Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-11-01 / 11. szám
4 2012. november J±> >wr mym paksi atomerőmű Újabb támogatások a térség fejlesztéséért Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (JETA) október 17-én, Tolnán tartott kuratóriumi ülésén hirdette ki idei második pályázati fordulójának eredményét. Az alapítványhoz 30 pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege meghaladta a 335 millió forintot. A kuratórium a rendelkezésére álló 204 millió forintot teljes egészében odaítélte. Ez a forrás a kedvezményezett térségekben mintegy 3 milliárd forint további fejlesztést eredményez. A támogatott beruházások között szerepel a Solt városában kiépülő biomassza alapú fűtőmű és közműrendszer, Homokmégyen a közösségi konyha korszerűsítése, Öregcsertőn a település központjában létesülő fedett buszmegálló, Faddon ésTengelicen a megújuló polgármesteri hivatali épület. A támogatásból kialakításra kerülhet Pakson a fogyatékkal élők és idősek napközi otthona, Ordason felújíthatják a mini sportpálya burkolatát, Dusnokon pedig az iparterület ivó- és tüzivíz ellátásának megoldása nyithat lehetőséget újabb vállalkozások betelepüléséhez. A kuratóriumi ülésen az eredményhirdetés mellett elfogadták az alapítvány 2012. első háromnegyedévi pénzügyi beszámolóját, és a korábbi nyertes pályázatokkal kapcsolatos monitoring jelentést. Hamvas István a kuratórium elnöke, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a pályázat az alapító okiratában megfogalmazott célokra biztosított támogatási lehetőséget, elsősorban a környező települések önkormányzatainak és azok intézményei számára. A kuratórium mérlegelte a beérkezett pályázatokat, melyek összesített igénye jóval meghaladta a rendelkezésre álló keretet, a 204 millió forintot 17 önkormányzat részére ítélte meg. Az alapítvány beszámolóját az Atomerőmű Igazgatósága a korábbi ülésein megtárgyalta, elfogadta és munkájáról elismerően szólt. LAnna Nem szükséges egyetlen erőművet sem leállítani Az Európai Bizottság közleményben adott tájékoztatást a nukleáris ellenálló képességi próbákról, melyek során megállapítást nyert, hogy az európai atomerőművek általában véve magas biztonsági színvonalon üzemelnek. Mindemellett további biztonságjavító intézkedéseket bevezetését ajánlják. A nemzeti biztonsági hatóságok megállapították, hogy nem szükséges egyetlen atomerőművet sem leállítani. Ez a legfontosabb üzenete az úgynevezett nukleáris ellenálló képességi próbák eredményeit bemutató, az Európai Bizottság által közzétett közleménynek. Az egyes atomerőművekben az adott helyzetnek megfelelően alkalmazandó speciális intézkedésekre vonatkozó ajánlások megfogalmazásán túl az ellenálló képességi próbák arra is rámutattak, hogy nem mindenütt érvényesülnek a nemzetközi előírások, illetve gyakorlati megoldások. Emellett a fukusimai baleset tanulságait is le kell vonni. Ezek közé tartozik a földrengés- és vízárveszély kockázatszámítása, a helyszíni földmozgásmérő műszerek, a szűréses hermetikus téri szellőztető rendszerek és a súlyos balesetek elhárítását szolgáló eszközök alkalmazása, valamint veszélyhelyzeti tartalék-vezérlőterem létesítése. A nemzeti szabályozó hatóságok 2012 végéig elkészítik és közzéteszik a megvalósítási ütemtervet is tartalmazó nemzeti cselekvési tervüket. Ezeket a dokumentumokat a szakértők 2013 elején átvizsgálják, és megállapítják, hogy az ellenálló képességi próbák nyomán megfogalmazott ajánlások gyakorlati végrehajtása mennyire mutat egységes és jól átlátható képet szerte Európában. A tervek szerint a Bizottság 2014 júniusában a nemzeti szabályozó hatóságokkal szorosan együttműködve jelentést fog közzétenni arról, hogy az ellenálló képességi próbák kapcsán megfogalmazott ajánlásokat mennyiben sikerült érvényesíteni a gyakorlatban. Forrás: http://ec.europa.eu V4 energetikai együttműködés: kihagyhatatlan az atomenergia A Magyar Mérnöki Kamara „Energetikai együttműködés a V4 országokban: harmonizáció, hálózati kapcsolatok, ellátásbiztonság” cimű, Budapesten rendezett októberi nemzetközi konferenciája Kovács Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkárának nyitó előadásával kezdődött. A külföldi előadók mellett számos, a hazai energetikában is közismert előadó vett részt az egész napos programon, köztük Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója is, aki a magyarországi nukleáris erőmű kapacitásról beszélt. A konferencia célja volt bemutatni a Visegrádi országok (V4-ek) közös érdekeit és lehetőségeit az energetika területén, az EU energiapolitikák fényében. A konferenciát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Külügyminisztérium szakmai támogatásával rendezték meg, egyik kiemelt támogatója pedig a Paksi Atomerőmű volt. Kovács Pál előadásában annak a reményének adott hangot, hogy a konferencia betölti hivatását, és sikerül meghozni azokat a döntéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megvalósítsuk céljainkat ebben a régióban. Az EU ugyanis ambiciózus célokat nevezett meg (például a széndioxid-kibocsátás csökkentése terén), ami számos fejlesztést igényel az érintett országoktól. Ezen elvárások teljesítéséhez több kiegészítő intézkedésre van szükség, például garantálni kell a rugalmasságot, az intelligens hálózatokat és az energiatárolás problémáját is meg kell oldani. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a magyarországi nukleáris erőmű kapacitásról tartott előadást. Mint bevezetőjében hangsúlyozta: a nukleáris fűtőanyagok legfőbb szállítói Kanada, Ausztrália, és ide sorolható még Dél-Afrika is, vagyis olyan országok, ahonnan mint biztos forrásokból Magyarország is be tudja szerezni a szükséges fűtőelemeket, valamint itthon is rendelkezünk urán kitermelési lehetőséggel. Ez utóbbi lehetősége éppen a közelmúltban került ismét szóba a Mecsekben, ahol egy ausztrál cég, a Wildhorse indítaná újra a bányászatot. Az új paksi blokkokról szólva azt mondta, hogy a jelenlegi blokkok az üzemidő hosszabbítást követően 2032-37 között fognak leállni, így néhány évig majd egyszerre fognak működni az új blokkokkal, vagyis pár évig hat nukleáris blokk működhet Pakson. Mayer György Épülhet a Déli Áramlat AZ MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlési jóváhagyását követően, október 31-én Budapesten aláírta a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást Baji Csaba elnök-vezérigazgató és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese. Baji Csaba elmondta, hogy meghozták a végső döntést a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről. A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti 229 kilométeres gázvezeték kapacitása évi 30 milliárd köbméter lesz, a beruházás költsége 600 millió euró (mintegy 200 milliárd forint), ennek 70 százalékát fedeznék hitelből. A tervek szerint a kereskedelmi üzem 2016. január 1-jén indulhat. Az MVM az MFB-től vette meg a részesedését. A nemzeti energetikai cégcsoport a kormány döntésével összhangban dolgozik a gázvezeték projekten, amely illeszkedik az MVM stratégiájába. Alekszandr Medvegyev jelezte, hogy a Déli Áramlat gázvezeték létesítési projekt magyar partnereinkkel közös megvalósítása fontos eleme az európai energiabiztonság új szerkezetének. Ez a rendszer képes lesz Európai partnereik számára folyamatos gázellátást biztosítani, Magyarország számára pedig hosszú távú előnyöket és stabilitást nyújt, többek között számos munkahelyet teremtve. Mayer György Oroszország és Magyarország 2008 februárjában írta alá azt a kormányközi megállapodást, amely szerint hazánk csatlakozik a Déli Áramlat gázvezeték projekthez. 2009. március 10-én a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) együttműködési alapszerződést kötöttek a gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről, majd 2010. január 29-én aláírták a Déli Áramlat Magyarország Zrt. vegyesvállalat alapító dokumentumait. 2011 októberében a Magyar Kormány az MFB helyett az MVM Zrt.-t jelölte ki a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megvalósítására. \_____________________________________________) Kormányközi megállapodás 2012. október 17-én Magyarország, Oroszország és Ukrajna kormánya közös megállapodást írt alá az Ukrajna területén át Magyarország és Oroszország között történő nukleáris üzemanyag szállításról. A megállapodást hazánk képviseletében az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója, ár. Rónaky József, Oroszország részéről a Roszatom nemzetközi együttműködésekért felelős helyettes-főigazgatója, Nikolai Spasskiy, ukrán oldalról pedig az Állami Nukleáris Szabályozási Főfelügyelet elnöke, Olena Mykolaichuk írták alá. A megállapodás az Oroszország és Magyarország közötti, Ukrajna területén keresztül történő nukleáris üzemanyag szállítás főbb szabályait határozza meg, és a három ország által 1992. december 29-én kötött, eddig hatályos együttműködési megállapodást váltja fel. Az új megállapodás megkötését a nemzetközi környezet változása, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása, az atomenergiát érintő jogszabályi háttér fejlődése, valamint a szigorúbb nukleáris biztonsági követelmények tették szükségessé. Oroszország és Ukrajna a magyar megállapodáshoz hasonló egyezményeket kötött korábban Bulgáriával (2006) és Szlovákiával (2010). OAH
