Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

'c Bálint 4 mym paksi atomerőmű 2012. február Az üzemidő-hosszabbításról 1.rész Mostani és következő két számunkban helyt adunk az atomerőmű üzemidő-hosszabbításával foglalkozó írásnak A PAKSI ATOMERŐMŰ VVER-440/213 TÍPUSÚ BLOKKJAI ÜZEMIDEJÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA A cikk bemutatja a paksi atomerőmű 1. blokkja üzemidő-hosszabbításának enge­délykérelmét megalapozó felülvizsgálatokat és elemzéseket, annak műszaki tartalmát és terjedelmét. A cikk demonstrálja a jogsza­bályban megkövetelt biztonságos üzemel­tethetőség feltételeinek meglétét. BEVEZETÉS A paksi atomerőmű négy, VVER-440/213 blokkjának - eredetileg 30 üzemévre érvé­nyes - üzemeltetési engedélye a végéhez közelít. A 2000-ben készített részletes meg­valósíthatósági tanulmány szerint lehetőség van az üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítására, mivel - köszönhetően az üzemeltetési és karbantartási gyakorlat­nak, a szerkezetek és rendszerele­mek robosztus konstrukciójának, illetve a számos felújításnak és biz­tonságnövelő intézkedésnek - az erőmű állapota lehetővé teszi a to­vábbi biztonságos üzemelést. A paksi atomerőmű üzem­idő-hosszabbításának előkészítése - beszámítva a tárgyban az 1992- ben publikált első, elvi jelentőségű dolgozatot - csaknem két évtizedes történet. 1999-ben az Paksi Atom­erőmű Zrt. közgyűlése megbízta a cégvezetést, hogy dolgozza ki az atomerőmű működésének középtá­vú stratégiáját, beleértve az üzem­idő-hosszabbítás műszaki-gazdasá­gi működési és jogi feltételeinek értékelését. A tervezett élettartamon túli üzemeltetés mint stratégiai cél megvalósíthatóságát a Társaság a Villamosenergiaipari Kutató Inté­zet Rt. és Ernst&Young Kft. közreműködésé­vel megvizsgálta, és megállapította, hogy az üzemidő-hosszabbításnak nincsen műszaki vagy biztonsági akadálya, üzleti szempont­ból pedig megalapozott és messzemenően nyereséges vállalkozás. 2001-ben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. igazgatósága, majd a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) köz­gyűlése elfogadta a társaság jövőképét, amelynek két fő eleme a teljesítménynöve­lés és a blokkok tervezett élettartamon túli üzemeltetése lett. A célok megvalósításának előkészítésére a társaság egy projektet indí­tott, lévén a feladat műszaki és jogi szem­pontból egyaránt úttörő jellegű, előzmé­nyek nélküli volt. Ez alapozta meg a társaság, illetve a tulajdonos végleges stratégiai dön­tését a tervezett élettartamon túli üzemelte­tés és a teljesítmény növelés megvalósítása tárgyában, 2003-ban. A közelmúltban a reaktorok hőteljesítményének 8%-os nö­velésével a nettó villamos teljesítmény 440 MW-ról 500 MW-ra nőtt, így tovább erősöd­tek az erőmű piaci pozíciói, és nőtt verseny­­képessége is, ami a hosszú távú üzemeltetés gazdasági ésszerűségét is alátámasztja. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése több szálon futott. Egyik első lépésként, 2003-ban a PA Zrt. elindította az üzem­idő-hosszabbítás környezetvédelmi engedé­lyeztetési eljárását a 20/2001. Kormányren­delet előírásai szerint. Az előzetes környezeti hatástanulmányt elbírálva 2005-ben a ható­ság kiadta a részletes hatástanulmány készí­tését előíró határozatát. 2006-ban elkészült a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása környezeti hatástanulmánya, amely meg­állapította, hogy az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi szempontból megvaló­sítható. 