Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-11-01 / 11. szám
2012. november 17 <o> rnym paksi atomerőmű Generációk az Atomerőműben Lung János 1986-tól 2002-ig dolgozott a Paksi Atomerőműben. Felesége az ESZI alapítói közé tartozik. Idősebb fiuk, Attila a rendszertechnikai osztályon rendszermérnök, a fiatalabbik, Gábor nukleáris vezető szerelő a káig reaktor karbantartó osztályán. Lung János 1948-ban született Újpesten. Erőműves pályafutását megelőzően 16 évig a gyöngyösi Tungsram gyárban dolgozott tervezőmérnökként, ahol többek közt a képcsőgyártás során alkalmazott ipari robotok tervezésével foglalkozott. Az erőművel egy országos napilap révén került kapcsolatba. Egy apróhirdetés hatására döntött úgy, hogy családjával Paksra költözik, és jelentkezik a céghez. Hallott az itt található átrakógépről is, ami tulajdonképpen szintén egy ipari robot. 1986- ban számítógép üzemeltetőként nyert felvételt a vállalathoz. Két évvel később irányítástechnikai tervezéssel, 1989-től pedig méréstechnikával és szabályzásvédelemmel kezdett foglalkozni. Két évig az irányítástechnikai tervező csoport vezetőjeként dolgozott. 1996-tól a reaktorvédelmi projekthez került, s az „ember-gép" kapcsolat tervezésében működött közre. Legnagyobb szakmai eredményeként a blokkvezénylőben található GB05 panel sémájának megtervezését említi, amely az ember és a reaktorvédelem közötti kapcsolatot mutatja, illetve szolgálja. A panelt János tervei alapján a Siemens készítette el, ahol egy éppen akkoriban látogatást tévő japán küldöttség is elismeréssel szólt a munkájáról. A panelt először a szimulátorban telepítették, ezután helyezték üzembe a négy blokkon. A munkafolyamat 2002-ben fejeződött be, János ezt követően ment nyugdíjba. A család Paksra költözésekor János felesége, Margó műszaki rajzolóként az akkor induló ESZI-ben helyezkedett el, ahol 15 évig dolgozott. 2006-ban ment nyugdíjba. Gyermekeik, Attila és Gábor is itt, az ESZI-ben kezdték meg tanulmányaikat. Lung Gábor a középiskola befejeztével, mivel az akkori gyakorlat szerint az erőműves dolgozók gyermekeit automatikusan felvették a céghez, a reaktor karbantartókhoz került. Vezető szerelőként jelenleg is itt dolgozik, ahol a reaktor karbantartása mellett tevékenységeik körébe tartozik még a kiégett üzemanyagok kiszállítása, és a KKÁT-ban található átrakógép karbantartása. Legemlékezetesebb feladataként a sérült fűtőelemek eltávolításában való közreműködését említi. Részt vett a 2006-ban, Oroszországban tartott, a sérült fűtőelemek eltávolításával kapcsolatos gyakorlati képzésen is. Gábor később, a munka mellett leérettségizett, majd 2011-ben gépészmérnöki végzettséget szerzett. Családjával 1995 óta Tolnán él. Két fia, Dániel és Máté jelenleg gépésztechnikusnak tanul az ESZI-ben. Gábor szabadidejében vitorlázik és siklóernyőzik, de szeret motorcsónakázni és vízisíelni is. Egy éve a tolnai Tan-Ren karate klub edzésein is részt vesz. Kisebbik fia, Máté, a tolnai sárkányhajó csapattagja, amely az idén európa bajnoki harmadik helyezést ért el, jelenleg a világbajnokságra készülnek. Lung János hobbija a számítástechnika, de szívesen besegít felesége kedvenc elfoglaltságába, a kertészkedésbe is. Margó hozzátette: mozgalmasan élik nyugdíjas éveiket, és mióta két éve Tolnára, kertes házba költöztek, még több elfoglaltságuk adódik. KV _______________________________________y Érvényesen és eredményesen zárultak a Paksi Atomerőműben a 2012. október 