Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
2012. május 24 Babahírek Nevem Horváth Barna, a szekszárdi kórház szülészeti osztályán jöttem világra 2012. április 11-én. Születésemkor a súlyom 3340 gramm volt, és 53 centiméter hosszú voltam. Nyugodt, kiegyensúlyozott, jól evő kisbaba vagyok, aki szinte az egész napot átaluszsza. Apa, Horváth Gábor, a karbantartási igazgatóság turbina- és forgógép-karbantartó osztályon nukleáris karbantartó lakatos. Anya, Horváth Katalin, a születésem előtt a szekszárdi kórház szemészeti osztályán ambuláns nővérként dolgozott. Kecskeméti Dávidnak hívnak, Szekszárdon születtem 2012. március 23-án 21 órakor, 3640 grammal és 55 centiméterrel. A családba második fiúgyermekként érkeztem. Jó étvágyam van, és este szépen elmegyek aludni, de nappal sokat szeretek ébren lenni. Mostanában kicsit hasfájás vagyok, de szüleim bíznak abban, hogy hamarosan kinövöm ezt a rossz szokásomat. Édesapám, Kecskeméti József, a biztonsági igazgatóság anyagvizsgálati osztályán a főberendezés vizsgálati csoportban dolgozik, anyagvizsgálóként. Édesanyám, Tombi Mónika, jelenleg otthon van velem és Ákos nevű bátyámmal. Lozsi Zalán vagyok, a pécsi kórházban születtem 2012. március 15-én. Súlyom ekkor 3370 gramm volt, a magasságom 49 centiméter. Születésem óta sokat eszem és alszom, bár az alvás időpontját nem mindig sikerül összehangolni a szüleim kívánságával. Biztosan jó baba vagyok, mert mindenki nagyon szeret: anya, apa és a bátyám is. A bátyám két és fél éves, jelenleg bölcsődés, de rövidesen már óvodába fog járni. Apa, Lozsi Gábor, reggelente elmegy a munkahelyére, az üzemviteli igazgatóság vegyészeti technológiai osztályára, ahol üzemvezető. Anya, Lozsiné Tóth Tímea, az MVMI Informatika Zrt.-nél dolgozik, mint gazdasági elemző, bár mióta megszülettem egész nap velem van. Rikli Balázsnak hívnak, 2012. március 18-án születtem Szekszárdon. Születéskori súlyom 3180 gramm, magasságom 56 centiméter volt. Van egy testvérem, Barnus, aki már három és fél éves, és nagyon várta a születésemet. Jó étvágyú, nyugodt, mosolygós baba vagyok, a szüleim szerint nagyon hasonlítok a bátyámra. Apukám diagnosztikai technikusként dolgozik a műszaki igazgatóságon, az mfo diagnosztikai csoportjában, anyukám, Rikliné Reich Erika, az erőmű műszaki könyvtárában könyvtári szakértő, az Erbe munkavállalójaként. Nevem Szabó Panni, a szekszárdi kórházban láttam meg a napvilágot 2012. március 31-én. Amikor megszülettem 3710 gramm volt a súlyom és 59 centiméter a magasságom. Sokat eszem, alszom, és nagyon csendes, jó kisbaba vagyok. Szüleim nagyon örülnek, hogy a születésemtől eltelt idő óta több mint egy kilót híztam. Három testvérem van, a második lány vagyok a családban, és van két bátyám is. A testvéreim nagyon büszkék rám! Édesapám Szabó Károly, aki turbina gépészként dolgozik az üzemviteli igazgatóság turbina osztályán, édesanyám tanárnő, de most főállású anyuka. Ulrichshoffer Lili vagyok, a pécsi klinikán születtem 2012. március 18-án, 3460 grammal és 50 centiméterrel. A nagy nap óta én lettem a család kis kedvence. Nagyon élvezem, amikor a szüleim vagy a nagyszüleim karjaiban pihenhetek. Jó az étvágyam, szépen gyarapszom. Szeretem, ha fürdetnek, vagy ha nagyokat sétálnak velem a friss levegőn. Apukám, Ulrichshoffer Barna, főgépész az üzemviteli igazgatóság turbina osztályán, anyukám pedig tanárnő a paksi katolikus iskolában. LILI <Q> mym paksi atomerőmű Húsvéti kupaezüst Szolnokról Kellemes meglepetésre bejutott a fináléba az Atomerőmű SE férfi kosárlabda-csapata a húsvétkor megrendezett Magyar Kupa négyes döntőjében. Együttesünk elődöntős ellenfele az Albacomp volt, melyet néhány nappal korábban bajnokin már sikerült legyőzni. Ezúttal is a mieink örülhettek, ám április 8-án egészen más forgatókönyv érvényesült, mint a március 31 -i paksi összecsapáson. Szolnokon repülőrajtot vett az ASE, előnyét gyorsan tíz pont fölé tornázta, s azt egészen a 3. negyed végéig meg is tudta tartani. A Vojvoda, L. Williams, Frost és Kámán húzta paksiak eredményesen verték vissza az Álba felzárkózási kísérleteit, ám a hajrában az addig is