Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-08-01 / 8-9. szám
2012. július 1-től a WANO Moszkvai Központ helyi képviselője Lakatos Gábor, akivel új munkaköréről beszélgettem.- Milyen állomásokon keresztül jutott el pályafutásod az új munkakörödhöz?- 1982-ben kerültem a Paksi Atomerőműbe, az operatív üzemviteli csapathoz, ahol 10 évig villamos szolgálatvezetőként dolgoztam. Ez időszak alatt - a napi rutinfeladatok mellett - üzemzavarok kivizsgálásával kezdtem el foglalkozni. Ez a tevékenységem vezetett át a következő munkaterületre, a biztonsági igazgatóságra, ahol 1992-től biztonsági mérnökként dolgoztam. Ekkor elsődleges feladatom az eseménykivizsgálás volt, illetve az üzemviteli személyzet tevékenységét független ellenőrzőként nyomon követni, a felmerülő hibákat korrigálni, a szabálykövető munkavégzést támogatni. Mielőtt azonban rutinná vált volna ez a tevékenység, felkértek a villamos üzemviteli osztály osztályvezető-helyettesi, majd osztályvezetői feladatainak ellátására. Közben több, biztonsági kérdések-2012. augusztus-szeptember mmmm <©> ' mym paksi atomerőmű ■ ■numrasnai 15 Gyakorlat teszi a mestert Régi mondás, de ma is megállja a helyét. Akár alapképzésről, akár felsőfokú szakképzésről legyen szó, ahhoz, hogy sikeresen végezzenek a hallgatók egy felsőoktatási intézményben, kötelesek a képzési idejük egy bizonyos részét a szakjuknak megfelelő szakmai gyakorlaton eltölteni. Ennek célja az évek alatt szerzett tudás és készségek gyakorlatban való hasznosítása, egy valós munkakörnyezet megismerése, a tapasztalatszerzés. Ezért idén nyáron is új és feltűnően fiatal arcokkal gyarapodott a műszakos járatok utazó tábora: így váltam én is diákból dolgozó emberré. A paksi atomerőmű számtalan szakterületen biztosít lehetőséget nyári gyakorlat elvégzéséhez. Intézményi kommunikátorként a különböző külső kommunikációs tevékenységekbe nyertem betekintést. Az Atomerőmű működéséhez elengedhetetlen a lakossági elfogadottság, ezért a villamosenergia termelés mellett fontos feladat a lakosság folyamatos tájékoztatása. Ezt a feladatot látja el a Tájékoztató és Látogatóközpont, valamint a még újdonságot jelentő Atomenergetikai Múzeum is. Ez utóbbi, a raktárcsarnokból kiállító térré avanzsált épület már hónapok óta fogadja a látogatókat, ám a végkifejlet még várat magára: rengeteg a tennivaló ahhoz, hogy igazán színvonalas szakmúzeumot mondhassunk magunkénak, amely a laikus emberek számára is érthető és érdekes információkkal szolgál. Jól jött tehát a segítség, hiszen az üzemtörténeti gyűjtemény folyamatosan bővül, előbb-utóbb megtelnek a polcok a könyvtárban, CD-tárban és adattárban a kutató- és gyűjtőmunkának, illetve a körültekintő dokumentálásnak köszönhetően. Kilenc héten keresztül lehettem fogaskerék a gépezetben, és szerezhettem tapasztalatot arról, hogy milyen összetett is egy ilyen nagyvállalat működése, miért szükséges a szabályok és előírások betartása, mennyire fontos a csapatmunka és hogyan is lett az erőmű „Életünk része, jövőnk energiája". Sütő Irén kel foglalkozó nemzetközi konferencián voltam jelen, például Chicagóban egy átfogó nukleáris biztonsági képzésen, NAÜ workshopot vezettem Dél-Koreában, vagy WANO vizsgálaton vettem részt Three Mile Islandben. Mindezek után, a megfelelő belső és külső tapasztalatok birtokában gondolkodtam el azon, hogy a közel harminc éves atomerőműves tevékenységemet hogyan lehetne megújítani, hogyan lehetne olyan területen munkálkodni, ami számomra, a Paksi Atomerőmű és az iparág számára egyaránt hasznos.