Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
24 2012. március A bajnokságban száz százalékosan teljesített a csapat Remekül sikerült az új edző, Gutierrez Garda Enrique bemutatkozása az Atomerőmű SE kosárlabdacsapatának kispadján. Míg a bajnokságban 100%-osan teljesített a csapat, addig a Magyar Kupában a legjobb négy közé jutott. A piros-kékek ugyanis hazai pályán 85:64-re legyőzték a listavezető Körmendet, majd a Magyar Kupa negyeddöntőjének első mérkőzésén 107:64- re a Falco-Szova KC együttesét. MGy mym paksi atomerőmű Vereséggel kezdődött a tavaszi szezon l:0-ra kikapott 2012 első tétmérkőzésén az MVM Paks labdarúgó csapata a Ligakupában, a negyeddöntő első összecsapásán, hazai pályán a DVSC-Teva együttesétől. A találkozón az első 45 percben Kis Károly gárdájának akarata érvényesült, de több lehetőséget is elpuskázott a zöld fehér klub, így gólt nem sikerült lőni. A fordulás után Spitzmüller találatával megszerezte a vezetést a Debrecen, majd kapuja elé tömörülve próbálta megfékezni az egyre gyengülő paksi rohamokat. A szakadó hóesésben az egyenlítés elmaradt, így hátrányból kell kiharcolnia a továbbjutást az MVM Paksnak a harmadik számú sorozatban. „Sajnos az első mérkőzésen hátrányba kerültünk, hiszen l:0-ás vereséget szenvedtünk a Debrecentől. Az első félidőben 3-4 óriási helyzetet hibáztunk el. Eldönthettük volna, ha nem is a továbbjutást, de a mérkőzést mindenképpen. Ezt nem tettük meg, és a második félidőben már nem ugyanabban a ritmusban játszottunk. Ennek több oka van. Az egyik, hogy a Debrecen jóval zártabb voit, nem tudtuk őket feltörni. Ahogy lenni szokott, a kihagyott helyzetek megbosszulják önmagukat, és ellenfelünk rúgott gólt. A másik, hogy- főleg a bekapott gólt követően nem tudtunk ötletes játékkal kirukkolni, és így nem is adódtak nagy lehetőségeink a gólszerzésre. Természetesen nem adjuk fel, de ahhoz hogy sikerüljön továbbjutni, bravúrra lesz szükség.” - nyilatkozta a lefújást követően Kis Károly. Az egylet felkészülése a tavaszi szezonra csendesen telt, benne számos edzőmérkőzés és Ajánljuk hazánk tájait 1848. szeptember 29-e, Pákozd. A dombtetőn ágyúk sorakoznak, mintha nehézkes termetükkel csak arra várnának, hogy egy-egy golyó olyan egykedvűen, ámde határozottan essen az ellenség nyakába és azok riadt lovainak lába elé (itt-ott persze agyonütve a szerencsétlen jószágot), amilyen egykedvűen és nehézkesen ők állnak a szeles pákozdi határban. A településtől északra fekvő magaslaton daliás vitézek, délceg huszárok sorakoznak fel, ki-ki kardját csörgetve, puskáját ropogtatva a lombhullatós kora őszi fák alatt, hangos kiabálások, vaskos, öles megjegyzések közepette. „Most majd meglátja az osztrák, ki is a magyar!" „Jöhet ide a pokol minden bugyrából egy-egy vörös oroszlán, mi kardélre hányjuk!" (Az arany alapon elhelyezett koronát viselő vörös oroszlán a Habsburgok címerállata.) Majd bekövetkezett az elkerülhetetlen. A huszárok összecsaptak, és az avar sárgás-barnás színe vérvörössé változott. Az ütközet sok jajszó és kiáltás közt mégis a magyar hadseregnek kedvezett. A magyar honvédek a brockói születésű Móga János vezetése alatt megfutamították Jellasics horvát bán seregeit, és egyes feljegyzések szerint egészen az osztrák határig követték azokat. Ennek az ütközetnek az emlékére 1950-1992 között minden év e napján, szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem napját. Mi köthető még a település nevéhez, Pákozdhoz? Pákozd az őskortól lakott település, ami elsősorban a Velencei-tó közelségének volt köszönhető. Földjére léptek aztán kelták, majd rómaiak is, de végső honát a magyar lelte meg benne. Harcolt itt török a 16. században, vármegyei nemesi közgyűlésre készülődtek a szatmári békét követően 1711. május 5-én, és hosszú idők óta dolgoztak itt jobbágyok és munkálták meg földjeiket a parasztok. Látogassunk