2006-ban lezajlottak a közmeghall­gatások: Pakson a hatósági, míg Kalocsán önkormányzati közmeghallgatás történt. Jóllehet az üzemidő-hosszabbítás nem eredményez jelentős mértékű országhatá­ron átterjedő hatást, az Espoo-i Egyezmény alapján Ausztria, Horvátország és Románia részt vett az engedélyeztetési folyamatban. Mindhárom ország képviselőivel konzultá­ciókra került sor, szervezett közviták zajlot­tak, amelyek sikeresen zárultak. 2006-ban a hatóság kiadta az erőmű 20 évvel történő továbbüzemelésére vonatkozó környezet­­védelmi engedélyt. A határozat ellen az el­járásban ügyfélnek minősülő Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés nyomán született másodfokú határozat jóváhagyta a kiadott engedélyt. Ez ellen az Energia Klub kere­setben bírósághoz fordult, kérve a másod­fokú határozat hatályon kívül helyezését. A bíróság elutasította a keresetet, így az eljá­rás eredményeként a PA Zrt. érvényes kör­nyezetvédelmi engedéllyel rendelkezik az üzemidő-hosszabbítás végrehajtására. A 89/2005. Kormányrendelettel kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok, illetve az ehhez kapcsolódó útmutatók megadták a követelményeket és a jogi kereteket az üzemidő-hosszabbítás engedélyezéséhez. 2008-ban a követelményeknek megfele­lően a PA Zrt. elkészítette és az Országos Atomenergia-hivatalhoz benyújtotta a pak­si atomerőmű 1-4. blokkjaira a tervezett üzemidőt 20 évvel meghaladó üzemeltethe­tőség feltételeinek megteremtésére irányu­ló programot, amelyet a hatóság 2009-ben határozatban rögzített feltételekkel elfoga­dott, s a PA Zrt. megkezdte az programban előirányzott feladatok végrehajtását. Ennek eredményeként 2011-ben az 1. blokkra a PA Zrt. elkészítette a nukleáris engedélykére­lem dokumentációját a 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet rendelkezései sze­rint, és jóváhagyásra benyújtotta az Orszá­gos Atomenergia Hivatalhoz. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítését országos érdeklődés kísérte. A felmérések egyértelmű társadalmi támogatást iga­zoltak, amelynek legszebb példája az Or­szággyűlés 2005-ben hozott határozata, amelyben támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását. A jelen dolgozatban bemutatjuk a paksi atomerőmű 1. blokkja üzemidő-hosszabbí­tásának engedélykérelmét megalapozó fe­lülvizsgálatokat, az elemzések eredményét és a biztonságos üzemeltethetőséget meg­valósító komplex rendszert. Dr. Katona Tamás János Kovács Ferenc Rátkai Sándor folytatása következik A cikk megjelent az Elektrotechnika című lap 2012/01 számában. Három évtizednyi büszkeség Az atomerőmű az idén 30 éves jubi­leumhoz érkezett, ugyanis 1982. de­cember 28-án megtörtént az 1. blokk párhuzamos kapcsolása. Az 1982-es év néhány epizódjának felidézésé­vel tisztelgünk elődeink erőfeszítései előtt. TUDÓSÍTÁS A BLOKKVEZÉNYLŐBŐL „Javában tart az üzembe helyezés. Raffay György művezetővel beszél­getnénk, de nem sok az esélyünk. Kö­rülbelül úgy néz ki a dolog: mi kérdezünk, Raffay György gondol­kodik, aztán arrébb lép, valamit valakivel beszél, később visszajön hozzám és válaszol.- A felelősség? - kérdezem, s következik a szokásos tánc, a fia­tal művezető öt perc múlva ér vissza hozzánk.- Felelősség, az van! - mondja, s ezzel le is zárná az ügyet.- 80 milliárd - vetem közbe, újabb öt perc múlva.- Néha gondol rá az ember, de el kell felejteni a milliárdokat..." (Tolna Megyei Népújság, 7 982.) R of fay György primerköri művezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom