Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-12-01 / 12. szám
2012. december mym paksi atomerőmű 21 Itt a december, s mindenki lázasan készül az ünnepekre. Karácsony és Szilveszter alkalmával megnő a tűz kialakulásának veszélye. Ha figyelmen kívül hagyjuk az alapvető tűzvédelmi szabályokat, akkor az ünnepi izgatottság hirtelen válhat rémületté és elkeseredettséggé. Ebből az alkalomból Bokor László tűzvédelmi csoportvezetőt kértem arra, hogy az ünnepek előtt mondjon néhány alapvető tanácsot, mit tegyünk, hogy az ünnepek tényleg ünnepek maradjanak. - Az ünnepek alatt komoly veszélyt jelenthetnek az adventi koszorúk, karácsonyfák és a szilveszteri petárdák, tűzijátékok, sőt, egy-egy ártalmatlannak tűnő teamécses, illatgyertya is. Amikorra ez a cikk megjelenik, az adventi koszorún elhelyezett első gyertya már bizonyosan részben leégett, és a láng egyre közelebb kerül a koszorú éghető anyagú díszeihez. Ha még eddig nem tettük meg, akkor most tegyük fém tálcára, húzzuk el a gyertya közeléből a fenyő-Az ünnepek veszélyei ágat, az egyéb éghető díszeket. Ellenőrizzük, hogy a gyertyákat stabilan rögzítették-e a koszorúra, van-e a gyertya alatt is fém alátét. És a legfontosabb: égő gyertyát soha ne hagyjunk őrizetlenül! A másik veszélyforrás a karácsonyfa, amelyet a napokban kezdünk feldíszíteni. A fenyőfák illóolajat, gyantát tartalmaznak, meggyulladásuk bármilyen gyújtóforrástól a másodperc töredéke alatt bekövetkezhet. Karácsonyfán gyertyát, csillagszórót nem javaslok elhelyezni. Akarva, akaratlan néhány másodpercre magára hagyjuk a fát az égő gyertyával, amíg kitöltjük a forró teát, esetleg forralt bort az ünnepi hangulathoz, és a fa már lángol is. A csillagszóró veszélytelenebbnek tűnik, hiszen ott vagyunk a fa mellett, amikor meggyújtjuk, de csak annak tűnik, hiszen a csillagszóró fém szára szinte iz-Gyászközlemények Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét Gráczer Ferenc (1952-2012) Életének 62. évében, 2012. október 22-én elhunyt Gráczer Ferenc, részvénytársaságunk nyugdíjasa. Kislángon született 1952. február 12-én. 1970. július 16-án kezdte munkáját a Paksi Atomerőmű Vállalatnál. Az üzemviteli igazgatóság irányítástechnikai üzemviteli osztályának művezetőjeként 2007. december 30-án vonult nyugdíjba. Nyugdíjasként is tevékeny életet élt. Szerettei, barátai, volt kollégái november 24-én a Baranya megyei Birjánban kísérték utolsó útjára. Schmél Jakab (1947-2012) Nyugdíjas kollégánkat életének 65. évében, 2012. november 12-én érte a halál. Soltvadkerten született 1947. május 1-én. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1986. június 30-val lépett be. Az üzemviteli igazgatóság vegyészeti főosztályán víztisztító műszakvezető volt nyugdíjazásáig, 2002. december 30-ig. Temetéséről később történik intézkedés. Németh Ede (1943-2012) Életének 69. évében, 2012. november 14-én váratlanul elhunyt Németh Ede, társaságunk nyugdíjasa. 1940. október 11-én született Pronayfalván. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1985. november 1-én lépett be. Hosszú éveken keresztül a logisztikai főosztály beszerzési osztályán dolgozott szerződéskötőként, ahonnan 2004. november 24-én vonult nyugdíjba. A gyászoló család, a barátok, volt munkatársak november 20-án a paksi fehérvári úti temetőben kísérték végső nyughelyére. Bíróné Tünde Emlékező Füzetek Az Atomenergetikai Múzeumnak kötelessége gyűjteni az atomenergetikával és a Paksi Atomerőművel kapcsolatos tárgyi emlékeken kívül az emlékezetekben élő és az Atomerőműre vonatkozó adatokat. Az Atomerőmű 1. blokkjának indítása óta eltelt harminc év alatt nagyon sokan, több mint 1800- an mentek nyugdíjba. Nyugdíjasainkat ahhoz szeretnénk megnyerni, hogy írják le visszaemlékezéseiket, amelyeket nyomtatott formában megjelentetnénk. A harmincéves évforduló kapcsán indítjuk el az Emlékező Füzetek 1. számát, amelyben dr. józsa István írja le emlékeit. Gratulálunk a szerzőnek, hogy vette a fáradságot és megörökítette életének egy jelentős szakaszát. A füzetet minden nyugdíjasunknak megküldjük, a biztonsági igazgatóság jóvoltából, amely a nyomdai költséget biztosította. zik, amikorra leég, és ezt csavartuk rá a fenyőágra! Tehát ha a gyertyát, csillagszórót mellőzzük, marad az egyéni ízlésnek megfelelően a színes, színtelen