT társulások mutatták be A nukleáris létesítmények és a közelükben található önkormányzatok kapcsolatának fejlesztése címmel rendezett konferenciát 2012. március 29-30 között Romániában Cernavoda önkormányzata. A két napos rendezvény főszervezője a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) volt. A konferencián francia, lengyel, magyar, spanyol, svéd, szlovén és a házigazda román önkormányzatok képviselői vettek részt. Magyarországról Török Ferenc TEIT elnök és Gáncs István társelnök vezetésével a TEIT 6 fős delegációja, Darabos Józsefné, a TETT elnöke, valamint Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke voltak jelen az eseményen. A vendégeket Mariana Mircea, Cernavoda polgármesterasszonya köszöntötte, majd Roland Palmqvist a GMF elnöke nyitotta meg a konferenciát. Bevezetőjében elmondta, hogy örül annak, hogy az önkormányzatok mellett a kormány, a hatóság, az atomerőmű és a térség vezetői is részt vesznek a rendezvényen. A program három fő részből állt. Először az Európai Nukleárisenergia Fórum (ENEF) a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag-kazetták kezelésének és a nukleáris biztonság Európai Uniós irányelveiről adott tájékoztatást a vendégeknek. Ezután a román nukleáris energia szektor bemutatkozása következett. A román Energiaügyi Minisztérium képviselője elmondta, hogy az atomenergetika fontos tényező az ország energiapolitikájában. A villamos energia előállítási ára alacsony és hozzájárul az ország szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. A környezetre való hatása elhanyagolható. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az atomerőművek létesítési, engedélyezési folyamatát egyszerűsíteni, javítani és befektető-barátibbá kellene tenni. A tervek között szerepel két újabb reaktorblokk beüzemelése Cernavodában. A térség országgyűlési képviselője megemlítette, hogy a jelenlegi két blokk megközelítőleg 18%-át adja az országos termelésnek. Emellett Románia évente közel 200 millió euróért importál villamos energiát külföldről. Ezért is lenne fontos az új reaktorblokkok megépítése, amely az ipar számára is jó lehetőséget biztosítana. A cernavodai atomerőmű igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az atomerőmű működése biztonságos. Folyamatosan ellenőrzik a radioaktív kibocsátásokat, és kijelenthető, hogy azok mennyisége elhanyagolható a természetes háttérsugárzáshoz viszonyítva. Rendszeresen talaj, levegő és vízmintákat vesznek az atomerőmű környékéről. A minták kiértékelése megerősíti azt, hogy az atomerőmű nem károsítja környezetét. A kommunikációval kapcsolatban elhangzott, hogy az atomerőmű tájékoztató központot üzemeltet Cernavodában és Konstanzában. A társaság rendszeresen magazint jelentet meg, amelyben tájékoztatják a lakosságot az erőművel kapcsolatos hírekről. A környezeti sugárzási adatokat napi rendszerességgel megküldik a cernavodai rádió részére. Az atomerőmű nyitott a lakosság felé. 2011-ben 2300 látogatót fogadtak. A városi lakótelep számára az országos átlagnál jóval kedvezményesebb áron biztosítják a távhőt. A város polgármesterasszonya azonban arról számolt be, hogy nem elegendőek azok a lépések, amelyeket az atomerőmű megtett a lakosság érdekében. A legnagyobb problémát abban látja, hogy az atomerőmű semmiféle adót nem fizet a városnak, annak ellenére, hogy a létesítmény egyfajta kockázatot jelent a térségnek, és a radioaktív hulladékok tárolása is az atomerőmű területén van megoldva (Romániában az atomerőmű az állam felé adózik, közvetlenül nem fizet adót a város önkormányzata felé). A lakossági tájékoztatáson is javítani kell. Véleménye szerint a lakossághoz nem jut el elegendő információ. A lakosság a baleseti szituációkra nincs felkészítve, és az önkormányzatnak nincsenek anyagi eszközei az ilyen problémák kezelésére. A távhő szolgáltatással kapcsolatban elismerte, hogy a lakótelep kedvezményesen veheti igénybe azt, ugyanakkor nehezményezte, hogy az atomerőmű nem volt partner abban, hogy a város többi területére is kiépítsék a szolgáltatást. A konferencia befejező részében a GMF tagországai közül néhány előadás hangzott el az önkormányzati társulások tevékenységéről és a közelükben levő nukleáris létesítményekkel kialakított kapcsolatukról. Francia, magyar, spanyol, svéd, szlovén és lengyel társulások mutatkoztak be azzal a nem titkolt céllal, hogy sikerül előmozdítaniuk a cernavodai önkormányzat és az atomerőmű közötti kapcsolat javítását. Hazánkból a paksi atomerőmű körüli TEIT és a Bátaapáti radioaktív hulladéktároló körüli TETT társulások mutatkoztak be. Az előadásokban hangsúlyosan jelent meg a társulások és a nukleáris létesítmények közötti jól működő kapcsolat. Szó esett a magyar társulások ellenőrző és kommunikációs munkájáról, valamint a pozitív gazdasági hatásokról, amit a nukleáris létesítmények generálnak az adott térségekben. A konferencia zárszavában Mariano Vila d’Abadal a GMF főtitkára szomorúan állapította