Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
2012. január 23 i myrh paksi atomerőmű Ajánljuk munkatársainknak Tihanyban túrázva Az ASE Természetjáró-szakosztályával hazánk egyik legszebb helyén, a Tihanyi-félszigeten kirándultunk a múlt év őszén. Túránk útvonala az ország első tanösvényét követte: Tihany-hajóállomás, Ciprián-forrás, Barátlakások, Óvár, Kiserdö-tető (szélmarta sziklák), kilátás a Külső-tóra, Belső-tó, Aranyház, Kőtár, Gejzír-mező, Hévforráskúpok, Szarkádi-erdő, Csúcs-hegy, Sobri Jóska barlangja, Nyereg-hegy, Apáti templomrom. A megtett távolság 13 km volt, a szintkülönbség 250 m. A szép őszi napon nagy volt az érdeklődés a túra iránt, így teltházzal, 46 fővel vettünk részt azon. Következzen itt néhány információ azok számára, akik lemaradtak a túráról, vagy esetleg később gyalogosan vagy kerékpárral szeretnék bejárni ezt a szép területet. A Tihanyi-félsziget számos vonatkozásban egyedülálló, nemcsak hazánkban, de Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai mind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik. A természetet kutató és védő szakemberek számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek. Itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben. A Tihanyi Tájvédelmi Körzet később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. A természeti értékek európai szintű elismerésére 2003-ban került sor: az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek. A félsziget alapját a Pannon-tengerből származó üledékek, homok- és agyagrétegek alkotják. E fosszíliákban gazdag kőzetből mosta ki egykor a Balaton a Congeria-kagylók héjának maradványát, mely aztán „kecskeköröm" néven vált híressé. A pannon üledékek fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, ezek teszik ki a félsziget fő tömegét. A mintegy hét millió évvel ezelőtt működő tihanyi tűzhányóból azonban nem történhetett lávaömlés, mivel a kőzetolvadék még a felszínre érése előtt vízzel átitatott üledékkel találkozott. A tűzhányók tevékenységéta későbbiekben hévforrásos utóvulkáni működés követte. A tektonikus repedések mentén a mélybe szivárgó vizek a lassan kihűlő magma hőjének hatására felmelegedtek, s vulkáni gázokkal, főként szén-dioxiddal és kén-hidrogénnel keveredtek. A felfelé áramló agresszív gőzök az idősebb kőzetekből (mészkőből és homokkőből) karbonátot, kovát oldottak ki, amiket azután a felszínen, a hirtelen nyomás- és hőmérséklet-csökkenés következtében leraktak. Az így kialakuló, igen változatos szerkezetű és összetételű mészkövet gejziritnek nevezik, s ebből a kőzetből épülnek fel a Tihanyi-félsziget híres gejzírkúpjai. A félszigeten hajdan százötvennél is több lehetett belőlük, most 60-80 körül lehet a számuk. Közülük is legszebb az Aranyház nevű forráskúp, amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. Különösen szép forrásbarlang látható az apátság épülete alatti részen, valamint a Csúcs-hegyen. A bazalttufa változatos lepusztulási formáit a Kiserdő-tetőn tanulmányozhatjuk. A félsziget természeti értékei közül elsősorban a geológiai látnivalók, valamint a táj megkapóan változatos formái egész évben vonzzák a látogatókat. A megannyi erdővel, szőlővel borított hegykúp és domb között még egy sajátos tó is gazdagítja a látványt: a szabad vízfelületű, a faluhoz közelebb eső Belső-tó (amely 25 m-rel van a Balaton vízszintje felett). A félsziget történeti emlékei is kimagaslóak. Az 1055-ben I. Endre király által alapított Bencés Apátság barokk-kori épületegyüttese, a tufába mélyített altemplommal, amely az alapító király sírját is őrzi, szinte megkoronázza a festői fekvésű falut. A mai apátság helyén állt a 18. századig a törökök által soha el nem foglalt végvár is. A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építég szeti formákat. | Az Óvár hegyének Balaton | felőli meredek tufaszikláiban | láthatjuk ma is a középkori eredetű Barátlakásokat. Az omladozó és balesetveszélyes hajdani remetelakokat 1993-ban a természetvédelem helyreállíttatta. Itt éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt cellákból álló „lavrá"-jukban, amely az oklevelek szerint a Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. A Belső-tó mellett villanypásztorral körülvéve szürke marhákat tartanak. Ezen a területen ürgéket telepítettek, melyeket mi is láthattunk az őszi meleg időben. Újabb látványosság szintén a Belső-tó partján a Levendula Ház Látogatóközpont. Az érdeklődők megtekinthetik az interaktív kiállítást a Tihanyi-félsziget múltjáról és jelenéről, vulkánokkal, hévforrásokkal, virtuális