Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

2012. február folytatás az előző oldalról '- Munkád során mely nemzetközi szerveze­tekben, fórumokon vállalsz még feladatot?- A nemzetközi fórumok egyike az Eurelectric, mely az európai villamos energia ipari társaságok egyesülete. Célja, hogy az iparág érdekeit képvi­selje az európai politikai fórumokon. Ezen hivatása keretében a villamos energia ipar versenyképessé­gének növelésére, a villamos energia használatá­nak növelésére törekszik annak érdekében, hogy megoldást találjunk a fenntartható fejlődés jelen­tette kihívásokra. Az Eurelectric álláspontját munkacsoportok dolgozzák ki, amelyek munkáját az ipar vezető képviselőiből álló bizottságok felügyelik. Az egyik ilyen munkacsoport a nukleáris, amelyben 1998 óta tevékenykedem, és aminek 2009 óta elnöke vagyok.- Milyen kihívásokat jelent számodra ez a te­vékenység?- Ez egy igen érdekes munka. Lehetőséget ad arra, hogy az atomerőművek gondjait, problémáit egy kicsit tágabb, az egész iparág szemszögéből lássam. Az elmúlt év különösen bonyolult volt a fukushimai baleset következtében. Kezdetben a hisztériát kellett csillapítanunk, majd azokra a kö­vetkezményekre figyelmeztetni, amelyek a meg­gondolatlan és megalapozatlan döntések okoz­hatnak. A stressz-teszt folyamat beindításával a hisztéria elmúlt, persze nem minden következmé­nyek nélkül: Németországban 8 erőművet gyakor­latilag azonnal leállítottak, a többi erőművet pedig 2022-ig bezárják. Hasonló döntés készülődik Bel­giumban is. Az volt a fő álláspontunk, hogy a bekö­vetkezett baleset nem változtatta meg az előttünk álló kihívásokat. Ezek pedig röviden összefoglalva: miképp tudjuk az energiaellátást hosszú távon, gazdaságosan, a környezetünket és a rendelkezés­re álló forrásokat a legkisebb mértékben terhelve, megbízható módon biztosítani.- Milyen irányba halad jelenleg az atomener­gia nemzetközi elfogadottsága?- Sajnos a dolgok nem jó irányba fejlődnek. A politika hajlik a rövidtávon - két választási ciklus közötti időtartamban - realizálható előnyök elő­térbe helyezésére a hosszútávúakkal szemben. Mindez azon technológiák esetében, ahol 40-50 vagy 60 éves élettartamról beszélünk, óhatatlanul helytelen döntéseket eredményez. Az ELI egyik fő célkitűzése a C02 kibocsátás csök­kentése annak érdekében, hogy a klímaváltozás bekövetkezte miatti katasztrófát elkerüljük. E cél­ból politikai döntések, európai törvények szület­tek. Időnként győzelmi rigmusokat is hallani, mi­közben a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy 2000 és 2010 között a C02 mentes villamos energia termelés részaránya a kisebb fluktuációktól elte­kintve változatlan maradt. Ugyan a megújuló forrá­sokból előállított villamos energia részaránya nőtt, de ez nem tudta ellensúlyozni a víz- és atomerő­­műves termelés arányának csökkenését. Hasonló a helyzet általában a C02 kibocsátás mérséklésével is: számottevő mértékben csök­kentek az európai kibocsátások, s még az is lehet, hogy teljesítjük a 20%-os célt 2020-ra. Viszont, ha a leltárba bevonjuk az EU által lebonyolí­tott árucserét is, akkor kibocsátásunk 10%-kal haladja meg az 1990-es szintet! Ezek azok a gondok, amelyekre megoldás kell ta­lálnunk. S ez a megoldás nem létezik atomerőmű­vek nélkül, bármennyire riasztó perspektíva is ez egyes politikusoknak.- A sok utazás és munka mellett mivel töltőd szabadidődet?- Szabadidőmet többnyire olvasással töltöm. E tekintetben a munka és a szabadidő összeér, mert otthon is az interneten a szakma híreire, ér­dekességeire vadászom. S persze várom a tavaszt, hogy kertészkedhessünk, túrázhassunk a szá­munkra kedves tájakon. Laszlóczki Ivetta »mym paksi atomerőmű A Műszaki Alkotói Pályázat Újságunkban folyamatosan bemutatjuk a Műszaki Alkotói Pályázat elismerésben részesített pályamunkáit, alkotóit. 1. díjasok: 15 hónapos ciklus bevezetésének lehetősége a PAE blokkjain Ismeretes, hogy a blokkok 8%-os teljesítmény növelésével az erőmű elnyerte a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjat. Az idei első díjas pályázatban kidolgozott javaslat a teljesít­mény növelés után az egyik leginkább költséghatékony mű­szaki fejlesztés lehet a paksi atomerőműben. Az ötlet egyszerű: ha a blokkok jelenleg 12 hónapos üze­melési ciklusát 15 hónaposra növelnénk, akkor 5 év alatt minden blokkot csak 4-szer kellene leállítani karbantartásra és üzemanyag cserére. Az előny nyilvánvaló, a termelés nö­velhető, a karbantartási költségek csökkenthetők. A díjazott pályázók kidolgozták a megvalósítás részleteit, elkészült