- így találtál rá a WANO által meghirdetett álláspályázatra?- Az első ilyen pályázatot 2010-ben írták ki, a WANO Moszkvai Központjába kerestek tanácsadókat. Az elbírálás sikeres volt, a szakmai kvalitásaim megfelelőnek bizonyultak, de akkor még kevésbé jól beszéltem oroszul. Ugyanakkor jelezték felém, hogy várhatóan 2012-ben új pályázat kerül kiírásra, és bíztattak, hogy ismét jelentkezzem. A pályázatot végül ez év elején kiírták, én jelentkeztem, és kiválasztottak a WANO műszaki tanácsadójának, illetve helyi képviselőjének.- Milyen feladataid vannak az új munkakörben?- A WANO központi testületéi a szervezet jövő-Új feladatkörben beni szerepét - a fukushimai atomerőmű balesete kapcsán - három területen határozták meg. Egyrészt a vizsgálatok hatékonyságának növelése, másrészt a vizsgálatok során feltárt erősségek, gyengeségek mérhetővé és hitelessé tétele, a harmadik pedig, hogy hatásos legyen a végrehajtás, azaz folyamatos legyen az egyes vizsgálatok során elhatározott feladatok nyomon követése, illetve kiemelt feladat információt adni az aktuális jó gyakorlatokról, kérdésekről. Ehhez a munkához szükségessé vált a WANO tanácsadói létszámát növelni, oly módon, hogy 2013-ra minden erőműben legyen egy helyi képviselő, akinek fő feladata az erőművekben a vizsgálatok lefolytatása. Ez azt jelenti, hogy egy évből mintegy hat hónapot külső erőművekben történő vizsgálatok végzésével, vizsgálatokban való közreműködéssel fogok tölteni, amikor pedig itt vagyok, a feladatom a kapcsolattartás a helyi vezetőkkel, szakemberekkel. Hangsúlyozom, hogy a WANO és a helyi képviselő sem felügyeleti, vagy hatósági szerv. A WANO egy olyan szervezet, ami az atomerőművek támogatására, segítésére jött létre. Ezen belül mozog a helyi képviselőknek is a tevékenységi köre, felelőssége, miszerint a helyi képviselő segít, támogat, nyomon követ és figyelemmel kíséri az eseményeket. Bízom benne, hogy ez a fajta gondolkodás mind nagyobb teret kap a Paksi Atomerőműben is, és azt segíti elő, hogy az erőmű az egyes feladatoknál a legjobb megoldást válassza. Másik elképzelésem a WANO belső életével kapcsolatos kommunikáció működtetése, közvetíteni - akár az Atomerőmű újságon keresztül is - a WANO regionális vagy központi szervével kapcsolatos hasznos információkat.- Közel tíz éves sikeres vezetői múlt után mi motivált erre az új feladatra?- Amikor értékeltem a saját tevékenységemet, azt láttam, hogy minden olyan erkölcsi és szakmai elismerést megkaptam, amit elérhettem (Céggyűrű kitüntetés, Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője Díj). Azt a fajta munkát, amit az utóbbi nyolc évben végeztem, kiteljesedni láttam. Megtörtént egy nagyarányú generációváltás, kinevelésre került egy vezetői utánpótlás csapat. Megfelelő vezetői és szakembergárda áll rendelkezésre az osztályon, amely ugyanolyan színvonalon el tudja látni a feladatokat, mint az én irányításom alatt. Ugyanakkor éreztem, illetve érzek még magamban olyan késztetést, hogy az eddig megszerzett tudásomat, tapasztalataimat tovább hasznosítsam, ezért döntöttem úgy, hogy kilépek erre a nemzetközi színtérre. Lászlóné Németh Ilona Fejezetek a Munka Törvénykönyvéből A 2012. július 1-jével hatályba lépett új Munka Törvénykönyv rendelkezései közül a munkavégzés helyére és a munkaközi szünetre vonatkozó szabályokat tekintjük át. A munkavégzés helye Az új törvény szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Míg a korábbi szabályok szerint a munkahelyet mindenképpen fel kellett tüntetni a munkaszerződésben, addig 2012. július 