Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
2012. október 17 rhym paksi atomerőmű mmmm Példamutatás - Egy eszes ESZI-s Pd/fi Nikolett, az ESZI 12. a osztályos tanulója a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok által kiírt országos fizika mérési feladatok versenyében az előkelő 6. helyet nyerte el. A lehetséges 54 pontból megoldásaira 46-ot kapott. Már az általános iskolában is kitűnő tanuló volt. A Hevesy György Kémiaversenyen megyei szintű helyezést ért el. Tagja volt az általános iskolai énekkarnak. Emellett atletizált, és a labdajátékokat is szerette, kapus volt a kézilabdacsapatban. Jó alapokkal jött tehát az ESZI-be Kölesdről. Nikolett kollégista és fizika szakkörös. Szorgalmának és kitartásának köszönheti, hogy az egyre nehezedő feladatok megoldásait szépen kidolgozva, határidőre tudta beküldeni. Többször kapott maximális pontszámot, jutalompontot. A szakkörben segítenek ugyan, de a feladatokat önállóan kell megoldani. Néha előre kell tanulni, mert a tanmenetben még nem vették a megoldáshoz szükséges részeket. A mérési hibák értékelése közben még követ el hibákat - ezen javítani kell, mert pontokat veszt vele - jegyezte meg önkritikusan. Osztályával a napokban jöttek meg Olaszországból. Egy életre szóló élmény volt számára - még nem járt külföldön. Már készül az érettségire, fizikából letette az osztály vizsgát, és most ősszel az előrehozott érettségit is megkísérli. Sok sikert a továbbtanuláshoz! gyulai Ifjú innovátoraz ESZI-ből Kuti Lívia, 12. b osztályos tanuló, a 21. alkalommal kiírt kétfordulós Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen második helyezést ért el 59 pályázó közül, Windows Phonera írt BigMapsre épülő navigációs alkalmazásával. Lívia a következőket mondta el pályamunkájáról és önmagáról:- A program alapötlete egy fesztiválon jutott az eszembe, mikor mobil telefonon egymást kerestük. A feladat megfogalmazása során a funkcióját kibővítve segélykérésre is alkalmassá tettem. Nem csoda hát, hogy a bírálók beválasztották a kidolgozandó témák közé. A kidolgozáshoz a Microsofttól sok segítséget kaptam: tananyagot, szoftvert, vagy épp egy pár napos tréninget, hála főleg Szilágyi Bernadettének, a Microsoft Korlátlan Lehetőségek Program menedzserének. Közvetlenül a versenyfeladat kidolgozásához konzulenst is kaptam, Komjáthy Szabolcs személyében. A júliusi díjátadó és kiállítás óta most fogom újra bemutatni az alkalmazást, már teljes és piacképes formájában Budapesten, a Science Parkban, az Ericsson Kutatás-fejlesztési Központjában a Kutatók Éjszakáján. Ebben a tanévben fogok érettségizni. Utána a Budapesti Műszaki Egyetemre szeretnék bekerülni. Nagy segítséget jelent ehhez a versenyen elért eredményem, ami a felvételinél plusz 20 pontot jelent majd. Végzett informatikusként a Microsoftnál szeretnék dolgozni. Kuti Lívia a nagyteljesítményű és felhasználóbarát számítástechnikai projektet kidolgozó legjobb pályázónak járó különdíjában részesült Szabó Lóránt Zsolt társaságában. Mindketten ellátogathatnak a Google zürichi központjába. Líviának egy látogatás egyeztetés alatt áll a New York-i Microsoft központba is. Nem ez volt az első díj, amit idén átvehetett. Februárban a Biztonságosabb Internet Napja rendezvényen már első díjat kapott egy klasszikus mese, a Piroska és a farkas átdolgozásával. A nyertes videó a www. saferinternet.hu weboldalon megtekinthető.-Végigvinni egy ötletet a megvalósításig rendkívül szép feladat, hatalmas kihívás, és főleg az érdekel, hogyan lehet az alkalmazást kis részletekre bontani és hogyan lehetne csoportmunkában is dolgozni, mint ahogyan azt a „szoftver-iparban" végzik. Most nagyon sok tanulás, kutatás kell a részletes kidolgozáshoz, ami egyben rengeteg időt is igénybe vesz, de mindig is szerettem és szeretem ezt csinálni - mondta még el Lívia. gyulai Komjáthy Szabolcs, Kuti Lívia, Szilágyi Bernadette Az atomenergia szerepe a jövő szénmentes energetikájában Az OECD Atomenergia Ügynöksége (OECD-NEA) idén tette közzé tanulmányát, melyben kritikai analízis alá veti az atomenergia lehetséges szerepét az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás csökkentésében. A dokumentum különböző forgatókönyvek alapján vizsgálja a kibocsátások csökkentéséhez szükséges atomerőmű-építések ütemét, figyelembe véve a meglévő atomerőművek üzemidejét. A tanulmány leszögezi: az atomerőművek közvetlenül nem bocsátanak ki üvegházhatású szén-dioxidot. A teljes nukleáris ciklus más elemeiben volumenében