Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-04-01 / 4. szám

)tók: Bodajki Ákos 2012. április 15 rhym paksi atomerőmű SAP ERP HCM - az új humánügyviteli rendszer Az MVM vezetése 2011. május 17-én el­fogadta azt az MVM csoport összes tag­vállalatára érvényes célkitűzést, hogy egy olyan egységes humán erőforrás ügyviteli rendszer kerüljön bevezetésre, amely költ­ségtakarékosán üzemeltethető, csökkenti a működési kockázatot, biztonságos üze­meltetést tesz lehetővé mind szakmai, mind adatvédelmi szempontból, felhasználóbarát felülettel rendelkezik, továbbá az alapfunk­ciókon felül támogatja az erőforrás-terve­zést és a csoportszintű irányítást is. A Paksi Atomerőmű Zrt.-ben az SAP ERP HCM vál­lalati humáninformatikai rendszer az eddig használt Oracle HRMS-t váltotta le. A személyügyi adatok migrálásával kapcsolat­ban Stolczenbachné Nagy Krisztinát, a humánpoliti­­| kai főosztály vezetőjét kér- I deztük.- Milyen igények fo- I galmazódtak meg az új személyi adatokat nyilvántartó rendszerrel kapcsolatban?- Elvárás volt, hogy az új rendszernek komplexen ki kell szolgálnia a tagvállalatok központi irányítás humán erőforrással kap­csolatos igényét is. Ezért nemcsak a bérszám­fejtési modul kiváltása volt indokolt, hanem egy egységes humánügyviteli rendszer beve­zetése is, amely rugalmasan bővíthető.- Milyen lépésekben történt az áttérés, milyen előkészítő munkát igényelt a humán szervezet részéről?- A projekt 2011. július 29-én indult el. Ezt követően megalakultak a funkcionális munka­­csoportok, mint a személyügyi adminisztráció (PA), az időgazdálkodás (PT), a VBKI, a bér­­számfejtés (PY) és a szervezetmenedzsment (OM). Ezekbe a munkacsoportokba a humán­­politikai szervezet is delegált munkatársakat. Mindegyik munkacsoportban nagyon komoly előkészítő munka folyt, pl.: meghatároztuk a használatra kerülő infótípusokat, munka­rendeket, az időalapú pótlékok generálásának összefüggéseit, a bérjogcímek körét és az eh­hez kapcsolódó bérszámfejtési algoritmuso­kat. Társaságunk esetében komoly kihívást jelentett a standard riporttól eltérő fejlesztett riportok paraméterezésének, algoritmusainak definiálása a további zökkenőmentes működés érdekében. Az előkészítő munka során a Pro­jekt Operatív Bizottság döntött arról, hogy az egységes kezelés érdekében a nyolc karakter­ből álló törzsszám használatára a PA Zrt.-nek is át kell térnie. A munkacsoportok összeállí­tották a részletes tervet, amely megteremtette a rendszer fejlesztésének alapjait. A részletes terv elfogadását követően kijelöltük a rendszer kulcsfelhasználóit, elsődleges és másodlagos tesztelőit. A kulcsfelhasználói és tesztelői ok­tatásokat követően pedig elindult a rendszer tesztelése. Az előkészítési és tesztelési munkák nagy terhet jelentettek a munkatársaim szá­mára, munkaidőt követően estig, illetve no­vemberi, decemberi hónapokban még szom­baton is dolgoztak a rendszer eredményes indulása érdekében. Itt kiemelném Pettesch Ádámné munkáját, aki az időgazdálkodás modul tesztelése mellett az új Munkaidő Nyil­vántartó Rendszer kialakításában és teszte­lésében is részt vett. Év végére elkészültek és véleményezésre kerültek az oktatási kéziköny­vek, melyek a rendszer későbbi felhasználói számára nyújtanak majd jelentős segítséget. December végén, január elején megkezdődött a törzsadatok migrációja, és 2012. január 16- ával elindult az SAP HCM rendszer.- Melyek az eddigi működés tapaszta­latai?- Az éles rendszer működik, a januári és februári bérszámfejtés megtörtént. Az elmúlt két hónap során kisebb hibák előfordultak, melyek kezelése, megoldása azonnal meg is történt. A sikeres indulást lehetővé tette, hogy a projekt szervezetbe delegált tagvállalati ta­gok már a tesztelési szakasz során feltárták a hibákat. Az új rendszer pozitívumaként emlí­teném meg, hogy rendelkezik az Ad hoc que­ry nevű rugalmas lekérdezési eszközzel, mely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyedi igényeik alapján saját maguk állítsák össze a lekérdezések adattartalmát, mely je­lentős mértékben megkönnyíti a munkánkat.- Milyen további feladat hárul az új rendszer működtetésével a humán szakem­berekre?- Az SAP HR projekt első fázisa március közepén lezárult. A HR projekt azonban nem fejeződött be, a munka folytatódik a második fázissal. A második fázis során bevezetésre kerülő új modulok olyan korszerű tervezési eszközöket kínálnak, melyek a tagvállalatok tervezési feladatait nagymértékben elősegítik és támogatják. Az új modulok bevezetésének előkészítése megkezdődött, ezáltal is bővítve az SAP HR funkcionalitását. Ilyenek a humán elemzések támogatása, létszám és költségter­vezés, képzéstervezés, decentralizált időrögzí­tés és időgazdálkodás (ez a mi társaságunknál a rendszer éles indításával már megtörtént). A projekt keretében foglalkozni fogunk az archív adatok kezelésével is. Ezekben a feladatokban a humán szakemberek a továbbiakban is fo­lyamatosan részt vesznek. Az oktatási szervezet által elvégzett munkáról Kiss Istvánt, az oktatási főosz­tály vezetőjét kérdeztük.- Milyen követel­ményeket támasztott az atomerőmű képzési rend­szere az SAP-val szemben?- Az oktatási szervezet a társaság humán­informatikai rendszerében tartja nyilván az egyes személyek által hozott, illetve megszer­zett kompetenciákat, képesítéseket. Ennek az eszköznek a segítségével végzi az oktatás­­szervezés, dokumentálás teljes folyamatát, az oktatáshoz fűződő költségek kezelését. A rendszer további fontos feladata e-learning keretrendszerként az on-line képzések végre­hajtása. Fontos megjegyezni, hogy a követelmények kezelése, az oktatás szervezés és végrehajtás során sok olyan egyedi, atomerőmű specifikus eljárást alkalmazunk, amelyekre az általános humán vállaltirányítási informatikai rend­szerek nincsenek felkészítve és többségükre az MVM csoport többi tagvállalatának sincs szüksége. A régi, Oracle HRMS rendszer is csak úgy vált számunkra az évek alatt kényelmesen használható eszközzé, hogy több olyan fejlesz­tést illesztettünk hozzá, amelyek segítségével az oktatásszervezők, az oktatók, valamint az erőműves vezetők és kollégák is könnyen tud­tak információhoz jutni, illetve információt a rendszerbe bevinni. Az SAP HR rendszerre való áttérés során feladatunk volt, hogy megvalósítsuk azokat a funkciókat, amelyek az Oracle rendszerben működtek. Kihasználva az SAP által biztosí­tott lehetőségeket a funkciók bővítésére is le­hetőség nyílt, így pl. a rendszerbe integráltuk a munkaköri képzettségi követelmények kezelé­sét. Ezáltal lehetővé válik a követelményeknek való megfelelés folyamatos monitorozása is. A rendszert úgy kellett kialakítanunk, hogy a szolgáltatásai az atomerőmű különleges igé­nyei mellett a többi MVM tagvállalat számára is megfeleljenek. A hozzánk tartozó oktatási és a kompe­tencia modul nagyon sok egyedi fejlesztést igényelt, olyannyira, hogy a projektben önálló munkacsoportban kezeltük ezt a területet.- A projekt során milyen elvárásokkal kellett szembenézniük a munkacsoport tag­jainak?- A projekt a feladatok számát és nagy­ságát tekintve nagyon rövid idő alatt zajlott le. A megvalósítandó funkciók felmérése és a részletes terv elkészítése után a szállító szá­mára rendkívül rövid idő állt a fejlesztések elvégzésére. Komoly kihívást jelentett az is, hogy a számunkra teljesen új rendszert olyan mértékig meg kellett ismernünk, hogy a tesz­teléseket végre tudjuk hajtani, és meg tudjuk ítélni annak működőképességét. Emellett a régi rendszeren tárolt több százezer adat je­lentős részét csak sok kézi munkával történő átkódolás és újrastrukturálás után lehetett az új rendszerbe áttölteni. Szerencsére az oktatási munkacsoport na­gyon jó csapattá forrt össze, beleértve a szál­lítói oldal szakembereit is. A határidők tartása érdekében nagyon sok kollégám áldozta fel a szabadidejét és a hétvégéit is a novemberi, de­cemberi időszakban. Közülük mindenképpen ki kell emelnem Frányóné Tamás Etelka, Sán­dor Szilvia, Domokosné Mergl Helén és Acsádi Kornél nevét, de mellettük még legalább tízen dolgoztak rengeteget a projekt sikeréért. Végül is egy nagy munka végére értünk március 15-én, amikor a projekt első fázisa hi­vatalosan is, sikeresen zárult. A rendszer mű­ködőképes, az alapvető feladatainkat el tudjuk vele látni, viszont azt is tudjuk, hogy még hosz­­szú hónapokig tartó, nagy odafigyelést igénylő folyamat lesz, mire minden érintett kollégánk számára rutinfeladattá válik az eszköz haszná­lata.- Milyen tapasztalatokkal zárult az ok­tatási szervezet által végzett munka?