és kézzel fogható érdekességekkel, levendula-lepárlóval. WollnerPál Mikulás-túra A 2011. december 3-i Mikulás-túrán az Ürgemezei Strand előtt találkozott a népes gyerek-, felnőttsereg a Mikulással. A kissé ködös időben tett rövid séta során, a tanösvény útvonalán a gyerekek megkereshették a tájékozódási bélyegzőhelyeket is. A túrát követően került sor az évértékelésre az ESZI kollégiumában, ahol a Túrafüzetben igazolt legtöbbet túrázókat jutalmazták. WollnerPál Delelő A Delelő Nyugdíjas Egyesület 2011. december 7-én délután Pakson a Városi Művelődési Központban Mikulás-összejövetelt tartott. A rendezvényen az előre kisorsolt nyugdíjas klubtagok személyre szólóan ajándékozták meg egymást. WollnerPál A Bükk-hegység fürdőparadicsoma A monoton, munkával és fáradtsággal teli mindennapok szürke egyhangúságából kitörni vágyó ember sokszor eltűnődhet azon, milyen jó volna egy néhány napos kikapcsolódás, egy pezsdítő fürdő, vagy akár egy kellemes séta dús, zöld lombok alatt kanyargó ösvényen, távol a i nyüzsgő város zajától, mégis közel az élénk, városias élethez. Valóban kellemes lehet egy olyan látvány, amint egy csónakázó tó kecses hattyúinak tánca csodálkozó szemeink elé tárhat. Szinte érezni. A szépség itt még nem érhet véget, mert ahova most képzeletben elutazunk, s amelyet most bebarangolunk, az egy északi fekvésű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aprócska, de ősidők óta lakott település, mely szép környezetével várja az érdeklődő látogatókat. Az 1930-as évek elején üdülőhellyé nyilvánított, de már az 1700-as években is nyaralóhelyként használt festői szépségű, bükkösökkel és telepített lucfenyvesekkel övezett településen, Miskolctapolcán járunk. Már az 1200-as évek elején bencés szerzetesek lakták Tapolca települését, mely elnevezés a népvándorlások idején, a környéken átvonuló szláv törzsektől származ^Askolctapo/^ äü hatott, s annyit tesz: fürdőhely. Anonymus már ezen a néven említi. Az évszázadok folyamán itt élő szerzeteseket a törökök elüldözték. Ezt követően Tapolca évszázadokra lakatlanná vált, de a környékbeliek, s a török maga is jól tudta, hogy a vidéken fürdőzésre alkalmas gyógyvíz található. így indult fejlődésnek a későbbi Miskolctapolca nevet viselő, nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is egyedülálló, idegenforgalmilag kuriózumnak számító, nagy látogatói tömeg befogadásra alkalmas, napjainkra fürdőparadicsommá vált északi fürdő, mely páratlan barlangfürdővel egészült ki. A fürdő emellett különféle frissítő masszázsokat, gyógytornát biztosít vendégeinek. Kirándulásunk alkalmával érdemes sétát tennünk a már említett, színes fafajokban gazdag park csónakázó tavának környezetében, a Békás-tónál, mely egy régi kráterben található, s amelyből közel 50 hőforrás tör a felszínre. A közelben található, barlangból kialakított Sziklakápolnában vasárnaponként római katolikus szentmise részesei is lehetünk. S ha még újabb látnivalók, esetleg kihívások után érdeklődnénk, vagy egyszerűen csak minden lehetőséget ki szeretnénk próbálni, a park közelében elkészült egy, a gyermekek, de felnőttek számára is élményt nyújtó kalandpark, melyben fára mászva, kötélen egyensúlyozva próbára tehetjük bátorságunkat, ügyességünket. Végezetül javaslom, hunyjuk be szemünket, s gondolatban repüljünk el egészen e borsodi tájig, s hagyjuk, hogy a képzeletünk bejárja e szinte gyógyító erejű vidéket. Országjáró hosszú utazásunk Magyarország egy újabb színfoltjának bemutatásával itt véget ért, de azt javaslom, ne tegye még félre képzeletbeli túrabakancsát. Lehmarm Katalin Gyászközlemények Kegyelettel őrizzük elhunyt munkatársaink emlékét. Besenczi Mihály (1962-2011) Besenczi Mihály, életének 49. évében, 2011. november 27-én elhunyt. Pakson, 1962. november 17-én született. 1978-tól 2006-ig volt az atomerőmű alkalmazottja, majd ezt követően az Ovit Zrt. munkavállalójaként a karbantartási igazgatóság gépész szerviz osztályán targoncavezetőként dolgozott. Besenczi Mihályt 2011. december 8-án a madocsai temetőben kísérték utolsó útjára. Virtin Ferenc (1939-2011) Virtin Ferenc paksi lakos, a paksi atomerőmű nyugdíjasa, 2011. december 3-án elhunyt. 72 évet élt. Születési helye Hóból, születési ideje 1939. március 13. A paksi atomerőműbe 1981. augusztus 19-én vették fel. Az armatúra karbantartó osztályon karbantartó lakatosként dolgozott. 1993. december 30-án vonult nyugállományba. Nyugdíjas kollégánkat 2011. december 14-én a paksi Fehérvári úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Kzné