Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
2012. február 4^ mym paksi atomerőmű Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Az információs társadalom előnyeit csak azok élvezhetik, akik használni tudják a számítógépet és a világhálót. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a civiltársadalom iránti szakmai felelősségvállalás jegyében Digitális Esélyegyenlőség néven országos mozgalmat indított, melynek célja, hogy rövid időn belül mindenki e lehetőségek birtokába juthasson. Szervezésükben 2011. november 24- én Budapesten rendeztek konferenciát, ahol az „egészséges” társadalom megteremtése érdekében alkalmazott informatikai eszközök, programok kerültek szóba. Dr. Péczeli Gábor, a társaság elnöke megnyitójában elmondta, hogy a nagymúltú szervezet jobbítási szándékát leginkább ezzel a konferenciasorozattal fejezi ki a társadalom felé. Több mint 300 résztvevő regisztrált, ami már önmagában is egy új rekord. Bőgel György előadásában arra kereste a választ, hogy milyen az egészséges társadalom. Mennyit költünk rá, és mi ennek az eredménye? Az innováció árromboló hatását egy egyszerű fejlesztésen keresztül mutatta be. A Szaharától délre élők között a malária a legpusztítóbb népbetegség. Az első tünetek 10-35 nap alatt jelentkeznek, de első jelei könynyen összetéveszthetők akár a megfázással is. Ráadásul több típusa is van. Korai felismeréssel hamarabb gyógyítható. Afrikai diákok mobiltelefon fényképezőgépére egy kereskedelemben kapható előtétlencsét helyeznek (egyszerű mikroszkóp), és a páciens egy csepp vérét lefényképezik. A telefonra telepített program a felvételből nagy biztonsággal megállapíthatja, hogy az illető fertőzött-e, és melyik típussal, hogy mielőbb megkezdhessék a megfelelő kezelést. Csepeli György bemutatott egy programot, mellyel a tesztsorozatot ismételten kitöltők közül kiszűrhetők a depresszióval küszködök. A program továbbfejlesztésével megakadályozhatónak tartják a tömeghisztéria kialakulását is. „Ha egy kapu bezárul, kinyílik egy másik” szól a régi bölcsesség. Kutor László olyan informatikai megoldásokat mutatott be, melyek fogyatékos embertársaink életét teszik élhetőbbé (pl. beszélő telefon). Kozmáim György szerint az elöregedő társadalom sokkal jelentősebb orvosi ellátást igényel majd, mint amekkora rendelkezésre áll. Rendkívül nagy jelentősége lesz a diagnosztikai eljárásoknak. Két multiérzékelős kutatásról számolt be, melyek lényege, hogy a belső szerveink működése a külső bőrfelületen is érzékelhető, csak megfelelő matematikai programok szükségesek a hibaforrás felfedéséhez. Pukler Gábor szerint számos felmérés tanúskodik az egészséges életmódról. Mi lenne, ha ez alapján fizetnénk a betegbiztosítást? A megelőzés, a korai kórfelismerés a jövő orvoslása. Gyermekorvos vonal működik napi 24 órában október 4-től, melynek havi díja 690 Ft, így van kivel megbeszélni a tüneteket. A düsseldorfi központba magzati szívhangok küldhetők a terhesség utolsó hónapjáról egy telefonkiegészítőn keresztül, ott kiértékelik ezt, és megnyugtatják az anyukát. Györi-Dani Lajos a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységét ismertette, mellyel elöregedő társadalmunkon segítenek. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszihológus a betegek önszerveződését, az önkéntes szimpatizánsok, a gyógyultak szervezeteit ismertette. A „képzett betegek” eligazodnak az egészségügy labirintusában, ezzel elősegítik önmaguk és társaik hatékonyabb kezelését, mielőbbi gyógyulását. A konferencián ünnepélyes keretek között díjakat is átadtak. Neumann-plakettet kapott Sztipanovits János USA-ban tanító professzor. Tarján-emlékéremmel ismerték el Hajós Éva, a szekszárdi I. Béla Gimnázium igazgatójának munkáját. gyulai A felfedező utazás Marie Curie-sorozatunk hetedik része Marie és Pierre a „nagyon aktív lényeget” keresik egy uránásványban, a szurokércben. Nyers állapotban a szurokérc négyszer radioaktívabb, mint a belőle kivonható uránoxid. De ennek az ásványnak az összetételét elég pontosan ismerik... Az új elem minden valószínűség szerint csak nagyon csekély mennyiségben lehet meg benne, ha a tudósok mindez ideig nem vették észre, és a pontos vegyi elemzés sem jelezte. Curie-ék úgy vélik, hogy az ércben legfeljebb egy százalék lehet az új elem. Nem valami sok, gondolják... Mennyire meglepődnének, ha tudnák, hogy az ismeretlen radioaktív elemet a szurokérc még egy milliomod részben sem tartalmazza. Nagy türelemmel indulnak a felfedező utazásra: saját találmányú vegyi kutató módszert alkalmaznak, amely a radioaktivitáson alapul. Az elemzés ismert eszközeivel elemeire bontják a szurokércet, majd megmérik az így nyert részek radioaktivitását. Folytonos kiküszöbölésekkel lassanként megállapítják, hogy az „abnormális” radioaktivitás az érc bizonyos részeibe húzódik vissza. Munkájuk előrehaladtával kutatásuk mezeje szűkül, egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz. A radioaktivitás elsősorban a szurokérc két részében koncentrálódik. Curie-ék szerint ez két egymástól különböző új test létezésének a jele. 1898 júliusában abban a helyzetben vannak, hogy a két elem egyikének felfedezését nyilvánosságra hozhatják.