1-jétől ez nem kötelező. Ha a felek a munkaszerződésben kifejezetten nem rögzítik a munkavégzés helyét, úgy a „szokásos” munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni. A „szokásos” munkahely meghatározása akkor okozhat gondot, ha a munkavállaló nem egy állandó helyen dolgozik. Ilyen esetben a munka természetéből eredően a munkavállaló nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, hanem azon kívül, „terepen dolgozik”, például ha postás, villanyszerelő vagy futár. Az új szabályozás szerint a változó munkavégzési hely fogalma megszűnt, annak azonban nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkahelyet egy tágabb földrajzi egységként jelölje meg. Például, a munkavégzés helye egy egész város vagy megye, esetleg egy nagyobb tájegység. Ilyen esetben e területen bárhol kötelezhető munkavégzésre a munkavállaló. A munkahely meghatározásának jelentősége az, hogy attól eltérő helyen a munkavállaló csak a beleegyezésével foglalkoztatható. Ugyanakkor, átmeneti jelleggel a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (illetve munkakörben) foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak ideiglenes lehet, amelyet két további korlátozással is kiegészít a törvény. Egyrészt, e változással a munkavállaló alapbére nem csökkenhet, másrészt egyes védett munkavállalók más helységben végzendő munkára egyoldalúan nem kötelezhetők. A törvény ide sorolja a terhes nőt gyermeke hároméves koráig, a 16 évnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő, vagy a hozzátartozóját tartósan, személyesen gondozó munkavállalót, illetve a legalább 50%-osan egészségkárosodott személyt. Azonos településen belül azonban a munkáltató e személyeket is foglalkoztathatja a szerződéstől eltérő munkahelyen, átmenetüeg. Munkaközi szünet A munkaközi szünet célja, hogy a munkaidőt megszakítva lehetőséget biztosítson a munkavállalónak az étkezésre, dohányzásra, mosdóhasználtra, rövid pihenésre. A munkaközi szünet minden munkanapon megilleti a munkavállalót, ha aznap a munkaidő mértéke meghaladja a hat órát. A szabályt akkor is alkalmazni kell, ha ezt a mértéket a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidővel együtt éri el a munkavállaló munkaideje, illetve akkor is, ha az adott napon csak rendkívüli munkavégzés történik (pl. a heti pihenőnapra is munkavégzést rendel el a munkáltató). A munkaközi szünet időtartama minimum 20 perc. Az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a munkaidő mértéke a napi 9 órát meghaladja, a munkavállalónak további 25 perc szünet jár. Például, ha a munkavállaló 12 órás műszakban dolgozik, egy 20 és egy 25 perces munkaközi szünetre jogosult. A törvény a munkaközi szünet maximális mértékét is meghatározza. Eszerint sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem írhat elő 1 óránál hosszabb munkaközi szünetet. A törvény szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünet ezért - a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót kivéve - nem része a munkaidőnek, ezért díjazás sem jár erre az időre. Például, ha a munkavállaló napi 8 órát dolgozik, úgy legalább 8 óra 20 percet kell a munkahelyén tölteni, hiszen a 20 perces munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe. A munkaközi szünet kiadását - céljához igazodóan - nem lehet a munkaidő elejére, vagy végére időzíteni. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzést megszakíthassa, és munkavégzési helyét elhagyhassa. Erre az időre számára semmilyen munkavégzés nem rendelhető el. Lászlóné Németh Ilona