17-18-a között lebonyolított Üzemi Tanács és munkavédelmi képviselő választások. A választásokon a munkavállalók 63,77%-a, 1575 fő vett részt. Az Üzemi Tanács 13 helyére 19 főre érkezett javaslat. A PADOSZ 8 főre, a MÉSZ 5 főre, az ADÉSZ 6 főre tett javaslatot. Az ÜT választás eredményeképpen üzemi tanács tagnak megválasztásra került 8 fő PADOSZ jelölt: Weisz Mátyás, Lőrincz László, Kovács Mónika, Lukácsi Tibor, Bocsor István, Bakó Tibor, Oláh József, Harmath Péter István és a MÉSZ részéről 5 fő jelölt: Wolf Attila Antal, Horváth László, Lengyel József, Vitéz Tibor, Molnár Lajos. Az ÜT elnöke Weisz w Mátyás, elnökhelyettesei Oláh József és Lengyel József lettek. A munkavédelmi képviselői 13 helyre, 6 választási körzetben összesen 18 főre érkezett javaslat. A PADOSZ 9 főre, a MÉSZ 4 főre az ADÉSZ 4 főre tett javaslatot és 1 fő független jelölt is indult a választáson. A választás eredményeképpen a PADOSZ-nak 7 jelöltje: Ohmach János, Brezovszki János, Kiss Ernő, Weisz Mátyás, Lőrincz László, Pumerschein János, Szabó Béla, a MÉSZ-nek 4 jelöltje: Pataki Csaba, Kónya Zoltán, Pergő György, Reményi János, az ADÉSZ-nak 1 fő jelöltje: Horváth Tibor István, és egy fő független jelölt: Nagy Lajos került megválasztásra. A Munkavédelmi Bizottság elnöke Szabó Béla, elnökhelyettesei Brezovszki János és Reményi János lettek. PADOSZ Sikeresen zárultak a választások a Paksi Atomerőműben Régi motorosok _____________Akik a kezdetektől itt dolgoznak_____________ Rovatunkban a kezdetektől itt dolgozó munkatársainkat mutatjuk be, olyan momentumokat elevenítve fel és téve közkinccsé a segítségükkel az atomerőmű hőskoráról, amelyek már csak az ő emlékezetükben élnek. Ezúttal Fenes Frigyes, a külső üzemi villamos szolgálat művezetője idézi fel pályafutását.- Hogyan szereztél tudomást az atomerőmű építéséről?- 1975-ben fejeztem be erősáramú szakmai tanulmányaimat, majd a Nagyatádi Konzervgyárban kezdtem dolgozni villanyszerelőként. 1976-77-ben elvégeztem az erősáramú technikusi szakot is, s az egyik osztálytársam tájékoztatott, hogy villamos végzettségű embereket keresnek a PAV-hoz. 1977 tavaszán felvételiztem, és szeptember 30-án már az első fizikai dolgozója lettem az üzemvitelnek. Az üzemvitel rá egy napra 1977. október 1-én alakult, akkor 4 műszakkal állt fel. Én „A” műszakos lettem és azóta is ennek a műszaknak a dolgozója vagyok, immár 35 éve.- Érzékelhetők voltak kezdetben is az építkezés méretei?- Akkor még nem látszott, hogy milyen nagy volumenű építkezésbe kezdtünk. Az épülő 1. blokk helyén csak pár oszlop és egy nagy gödör volt, ahol rengeteg ember dolgozott. Csupán néhány épület állt: a 101-es, 102-es és a raktár. Az irodaház már épült, és persze itt sorakoztak a felvonulási barakkok is. A felvonulási kazánház is üzemelt, innét kapta az épülő lakótelep a fűtését.- Melyek voltak a legemlékezetesebb munkáid?- Kezdetben a kazánház 6 és 0,4 kV-os elosztóit, valamint a 20/6 kV-os alállomást és az arról megtáplált felvonulási transzformátor elosztói hálózatát kezeltük. Az üzemviteli tartózkodónk ebben az időben a gépészekével együtt a felvonulási kazánházban volt. Meg kellet tanulnunk a szovjet tervek és rajzok olvasását, valamint a beérkező szovjet berendezések kezelését. Közben biztonságtechnikai és sugárvédelmi vizsgákat tettem le, és elvégeztem az alaptanfolyamot. A vizsgák után 1978 nyarán 2 hónapos betanulás következett Novovoronyezhben. Mindeközben a villamos üzemvitel létszáma szépen bővült, megjöttek a százhalombattai és gyöngyösvisontai erőműben nagy tapasztalatot szerzett művezetők. Az én művezetőm Czvack Béla volt, akitől nagyon sokat tanultam szakmailag, és elsajátítottam tőle a művezetői beosztás fortélyait. 