Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
8 mym paksi atomerőmű 2012. március Dunaszentbenedek Dunaszentbenedek régi, Duna-menti település. A község területét I. István király adományozta a kalocsai érseknek. Hajdan bencés szerzetesek látták el itt a lelkipásztori teendőket. Innen származik a község neve is: Szent Benedek. A község a Duna bal partján, a kalocsai sárköz észak-nyugati peremén helyezkedik el. A Kalocsa felől érkezőket legelők, mezők, szépen művelt szántóföldek és szőlők látványa fogadja. A Duna árterületén sűrű erdőség van, gazdag állat- és növényvilággal. A humuszban gazdag termőtalaj évszázadok óta gazdálkodásra ösztönzi az itt élőket. A főbb termények a gabona- és zöldségfélék és a fűszerpaprika. A megtermelt gabonán felnevelődik a baromfi és a sertés. Büszkék arra az itt élők, hogy Dunaszentbenedek napjainkban is egyre szépülő, fejlődő és élhető település. Az utóbbi évek sikeres pályázatainak köszönhetően teljesen kiépült a faluközpont. Elkészült a faluház külső arculata. Akadálymentesítették és felújították az orvosi rendelőt. Megszépült a valamikori tsz-székház. Gazdagabb lett a település egy korszerű, fajátékokkal felszerelt játszótérrel is. A faluközpontban kiépült a térfigyelő rendszer. Megújult a református templom. Pályázati pénzeszközök tették lehetővé a fásítást, virágosítást. Dunaszentbenedek körjegyzőségben működik Foktő községgel. Óvodája és iskolája társulásban működik a kalocsai és környékbeli iskolákkal. A napközis konyha ellátja nemcsak az óvodás és iskolás gyermekeket, hanem az egyre idősödő lakosságot is. Van fogorvosi és háziorvosi ellátás, fiókpatika. Benedeken működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, öt település öszszefogásával. A település kulturális életének központja a faluház. Elődje a művelődési ház - népház polgári olvasókör volt. Jelenleg közösségi házként tölti be szerepét. Több mint 140 éve a kultúrát szolgálja. A házban működik a községi könyvtár, a teleház és a büfé. Itt kapott helyet a nyugdíjas klub, a Dunaszentbenedeki Hagyományőrző Asszonykórus és Néptánccsoport. Itt rendezik a kiállításokat, előadásokat. Olykor sportolási célokra is használják az épületet. Itt jelenik meg a helyi újság, Benedeki Hírmondó néven. A tánccsoportok barátságából testvérkapcsolat született az erdélyi Marosmagyaróval. Kétévente látogatják meg egymást. Idén az erdélyi barátaik látogatnak el Dunaszentbenedekre, a június végi Lángosünnepre. 2007-ben egy gyönyörű székelykaput kaptak tőlük ajándékba, amely a falu központjában látható. 2007-ben adták át a tájházukat. Saját erőből és pályázati pénzből került felújításra. Az idelátogatók megtekinthetik, milyen volt a kalocsai sárköz lakáskultúrája több mint 100 évvel ezelőtt. Több szórakoztató és kulturális rendezvényre is sor kerül minden évben. A falunapok a legkiemelkedőbb rendezvény, amely minden évben szeptember első hétvégéjén kerül megrendezésre. Júliusban van a falu búcsúja és a Lovasnap. Ez utóbbit a Dunaszentbenedeki Lovasklub rendezi a környékbeli klubokkal együtt. 2008 óta kerül megrendezésre a Lángosünnep a tájházban. Ezen helyi és környékbeli hagyományőrzők mutatkoznak be. Minden érdeklődő kemencében sült lángost és cipót kóstolhat. Október elején a szüreti felvonulás szórakoztatja a lakosságot, amit este szüreti bál követ. Tavasztól őszig a festői szépségű Duna-part várja a természetjárókat, a vízi sportok szerelmeseit és a kempingezőket. A településen zajló programokról honlapjukon adnak friss információkat az érdeklődőknek, kiket szeretettel várnak rendezvényeikre. PH Az 1700 lelkes településről már az 1200-as évekből maradt fenn írásos emlék. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor családok maradnak tüzelő, illetve meleg étel nélkül, végig kell gondolni, miből és hogyan éltek itt az elmúlt 800 év alatt. Amikor még nem volt villany, gáz, telefon, internet, orvosi ellátás, és még sorolhatnám. A nehéz helyzetből kilábalás egyik lehetősége a visszatekintés, elődeink bölcsességének alkalmazása a modern lehetőségekkel kombinálva. Amikor 2002-ben a fejlesztés és a fejlődés útjára lépett Foktő, számba vettük, milyen kihasználatlan adottságai vannak a településnek. A legfontosabb a Duna, mely Európa egyik fő közlekedési folyója. Hajdan itt több tucat család férfitagjai generációkon keresztül hajósként keresték a kenyerüket. A vízimolnárok még hírből sem hallhattak a Kyotói Egyezményről, amikor a napenergia 90%-os hatásfokú hasznosítójaként vízi energia segítségével őrölték a paprikát, később a gabonát. A település neve a „fok" szóból származik, mely a fokgazdálkodásra utal. A tavaszi árvizeket a Duna holtágaiba beengedve, majd onnan fokozatosan kiengedve biztosították a halutánpótlást, ivadéknevelést. A kilábalás a lehetőségek számbavételével indult. Foktő és Kalocsa területén több száz hektárnyi elhagyatott katonai Foktő terület volt. Ha ezek a területek jók voltak a katonai logisztika számára, miért ne lennének jók a polgári életben. A Duna partján lévő katonai területen először egy gabona-raktárrendszer épült 2006-tól, majd 2008-ban leraktuk az alapkövét a rövid időn belül üzemszerűen működő növényi olajgyárnak. 2009-ben átadtuk a dunai kikötőt, mely naponta akár 4 uszályt is képes megrakni a kiváló alföldi gabonával. A jövő lehetőségei komoly jelentőséggel bírnak. Van itt egy kihasználatlanul álló repülőtér három önkormányzat tulajdonában, mely nagyobb, mint a Budapest Ferihegy I., van még mellette majd 300 hektár ipari terület. A legnagyobb lehetőség a térség felzárkóztatására a paksi atomerőmű bővítése lenne. Az elmúlt 20 év alatt tízezer fő feletti lett környékünkön a munkanélküliség. Először két évvel ezelőtt nyilatkoztam egy Duna-híd megépítésének racionális lehetőségéről. Az érvek kézenfekvőek voltak. Az épülő atomerőmű kapcsán kedvezően alakulna a szálláshelyek kihasználása, a munkalehetőségek és az építési költségek. A híd ezen felül sok más járulékos előnnyel is járna. A foktői, kalocsai lakosok és vállalkozások számára néhány kilométer közelségbe kerülnének az új lehetőségek, és 10 percen belül elérhető lenne az autópálya. Foktő rendelkezik több előnyös adottsággal. Egy repülőtér épült itt a Duna partján, a Kalocsa - Kiskőrös szárnyvonal 5 km-es hosszabbításában, mely végpontja légvonalban 3,5 km-re van a KKÁT-nál véget érő dunántúli szárnyvonaltól. A múltnak a Dunán átnyúló barátságai a paksi atomerőmű bővítésével megteremtik annak lehetőségét, hogy Magyarország minta gazdasági régiója jöjjön létre, figyelemmel az atomerőműre, a növényolajgyárra, egy esetleges finomító és üzemanyag raktárrendszerre, dunai kikötőkre, repülőtérre és a rájuk épülő vállalkozásokra. Dr. Jakab Ferenc IMPRESSZUM Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PA Zrt.) Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: PA Zrt. Nyomdaüzem; Felelős vezető: Gergely Judit Etel Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná; e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Kárpáti Viktor, László A. Zoltánná, Orbán Ottilia, Prancz Zoltán, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Gergely Judit Etel, Schubert Miklós Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt., Tájékoztató és Látogatóközpont 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/507-882, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu Térségi kitekintő