elektromos karácsonyfa világítás. Ez csak nem veszélyes? Nem, abban az esetben, ha a transzformátora (amely erőteljesen melegszik) a fenyőtől kicsit távolabb van, és természetesen nem az utcai árustól (vagy hasonló forrásból) származik, sajnos már a biztonságot sugalló CE jel is rákerül a korántsem biztonságos eszközre. Én olyan üzletet javaslok a beszerzésre, ahol a minőségijei nem csupán dekoráció. Ha esetleg mégis bekövetkezne a baj és kigyullad a karácsonyfa, akkor ne fújkáljuk, legyezgessük, mert azzal csak szítjuk a lángokat. Ilyenkor azonnal borítsuk le egy takaróval, áramtalanítsuk az izzósort. A gyermekeket ne engedjük játszani a csillagszóróval, gyertyával, mert a ruházatuk könnyen kigyulladhat, megégethetik magukat. Szilveszter előtt számtalanszor hallhatjuk a médiában, hogy milyen szabályokat kell betartani a petárdázás és egyéb pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban. Fontos, hogy ezeket a termékeket engedéllyel rendelkező helyen vásároljuk, ahol a magyar nyelvű használati utasítás mellett gyakorlati tanácsokat is kérhetünk a veszélytelen felhasználáshoz. Átalakítani, szétszedni őket tilos. Kézből működtetni rendkívül balesetveszélyes lehet, a tűzijáték vezetőpálcáját soha ne szúrjuk földbe, hanem stabilan álló csőből, üvegből indítsuk el. És végül, de nem utolsó sorban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy munkahelyen, irodákban a nyílt láng használata, tehát a teamécsesek, illatgyertyák, füstölők használata tilos! A fentiek betartása mellett kíván a biztonsági igazgatóság munka- és tűzvédelmi osztálya mindenkinek békés, boldog, tűz- és balesetmentes karácsonyt és új évet! Laszlóczki Ivetta Ajánljuk hazánk tájait Sírok vára Az észak-magyarországi régióban, Heves megyében található az a csöppnyi település, mely a Sírok nevet viseli. A település Recsk és Egerbakta között félúton fekszik, legkönnyebben a 24-es főútról közelíthető meg. A Mátra keleti lejtői már az első évszázadokban földvárépítésre buzdították az ezen a vidéken akkortájt még csak elszórtan élő, kisebb-nagyobb harcokat folytató népcsoportokat. A földvár átépítésen ment keresztül, középkori várrá emelték. Építtetője, majd ura az Aba-nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család lett. Amikor a család Károly Róberttel szemben Csák Mátéhoz csatlakozott, az azt követő ostrom következtében a vár a király birtokába jutott. A siroki vár a 14. század derekán a Tari nemzetség birtokába került. Az évszázadok alatt folyamatosan gazdát cserélt, mígnem az 1500-as évek végén könnyű szerrel jutott a törökök kezére. Ezt követően hosszú évtizedekig a törököket szolgálta. Az országbitorlók kivonulásával a vár elnéptelenedett, és elveszítve hadi jelentőségét gyors pusztulásnak indult. Napjainkban már csak a romja látogatható, emellett rendezvényeknek, színvonalas programoknak ad helyet. És mit mesél nekünk egy régóta ismert helyi monda? Hajdanában, élt egyszer egy király, Darnó király, s volt ennek a királynak egy szép deli fia. Történt egyszer, hogy egy, a környéken élő szegény embernek a lánya, Tárná, arra fele sétálgatott, ahová a királyfi járt vadászni. A lány gyönyörű volt, felkeltette a király fiának érdeklődését, és a lány viszonozta a lovag közeledését. Mikor Darnó király rájött a szerelmesek féltve őrzött titkára, Tárná édesapját kemény szigorral megbüntette, fiát pedig messzi országba küldte felejteni. Mindkét fiatal szívére egyszerre ült a bú. A fiatalok majd meghaltak a bánattól. Az öreg király nem bírta tovább nézni fia szenvedését, megengedte hát, hogy felkeresse az ártatlan kis Tárnát. A lovag szíve boldogan vert, amíg kedvese falujába nem érkezett. Útját szomorú menet keresztezte. Síró asszonyok kísértek egy fehér koporsót, melyben Tárná volt. A királyfi mély fájdalmában egyszeriben kardjába dőlt és egyetlen mátkája után, a mennyekbe távozott. Együtt temették el őket, két kis patak találkozásánál. így lett hát a falu neve Sírok. Darnó király pedig egyre nyögi fájdalmában, sírok, sírok... Az előző számunkban megjelent cikk végén a kutatómunkára vonatkozó kérdés (Mi Nógrád megye székhelye?) megoldása: Salgótarján. Mostani feladványunk: Ki volt Károly Róbert utódja? A válasz a következő számban tekinthető meg. Lehmann Katalin Az ördög nem alszik!