- A projektben való részvételünk tanul­sága az is, hogy az erőmű iránt elkötelezett­ségünk és a szakmánk szeretete még mindig rendkívül nagy erőfeszítésekre tesz bennünket képessé. Az SAP HR projekt első fázisának bő féléves munkájában úgy vettünk részt, hogy mellette a napi feladatokon felül többek között a WANO partneri vizsgálatra való készülés is sok energiát lekötött. Jó lenne egyszer olyan projektben dolgozni, amelyben a munkát az arra megtervezett és a többi feladatvégzéstől elkülönített időben végezhetnénk. László A. Zoltánná, Kárpáti Viktor Az új katasztrófavédelmi törvényről Folytatjuk Mácsai Antal mk. pv. ezredessel, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veze­tőjével az új katasztrófavédelmi törvényről szóló beszélgetést, melyet előző, márciusi számunk­ban indítottunk.- Melyek a legfontosabb újítások, változások a törvényben?- A biztonság egy számunkra kedvező állapot, amelyet folyamatosan támadások érnek - fogal­mazunk szaknyelven. Ha a katasztrófavédelem nem reagál a támadásokra és nem tudja a támadások hatását kompenzálni, a közbiztonság szintje csökken. Ha lehet, előzzük meg a katasztrófák bekövetkezését! A megelőzés körébe soroljuk mindazon jogszabályi, vezetés-irányítási, humán, kiképzési, tech­nikai, szervezési, logisztikai, ellenőrzési, szankcionálási stb. feladatokat, amelyek gazdaságosan és hatékonyan képesek a katasztrófák és veszélyhelyzetek bekövetkezését csökkenteni, vagy megaka­dályozni. Ha a katasztrófa mégis bekövetkezik, a megelőzés körében elvégzett feladatok megfelelő alapot biztosítanak a mentési, helyreállítási feladatok elvégzésére. Például az elmúlt évben meg­kezdett és azóta folyamatosan végzett szórakozóhely ellenőrzések célja, a Budapesten történt disco tragédia megismétlődésének megelőzése. A jövőben különösen nagy figyelmet kívánunk a megelő­zésre fordítani. A katasztrófavédelem négy alap pillére közül az első, egy egységes, világos alá- és fölérendelt­ségi viszonyokat, felelősségi köröket és határozott irányítási rendszert tartalmaz, amely hatékonyan reagál majd veszélyhelyzetben. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Bizottságot maga a miniszterel­nök vezeti, a megyei védelmi bizottságokat a kormánymegbízottak, de pontosan meghatározott a polgármesterek és állampolgárok feladata is. Az operatív munkaszervek bázisát minden esetben a hivatásos katasztrófavédelem képezi, amelynek kiegészítője lehet a szakminisztériumok által bizto­sított szakmai bizottság. A megyei védelmi bizottság elnökét immár egyértelmű feladatkörrel ren­delkező, honvédelmi és katasztrófavédelmi elnökhelyettes segíti és helyettesíti. Bizonyos helyzetek­ben, az egységes feladat végrehajtás érdekében, a polgármestertől az irányítás jogkörét a hivatásos katasztrófavédelem kijelölt tagja veszi át. A veszélyeztetett, vagy nagyobb létszámú településeken a polgármester munkáját a közeljövőben közbiztonsági referens fogja segíteni. A második pillér az iparbiztonság területe. A veszélyes ipari üzemekkel, a veszélyes anyagok szállí­tásával, a kritikus infrastruktúrákkal, valamint e területek felügyeletéhez szükséges hatósági, adatke­zelési, fejlesztési, finanszírozási szabályokat tartalmazza a törvénycsomag. A hivatásos katasztrófavé­delem bázisán létrejövő iparbiztonsági hatóság egy kiemelt hatóság, és több hatósági tevékenységet koordinálva, komplex felügyeletre lesz képes. A hatáskör és felügyelet kiterjed a felső és alsó küszöb­értékű veszélyes üzemekre, a küszöbérték alatti üzemekre és a gazdálkodó egységekre, a veszélyes anyagok közúti, légi, vízi, vasúti szállítására, azaz szinte minden veszélyes anyaggal kapcsolatos te­vékenységre. Rendszeresen ellenőrizzük a veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályok betartását, azok megsértése esetén figyelmeztetünk, bírságolunk, ha kell felfüggesztjük a működési engedélyt a biztonság helyreállásáig. Terveket készítünk arra az esetre, ha a veszélyes anyag mégis kiszabadulna. Megismertetjük a lakossággal a veszélyt és a védekezés lehetőségeit, gyakoroljuk és a lakossággal is gyakoroltatjuk a védelmi tervekben foglaltak végrehajtását, biztosítjuk az abban foglalt védekezés­hez szükséges feltételeket. (a következő számban folytatjuk) Laszlóczki Ivetta

Next

/
Oldalképek
Tartalom