hasonló a magújulókéhoz az ÜHG-kibocsátás, és több mint egy nagyságrenddel kisebb a fosszilis energiatermelés kibocsátásánál. A különböző forgatókönyvek analízise alapján megállapítható, hogy a jövőben az atomenergia meghatározó módon hozzájárulhatna a kibocsátások jelentős csökkentéséhez, amennyiben képes lenne a világ áramtermelésének egyharmadát szolgáltatni 2050-re. Ez a részarány elengedhetetlenül szükséges lenne a világ áramtermelő szektorának 90%-os C02 kibocsátás csökkentéséhez, párhuzamosan a megújulok még nagyobb ütemű térnyerésével, a szén-dioxid elválasztási és tárolási technológiák (CCS) széleskörű alkalmazásával és az energiahatékonyság jelentős növelésével. Az atomenergia jelenleg csökkenő ütemben 13,4%-kal részesedik a világ áramtermeléséből. Ez a csökkenés azonban várhatóan megáll az utóbbi években megindult új építkezések nyomán. A fukushimai baleset és a világgazdasági válság miatt 2011- ben az új atomerőművek építése világszerte megtorpant, de vannak bíztató jelek arra nézve, hogy ez a visszaesés csak pillanatnyi. A tanulmány szerint 2020-ig évi 16 GWe, a század 20-as éveiben évi 20 GWe, a 30-as években 36 GWe, 2040-től pedig évi 42 GWe új atomerőmű-kapacitás megépítése szükséges ahhoz, hogy az ÜHG kibocsátás csökkentési célként kitűzött 1200 GWe kapacitást elérjük 2050-re. Ami a jelenleg működő atomerőműveket illeti, az üzemidő-hosszabbítási projektek lehetővé teszik, hogy az atomenergia-kapacitás folyamatosan bővüljön 2030-ig. Ezután azonban az elöregedő erőművek leállása miatti kiesést csak fokozott erőmű-építési ütemmel lehet kompenzálni. A nukleáris expanzió előtt álló kihívásokat a tanulmány az alábbiakban összegzi: A finanszírozás nehézségei, különös tekintettel az építkezés elhúzódása miatti pénzügyi kockázatokra. Az építés ipari-kapacitási és humán erőforrás korlátái. A lakosság atomenergia iránti bizalmának viszszaszerzése. A radioaktív hulladék biztonságos kezelésének demonstrálása, beleértve a nagyaktivitású hulladék elhelyezésének megvalósítását. Az atomenergia térnyerése új országokban a proliferációs problémák sikeres kezelése mellett. Az üzemanyag-ellátás megbízható biztosítása, tekintettel az atomreaktorok tervezett 60 éves élettartamára. Fentieken kívül meg kell említeni, hogy a fúkushimai baleset után a fokozódó biztonsági követelmények miatt számítani kell a beruházási költségek és az erőműépítések időtartamának növekedésére. Ugyanakkor a növekvő biztonság megnyugtatóan hathat a lakosságra. Újabb energiapiaci fejlemény, hogy a földgáztartalékok az előrejelzettnél jóval nagyobbak, a nem-konvencionális források kitermelésének gazdaságossá válása miatt. A gáz flexibilis energiaforrás, ez a tény a csökkenő árral együtt fokozott felhasználásra ösztönöz, azonban a növekvő C02 és metán-kibocsátás veszélyeztetheti a globális éghajlatváltozás elleni harc sikerét. A kihívások megválaszolásában fontos szerep hárul az atomerőművek működtetőire és a független szabályozó hatóságokra, amelyek az erőművek biztonságos működtetésével és a nukleáris projektek átláthatóságának biztosításával növelhetik a lakosság bizalmát. Más hasonló tanulmányokkal összhangban a szóban forgó is hangsúlyozza, hogy a sikeres nukleáris expanzió egyik alapvető feltétele a szilárd kormányzati támogatás. A kormányoknak biztosítaniuk kell a megfelelő jogi, szabályozási és piaci feltételeket. A nukleáris szabályozás országok közötti harmonizációja szükséges az engedélyezési és építési idő csökkentéséhez, ezzel párhuzamosan mérsékelve a beruházási költségeket. Fontos kormányzati feladat a kutatás-fejlesztés-innováció elősegítése az energia-technológiák terén. Ugyanakkor e technológiák piaci érettségének elérésekor biztosítani kell az egyenlő versenypiaci feltételeket. Ebbe beletartozik az energiatermelési technológiától független kibocsátás-kereskedelem megteremtése is. forrás: OECD-NEA, 2012: http://www.oecd-nea.org/nsd/ reports/2012/nea6887-role-nudear-low-carbon.pdf Szerbin Pável Technológia ÜHG kibocsátás, tonna C02 eq/GWh Átlag Legkisebb érték Legnagyobb érték Lignit 1054 790 1372 Szén 888 756 1310 Olaj 733 547 935 Földgáz 499 362 891 Nap (fotovoltaikus) 85 13 731 Biomassza 45 10 101 Atom 29 2 130 Víz 26 2 237 Szél 26 6 124 Különböző energiatermelési technológiák ÜHG-kibocsátása: forrás: WN A, 2011 Atomerőmű kapacitás létesítése a világon 1978 és 1987 között, valamint a kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez szükséges kapacitások 2050-ig, GWe