el a Velencei-hegységben található érdekes gránitképződtörökországi edzőtábor is szerepelt. Az átigazolási hírek jószerivel elkerülték a csapatot, a távozók listájára egyedül ifjabb Haraszti Zsolt neve került, a középpályás a Videoton FC-hez távozott. A klub fiatal labdarúgói közül többet kölcsönadott más együttesnek, így Heffler Norbert és Nagy István a tavaszt a szintén élvonalbeli Siófokon tölti, míg Vári Barnabás továbbra is a másodosztályú Szolnokon pallérozódik. A Fehérvári útra egyedül Éppel Márton érkezett. A 20 éves U21-es válogatott labdarúgó az MTK-ban lett NB I-es játékos, majd az elmúlt félévet a holland első vonalban töltötte. „Két és fél éves szerződést kötöttem a Pakssal, amely remek társaság. Tavalyi eredményei imponálóak, játéklehetőséghez jutni nem lesz könnyű feladat, de szeretem a kihívásokat. Belső védő posztra érkeztem, remélem, segíteni tudom majd új csapatomat, és én is fejlődni fogok.” - fogalmazott a futballista. A Ligakupa visszavágó mérkőzését március 6-án Debrecenben (lapzártánk után) rendezték, míg a bajnokság március 3-án Pápán folytatódott. Faller Gábor Pákozd Babahírek Bajnai Lelle Hajnal vagyok, a szekszárdi kórházban születtem 2012. február 1-jén, 2520 grammal és 51 centiméterrel. Pici, de erős kislánynak születtem, akit negyedik, tervezett gyermekként nagyon vártak szüleim és három nővérem, Emese, Zselyke és Csepke. Folyton éhes vagyok, ebben édesapámra hasonlítok, és sokat szeretek aludni, ezt viszont édesanyámtól örököltem. Nagyon szeretem a nyüzsgést körülöttem, amit egy ilyen nagy család biztosítani is tud számomra. Édesapám Bajnai Péter Krisztián, közel húsz éve dolgozik három műszakban az üzemviteli igazgatóságon, jelenleg blokkügyeletes az „A” műszakban. Édesanyám a család ügyeit intézi, ezért neki van a legnehezebb munkája. Nevem Csorba Amira, Szekszárdon születtem 2011. november 6-án. Születéskori súlyom 2950 gramm volt, a magasságom 51 centiméter. Nagyon jó kislány vagyok, nappalokat többnyire ébren töltöm, és minden érdekel, ami körülöttem történik. Az éjszakákat szépen átalszom. Van egy három éves testvérem Lara, aki nagyon szeret engem. Apukám Csorba Ervin, az irányítástechnikai üzemviteli osztályon számítógép ügyeletes munkakörben dolgozik, az anyukám a nővéremmel és velem itthon van. Kollár Tamásnak hívnak, első fyermekként és első unokaént érkeztem a családba. 2012. január 27-én születtem a pécsi kórházban. A születési súlyom 3510 gramm, a magasságom 51 centiméter volt. Jó étvágyú kisfiú vagyok, ezért a súlyom szépen gyarapszik. Jó kisbaba vagyok, kiegyensúlyozott, sokat alszom és keveset sírok. Szüléimét hagyom pihenni éjszakánként, esténként pedig szeretek nagyokat fürdeni. Édesapám Kollár Tamás, a karbantartási igazgatóság biztonsági rendszerek osztályán dolgozik műszerészként, édesanyám jelenleg itthon van velem. Molnár Vivien Anna vagyok, a szekszárdi kórházban jöttem a világra 2012. február 7-én, 4190 grammal és 56 centiméterrel. Első gyermekként és első unokaként születtem a családba, így most körülöttem forog a világ. Nyugodt, mosolygós kislány vagyok. Kedvenc időtöltésem az édesanyám karjában pihenni. Nagyon szeretek fürdeni, de az öltözködés nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé. Édesanyám Molnáráé Bán Adrienn, a gazdasági igazgatóság szolgáltatási főosztályán dolgozik koordinátorként, édesapám anyagbeszerző a Gépkar Kft.-nél. LILI ményekhez, az ún. Pákozdiingókövekhez, amelyek 1951 óta a Duna-lpoly Nemzeti Park részei és napjainkban is kedvelt kirándulóhelyet jelentenek. Gazdag történelem és csodás tájak, amit e környék kínál az arra tévedőnek. És hogy ne csak átutazói legyünk e Gárdonyi kistérségnek, javaslom, lépjünk a huszárok lábnyomába, vessük tekintetünket a szikrázó látványú emlékműre, amely a csodás Velencei-tóra is enged kilátást. Lehmann Katalin