a szükséges üzemanyag terve és a megfelelő üzemanyag tölte­tek terve is. Az üzemanyag tervét az orosz szállító is elfogad­ta, a megfelelő előkészítő munka és a szükséges biztonsági elemzések elvégzése után az új üzemanyag berakására 2014- ben, a 15 hónapos ciklus megvalósítására 2015-ben vagy 2016-ban kerülhet sor. Megjegyezhető, hogy más, későbbi reaktortípusoknál szokásos, de a WER típusú erőművek között eddig még nem megvalósított fejlesztésről van szó, ugyancsak egyedülálló a módszer 4 blokkos erőműre való kidolgozása. code fife 02mvuC/)U Dr. Nemes Imre, osztályvezető Baján születtem 1957. szeptember 9-én. A kalocsai I. István gimnáziumba jártam a fizika tagozatra, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem fizikus szakán végez­tem, de diplomamunkámat már a BME Tanreaktoránál írtam. Ugyanitt szereztem egyetemi doktori fokozatot 1985-ben. 1982 júliusától a mai napig a paksi atomerőmű reaktorfizikai osz­tályán dolgozom, különböző beosztásokban, 2002 óta osz­tályvezetőként. Munkám során főképp az üzemanyag tölte­tek tervezésével, reaktorfizikai elemzésekkel foglalkoztam. Érdekes lehet megemlíteni, hogy az első, 23 évvel ezelőtti Alkotói Pályázaton is első díjat nyertem. Az akkori munkám első lépésnek tekinthető a hosszú úton, amely a mostani pá­lyamunkáig vezetett. Nős vagyok, feleségem pedagógus. Két nagykorú gyer­mekem van, Dávid, ifjú építészmérnök, és Noémi, aki jog­hallgató. A munka mellett sok minden mással foglakozom, erdőink vannak, amit gondozni kell, szívem csücske a györ­­könyi pince, ahol nyolc-tízféle bort tartok kis hordókban. Szívesen sütök-főzök a szabadban. Más érdekes hobbiknak is hódolok, mint a magyar nyelv mélysége és története, a ke­leti filozófiák, meg a sok-sok magyar nóta, amit szeretek is előadni jó társaságban és cigányzenész kísérettel. Végezetül szeretném kiemelni, hogy habár a pályázat öt­lete az enyém, a mi munkánk mindig csapatmunka, kollé­gáim eszközei, módszerei és magas szintű hozzáértése nélkül a kidolgozására sohasem kerülhetett volna sor. Dr. Pás István, vezető fizikus Egerben születtem. Gyerekkoromat egy Eger közeli kis faluban, Mikófalván töltöttem. Debrecenben végeztem fizikusként. Az erő­műben 1985-óta dolgozom. Pakson lakom a családommal. Feleségem szintén az erőmű­ben dolgozik. Három gyerekünk van, Krisz­tina a nagylányunk, és az ikrek, Kornélia és Dominik. A kollégáimmal nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatom, sok eredményes és sikeres feladatot hajtot­tunk végre együtt, és remélem, ez így lesz a jövőben is. Külön öröm számomra, hogy a megszerzett ismereteket, tudást to­vább tudom adni a fiatalabb kollégáimnak. Szabadidőmet a családommal töltöm, ha jön a jó idő, kertészkedünk. Szécsényi Zsolt, csoportvezető fizikus 1964. április 26-án születtem, Miskol­con. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Természettudományi Karán (1983-1988) szereztem fizikusi oklevelet. Angol középfokú, német alapfokú nyelv­vizsgám van. Az egyetem után a paksi atomerőmű­ben kezdtem dolgozni. A reaktorfizikai osztály töltetterv és reaktoranalízis csoportjába kerültem, ahol ma is dolgozom. Csoportvezetőnek 2002 elején neveztek ki. A munkám ellá­tásához szükséges tanfolyamok elvégzése után töltetterve­­zéssel, üzemanyag-gazdálkodással és üzemanyag-stratégiák kidolgozásával kezdtem foglalkozni. Most a kazettán belüli hűtőközeg áramlásának és hőmérséklet eloszlásának model­lezése az egyik kiemelt feladatom. Az erőműben a munkám alapján több újítás is alkalmazásra került, többek között a kazettán belüli egyenlőtlenségek csökkentésére a kazetták hossztengelye körüli elforgatásos átrakás módszere. A hőtechnikai paraméterek bizonytalanságának megha­tározására Korpás Lajos kollégámmal együtt készített dol­gozatunkkal 2001-ben elnyertük a VGB által alapított Hein­­rich-Mandel díjat. 1987-ben házasságot kötöttem. Feleségem szintén az erőműben dolgozik, műszaki és szervezési területen. Két lá­nyunk van. Mindketten természettudományos, műszaki ér­deklődésűek. Andrea a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban 12. osztályos. Ágnes BSC vegyészmérnök diplomáját szerezte meg a BME-n, most a mesterképzésen folytatja tovább. Általában a munkámat tartom az elsődleges hobbimnak, de ezen kívül szeretek fotózni, és rendszeresen futok. A Pak­si Fotósok Baráti Kör több kiállításán is szerepeltek képeim. Kedvelem a természetet, ha tehetem, a város környéki erdő­ket, mezőket, vizeket választom a sportolás és fotózás hely­színéül is. gyulai

Next

/
Oldalképek
Tartalom