- Jó lenne, ha nevet adnál számára - mondja Pierre. Az egykori Sklodowska kisasszony egy pillanatig elgondolkodik. Azután szíve a térképről letörölt hazája felé száll. Arra gondol, hogy a tudományos eseményről minden valószínűség szerint Oroszországban, Németországban és Ausztriában - az elnyomók körében is - értesülnek, és félénken válaszol:- Mi lenne, ha polóniumnak neveznénk el? Az 1898 júliusi beszámolókban a következőket olvassuk: „Az a véleményünk, hogy az anyag, amelyet a szurokércből nyertünk, egy még ismeretlen, analitikus tulajdonságaiban a bizmuthoz hasonló fémet tartalmaz. Ha ennek az új fémnek a léte bebizonyosodik, azt ajánljuk, hogy egyikünk szülőföldjéről polóniumnak nevezzék.” Mielőtt a Természettudományi Akadémia számára megjelent volna a közlemény a beszámolókban „Egy új, a szurokércben található radioaktív elemről”, Marie elküldte a kéziratot annak a Jozef Boguskinak, aki az Ipari és Földművelési Múzeumot vezeti, s ahol ő valamikor első kísérleteit végezte. A közlés Varsóban egy fényképészeti havi szemlében, a „Swiatlo”-ban csaknem ugyanakkor jelent meg, mint Párizsban. Szlazas Modern módszerek az oktatásban A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola 2012. január 23-án egész napos konferenciát rendezett az Informatika Tanszéken. A rendezvény témája: modern módszerek az informatika, matematika és fizika oktatásában. Nagyon látványosan bemutatták, hogy vonzáskörzetük középiskolái milyen magas fokon készítik föl a diákokat, és ehhez mit tesz hozzá még a főiskola, hogy a végzettek versenyképes oklevéllel lépjenek ki a gazdaság legfontosabb termelő területeire. Fari János, a Katona József gimnázium tanára számtalan, főleg USA-ból származó robot tulajdonságait mutatta meg, melyekhez pályázatok útján jutottak. Ezen robotok modulárisan bővíthető hallatlan funkcionalitásukkal játékosan vezetik be a tanulókat a természettudományos tárgyakba, és korán megkedveltetik a C programozási nyelvet. Sok szó esett az internetről, ami az információk, a széleskörű tudás hozzáférésének bázisa helyett a felmérések szerint inkább az illegális tartalmak letöltését, az agresszív játékok hamis illúziót adó virtuális valóságát jelenti. Bár ezek hatására gyorsul a reagáló képesség, de a koncentráció ideje jelentősen csökken. A játékfüggők gyakran nem kommunikálnak, kerülik a szemkontaktust, magányosak. Bemutattak egy érdekes eszközt, mely a szemmozgást vizsgálja. Mivel a szemlencse a szemgolyó excentrikus gömbfelülete, a szemmozgás a szemlencséről visszaverődő infra fénysugár helyzetéből lekövethető. Pályája elemzéséből kiderül, hogy milyen szövegszakaszokat értelmezünk egyszerre, hol időzünk el hosszabb ideig - így kimutatja az olvasás hiányosságait, akár már a betűk felismerésekor. A hiányosságok idejekorán korrigálhatok. Érdekes, hogy a szöveges példák esetében néha átsiklunk lényeges szavakon, és a megoldás hibás lesz. Egyes kutatók szerint a nézésünk ugyanolyan egyedi, mint az újlenyomatunk. Egy-egy képet még évek múlva is ugyanolyan dinamikával veszünk szemügyre. Meglátogattunk több informatikai labort, ahol a kötelező és szabadon választott feladatokat oldják meg hallgatók. Számos díjnyertes tudományos diákköri munka került már ki innen. Büszkén mutatták meg a hőszivattyú működését demonstráló berendezést, a mini szélcsatornát és az üvegszálas adatátvitel elemeit. Az ipari robot eljátszotta szintetizátoron a híres katonanóta „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját" dallamát, de alakfelismerésre, speciális megfogásokra, összeépítésre is programozható. Továbbképzési programjuknak köszönhetően az oktatógárda fele doktori fokozattal rendelkezik. Nemcsak a tantermekben, laborokban, műhelyekben folyik a tanulás, de a jól felszerelt, komfortos kollégiumban is, ahol gondot fordítanak a tehetséggondozásra. 2012-től bevezetik a Mercedes-Benz gyárral együttműködésben a gyakorlatorientált (duális típusú) képzést: elmélet a főiskolán, gyakorlat a szerelőüzemben. gyulai Egy 1989-es lengyel bankjegy Marie Curie fényképével