remeklő El-Amin két hárompontos kosarával a fehérváriak 81-80-ra - a meccsen először - vezettek. Paksi időkérés után a hátralévő hét másodpercet arra kellett használniuk a piros-kékeknek, hogy dobás közbeni szabálytalanságot ítéljenek a Fejér megyeiek ellen. Így is történt, L. Williams pedig a megítélt három büntetőből az első kettőt bedobta. A harmadikat szándékosan, az idővel is játszva hagyta ki, az Albacomp már nem tudott indulni. A kupadöntőben a házigazda Szolnoki Olaj várt a mieinkre. A finálét nagyon jól kezdte a vendéglátó (11-0), ám a paksi csapat nem omlott össze, sőt egy nagyszerű, 24-8-as etappal ötpontos előnybe került. Az Olaj - elsősorban Trotter révén - nem hagyta elhúzni a látogatót, a nagyszünetre ki is egyenlített (43-43). A 3. negyed egyértelműen a Szolnoké volt, miközben (vagy éppen azért, mert) a paksiak egyre többet egyénieskedtek. Az improvizáció sok hibát eredményezett paksi oldalon, az Olaj pedig élt a felkínált lehetőséggel (67-52). Kimaradt büntetők is csökkentették ekkor az ASE esélyeit, ám a Duna-parti legények nagyot küzdve megint csak felzárkóztak (75-72). Az utolsó három percben aztán néhány vitatható, az ASE-t sújtó ítélet is kellett hozzá, hogy a Szolnok magabiztossá tegye győzelmét, megszerezve fennállása negyedik kupaaranyát. Az ASE tehát ezüstérmet nyert, mely az erőviszonyok ismeretében igen szép eredménynek számít, s jó alapot nyújtott az egy héttel később kezdődő rájátszáshoz. Együttesünknek pályahátrányból kellett nekifutnia a Körmend elleni negyeddöntőnek. Körtélyesi csípőfájdalommal vállalta a játékot, L. Williams térde viszont még ennyire sem jött rendbe. A gárda azonban remekül küzdve - öten is tíz pont felett dobtak -, végül csak hosszabbításban hajtott fejet a teljes csapattal kiálló hazaiak előtt (105-101). A három sikerig tartó párharc győztese a Falco-Sopron csata továbbjutójával játszik a fináléba kerülésért. Vöröss Endre Fontos pontok az MVM Paks neve mellett A megszerezhető 12 pontból 10-et begyűjtött az MVM Paks OTP Bank Ligában szereplő labdarúgó csapata. Ennek köszönhetően két pozíciót feljebb lépett. A jelenleg hatodik zöld-fehér alakulat két idegenbeli bravúrt is elért. Diósgyőrben és Pécsett diadalmaskodni ebben a szezonban csak keveseknek sikerült, de Hrepka Ádám és társai megmutatták, a zöld-fehérekkel a 2011 -2012-es szezon végéhez közeledve továbbra is számolni kell. „Boldogok vagyunk, remek csapatmunka volt. Több gólt is rúghattam volna, de én örülök a mostani duplának. Ellenfelünknek is voltak lehetőségei, végig nyílt volt a meccs, melyből most mi jöttünk ki jobban." - értékelt a Pécsett két találatot jegyző Hrepka Ádám. A Debrecen elleni hazai döntetlenje, valamint a Budapesti Honvéd legyőzése kellő önbizalommal kell, hogy felvértezze a gárdát a záró játéknapok előtt. „A kaputól 30 méterre eljutottunk, addig felépítettük támadásainkat, ott azonban elakadtunk. A jól záró védők közé nem tudtunk bejutni és két buta gólt kaptunk." - mondta el a találkozó után Supka Attila, a Budapest Honvéd vezetőedzője. „Megvolt a kezdeményezőkészség, illetve tudtunk váratlant húzni, ezért csak gratulálni tudok játékosaimnak. Bár az utóbbi időben jól teljesítünk, de a végjátékokba több pontatlanság csúszik, ezért nem tudunk nagyobb arányban nyerni, de a siker a legfontosabb." - összegzett Kis Károly a lefújást követően. A Haladás és a Zalaegerszeg otthonában vizitál még Kis Károly legénysége, a Vasast és a Ferencvárost a Fehérvári úton fogadja. Optimista jóslatok alapján a negyedik hely sem elérhetetlen, ami újra Európa Liga selejtezőt érhet. A csapat egyértelműen felszálló ágban van, míg a riválisok, így a Honvéd és a Kecskemét egyszeregyszer megbotlik, s emiatt lehet még előrébb lépni. Ha mutatott játék továbbra is eredménnyel párosul, ismét szép tavasza lehet az MVM Paks labdarúgó csapatának és szimpatizánsainak. Faller Gábor Az ASE sakkozói Az Atomerőmű Sportegyesület sakkozói magabiztos játékkal győzték le az éllovas Haladás VSE csapatát az NB I. Szabó László csoportjának 9. fordulójában. Az eredmény: ASE Paks 8,5 - 3,5 Haladás VSE. MGY totó Molnár < íyula