meg, hogy úgy érzékeli, nem sok minden változott a cernavodai atomerőmű és az önkormányzat viszonyában a GMF 2006-ban Romániában megtartott konferenciája óta. Hangsúlyozta, hogy a GMF a jövőben is minden támogatást megad a román önkormányzatnak, hogy javuljon a helyzet, és arra kérte az atomerőmű vezetőjét, hogy vegye jobban figyelembe a lakossági igényeket. A konferencia második napján a résztvevők üzemlátogatáson vettek részt a cernavodai atomerőműben. Megtekintették a szimulátor központot és beléphettek az üzemi területre is. Csoportkísérők segítségével ismerkedhettek meg a kanadai tervezésű nehézvizes atomerőmű működésével. Beléphettek az ellenőrzött zónába és a blokkvezénylőterembe is. Dohóczki Csaba „Zöld villanyt” termel az atomerőmű háziüzemi villamosenergia megtakarításból A korszerű energiatudatos európai gondolkodás ráirányította az atomerőmű üzemeltetők figyelmét is a háziüzemi villamos energia felhasználás racionalizálására, az energia-megtakarítás eszközeinek felhasználásával. A háziüzemi önfogyasztásra felhasznált energia, jelentős szegmense a technológiai helyiségek és térrészek megvilágítására fordított villamos energia igény. Az atomerőmű világításra használt teljesítménye megközelíti 2000 kW-ot. Ebből a mennyiségből a turbinacsarnok megvilágítására közel 500 kW teljesítmény jut. Indokolt volt tehát megvizsgálni, hogy milyen mértékű villamos energia megtakarítás érhető el a turbina csarnok mennyezetvilágítási rendszerében. Egy kutatás fejlesztési program keretében ellenőrzésre kerültek a turbinacsarnok különböző helyein a megvilágítások értékei. Megállapítható, hogy a csarnok világítása a szabványos,illetve az indokolt mértéknél (200 lux) jóval nagyobb, átlagosan megközelíti a 300 lux értéket. Laboratóriumban vizsgálták az alkalmazott lámpákat, és megállapították, hogy a lámpatestekre kapcsolt feszültség csökkentésével a kibocsátott fényáram és ezzel együtt a megvilágítás mértéke is csökkenthető. A villamos üzemviteli osztály innovációs kezdeményezésére az 1-es blokkon, a turbinacsarnokban a 2-es turbina feletti mennyezetvilágítás áramköreibe beépítésre került egy olyan feszültségszabályozó berendezés, amelynek segítségével a mennyezetvilágítás energiafelhasználása 25%-kal csökkenthető. Természetesen az energia-megtakarítás értékének meghatározásánál figyelembe vették, hogy a megvilágítás mértéke a turbinacsarnokban továbbra se csökkenjen az előírt 200 lux érték alá. Az év 365 napján folyamatosan üzemelő turbinacsarnok mennyezetvilágítási rendszerben jelenleg az energia-megtakarítás értéke évente 130 000 kWh. A rendszer teljes kiépítésénél, négy blokkon megtakarítható villamos energia mértéke eléri az 1000 000 kWh-t. Ez a megtakarítás azt jelenti, hogy a villamos energia a háziüzemi veszteség helyett a villamos hálózatba áramlik a fogyasztók felé. Évente 200 lakás teljes éves villamos energia felhasználását lehet biztosítani az energia megtakarításból nyert zöld villannyal. Lakatos Gábor osztályvezető - villamos üzemviteli osztály Vendégeink voltak Április 4-én a Helena Bambasová cseh nagykövetasszony és a Skoda cég kereskedelmi vezetői, szakemberei jártak az atomerőműben. A vendégek a számukra tartott tájékoztató előadást követően az üzemi területre látogattak, ahol a reaktorcsarnokkal, a turbinacsarnokkal, a vezénylőteremmel és a meleg vizes csatornával ismerkedtek. Április 12-én az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettesének és jogi igazgatójának, dr. Band Lászlónak a vezetésével az MVM Zrt. jogi és igazgatási osztályának munkatársai tettek látogatást a paksi atomerőműben. A Tájékoztató és Látogatóközpontban tájékoztatást hallgattak meg, megtekintették a kiállítóteret és az Atomenergetikai Múzeumot, majd a primer körben folytatták a programjukat. 2012. április 23-án japán delegáció látogatott a paksi atomerőműbe. Az Itochu Corporation atomerőművi fejlesztési projektigazgatója, projektmenedzsere és stratégiai menedzsere a vezérigazgatói tájékoztatót követően üzemlátogatáson vett részt. A vendégek megtekintették a 3-4 blokki reaktorcsarnokot, a 4. blokki vezénylőtermet, a turbinacsarnokot, valamint a hideg és a meleg vizes csatornát. Párizs - Sanghaj kerékpárral Nem mindennapi feladatra vállalkozott az a két chicagói fiatal, akik kerékpáron akarják megtenni az utat Párizs és Sanghaj között A fizikai teljesítményen túl céljuk, hogy megismerkedjenek az érintett országok környezetvédelmével és tanulmányozzák a sajtó szerepét az egyes helyszíneken. A két fiatalember április elején érkezett meg a paksi atomerőműhöz. A látogatóközpont megtekintését követően rövid beszélgetésre került sor az atomenergia hazai és nemzetközi szerepéről. Néhány prospektus begyűjtése után a két fiatal ismét nyeregbe pattant, és a vajdasági Zomborfelé vette az irányt. Akiknek felkeltettük az érdeklődését, azok a www.postulateone.com internetes honlapon kísérhetik figyelemmel Chris és Morgan utazását. DCS fotók: Bodajki Ákos