1979-80 között elvégeztem a villamosmű kezelő L, II. tanfolyamot, és elektrikusi munkakörbe kerültem. Beindult a 400/120 kV-os állomás üzembe helyezése, ezzel párhuzamosan folytak az 1. blokk üzembe helyezési munkái. Előfordult, hogy 72 órát is bennvoltunk az erőműben, de senki sem panaszkodott, mindenki tudta, hogy tartanunk kell a határidőt. 1982-ben nagy megtiszteltetés ért: részt vehettem az 1. blokk országos hálózaton történő beindításán, illetve az első generátor párhuzamos kapcsolásán. 1984-ben hatósági jogosító vizsgát tettem, innét kezdve az 1-es blokki „A” műszak vezető elektrikusa lettem. 1985 márciusában művezetői hatósági jogosító vizsgát tettem, és ez év április 1-én az 1. blokki „A” műszak villamos művezetőjévé neveztek ki. Ezt a beosztást 1989. május 1-ig láttam el. Ekkor állt fel a villamos üzemviteli osztály külső üzemi szolgálata. Mivel szerettem a kihívásokat, jelentkeztem a külső üzemi művezetőnek. Az „A” műszak művezetői beosztásába delegáltak. Hozzánk tartozott a 400/120 kV-os és a 20/6 kV-os állomás, a felvonulási és üzemi transzformátor hálózata, a dízelgenerátorok és a főépületen kívüli összes épület villamos elosztói és berendezései (vízmű, H2 üzem, N2 üzem, kaig-raktárak, berig-terület stb.). Jelenleg is ebben a beosztásban dolgozom.- Milyen volt a munkahelyi hangulat, a munkatársi közösség és együttműködés a kezdeti időszakban? Történt-e ezen a téren változás a későbbiekben?- Amikor 1977-ben idekerültem a családommal, mi voltunk a legfiatalabb házaspár a PAV-nál és a lakótelepen is. Az akkori kollégáimmal baráti kapcsolatokat alakítottunk ki, olyanok voltunk, mint egy nagy család. Nagyon sok családi programot, összejövetelt szerveztünk. Nagyszerű emberek voltak, de többségük már vagy nyugdíjas, vagy már sajnos nincs közöttünk. A munka összehozott minket, hiszen többet voltam velük, mint a családommal. A mai kollégákkal már nem ennyire bensőséges a kapcsolat: munka után mindenki rohan haza. Én azonban megpróbálom a saját műszakomat abban a szellemben vezetni, amit én is kaptam. Remélem, hogy sikerül.- Hogy bírod a műszakozást?- Már 35 éve folyamatos váltó műszakban dolgozom. Az első időszakokban nem volt semmi problémám vele, de sajnos az idő múlásával egyre nehezebben viselem, főleg az éjszakázást, mert utána csak 3-4 órát tudok aludni. Másfelől szerencsém van, mert olyan társat, feleséget találtam magamnak, aki mindenben segített és támogatott.- Elismerték-e a munkádat?- 1980-ban az Atomerőmű építkezésén végzett kiváló munkáért emlékérmet, 1997-ben a Biztonságos Üzemeltetésért díjat, 1998-ban Céggyűrűt, 2005-ben az Atomerőmű Biztonságos Üzemeltetője díjat kaptam. Úgy érzem, hogy a Paksi Atomerőműben mindig megbecsülték a munkámat. Minden olyan szakmai elismerést megkaptam. Az erőművel együtt nőttem fel. Ehhez a munkához értek és jókedvvel csinálom. Azt azonban tapasztalom, hogy nagyon el tudok már fáradni. Amíg az egészségem engedi, szeretnék még dolgozni, majd a megérdemelt nyugdíjamat élvezni a családommal és az unokámmal együtt. Az utánam következő korosztálynak azt szeretném üzenni, hogy csak az követ el hibát, aki dolgozik. A holnap mindig tiszta, mindent újra lehet kezdeni! Prancz Zoltán
