Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

2012. május 20 >Wr mym paksi atomerőmű Emlékezés Atommese - 3. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ma már nyugdíjas munkatársa, dr. Babos Kálmán több éven keresztül dolgozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség­nél, és sok helyre eljutott. A fukushimai útjáról előző számainkban közreadott élménybeszámolójának a befejező részét közöljük. „Visszatérve a szobámba nekilátok az előkészületeknek. Két napot fogok dol­gozni. Az első nap Fukushima-Daicsi a cél. Itt két blokkot kell ellenőrizni. Ez 20-30 plombacserét, 6-8 ellenőrző kame­ra adathordozó cserét jelent. Ellenőrizni kell a friss üzemanyag tárolót is. A kiégett üzemanyag tározókban levő üzemanyag ellenőrzése is kötelező feladat a Cse­­renkov műszerrel. Ez elég aprólékos és időigényes feladat, de rendkívül látványos is egyben, hiszen a kiégett üzemanyagok csodálatos kék színben látszódnak. A szállodai szoba lassan átalakul nukleáris felügyelői dolgozószobává, és tele lesz mindazzal a holmival, amit a következő napokban felhasználok az erő­művekben. Mivel több blokkot kell ellen­őriznem nagyon fontos az eszközök, do­kumentációk különválasztása. A függönyt nem húzom be éjszakára, így aztán együtt ébredek az óceánból ki­emelkedő nappal. Feledhetetlen látvány. És bizony a halászhajók már tevékeny­kednek a messzeségben. Mintha táncot járnának, persze ez nem tánc, hanem a hálók mozgatása igényli ezt a mozdulat­sort. Korán van, így bőven akad időm még egyszer ellenőrizni a szükséges felsze­reléseket, átfutni a várható nehézsége­ken, meglepetéseken. Mert meglepetés az mindig van, hol egy csavar nem akar engedni, hol egy plomba van lehetetlen helyen, hol nem akar kijönni az adathor­dozó. .. Taxival megyek a Fukushim-Daicsi erőműbe. Az út nem tart tovább tíz perc­nél. A szokásos üdvözlések után a kötele­ző egész test ellenőrzés következik. Bele kell feküdni egy mozgó ágylapba, amit behúz magába a sugárzásmérő beren­dezés. Elég kellemetlen érzés, az ember mellkasa fölött közvetlen ott a berendezés teteje. A mérés pár percet vesz igénybe. Az adatokat rögzítik, majd az erőmű el­hagyásakor kötelezően megismétlődik a művelet. Átöltözünk az erőmű által biztosított védőruhákba, felvesszük a sugárzás ellenőrző műszereket (természetesen van saját, önálló NAÜ-s sugárzásmérőm is) és az egyéb védőfelszereléseket. Itt már csatlakozik hozzám a japán Nukleáris Felügyelet embere is. A legtöbb ellenőrző műszert ugyanis a NAÜ és a ja­pán Nukleáris Felügyelet plombája együt­tesen védi. Irány a munka. Természetesen jön ve­lünk az erőmű képviselője is. A nap külö­nösebb meglepetések nélkül zajlik. Persze meleg van, hiszen az energiatermelés egy nukleáris erőműben forrósággal jár. Mire végzünk a másik blokkon is, már rég ki­izzadtam a tegnap esti marhasültet. Késő délután érek vissza az óceánra néző szállodába. Vár a fax a holnapi infor­mációkkal (és japánul is a taxisofőrnek). Jólesik a pontos és megfontolt munka. A szobámból ismét gyönyörködöm a Csen­des-óceán fenséges víztömegén. Másnap egyszerűbb a dolgom. Fukus­­hima-Dainiben csak egy blokkot kell el­lenőrizni, s azt is csak délután. így aztán, mivel együtt kelek ismét a nappal, reggel korán elvégzem a szükséges felkészülést a délutáni munkára. Reggeli után ráérek és besétálok a vá­roska központjába. Igazi pagodás japán házacskák. Hihetetlen tisztaság és fák, növények mindenütt. A házak többnyire régiek, de tökéletesen ápoltak. A keríté­sek általában kőből vagy téglából vannak. Nem nagyon lehet belátni az udvarokba. Elmegyek egy pagodás tetejű benzinkút mellett. A központban van egy energia­ház. Ezt az erőmű tartja fenn, mindenfé­le ügyes módon népszerűsíti a nukleáris energiát, főleg a gyermekek számára. Én is kapok zöld teát és szórólapokat. Szépen és melegen süt a nap. így az­tán visszafelé teszek egy kerülőt a Csen­des-óceán partjára. Az óceánhoz vezető út mentén különböző ültetvények van­nak. Természetesen nagyon sok a rizs, de számos másféle növény is látható. A Csendes-óceán partja ezen a ré­szen homokos, csak egy hatalmas szikla emelkedik, aminek tetején és oldalán fák nőnek. Nem túl sokan vannak a parton, egy hölgy egy nagy kutyát futtat a sekély vízben. Nem bírom megállni, bár hideg a víz, csak megkóstolom és térdig beleállok. Simogatják a lábam a partra gördülő hul­lámok, most nagyon szelídnek mutatja magát a végeláthatatlan óceán. Persze a hullámok simogatásában is érezni lehet a végtelen és folytonosan áramló energiát. Felfelé kapaszkodva a szálloda felé megállók egy zöldséges boltnál. Egy na­gyon öreg házaspár árul ott mindenféle gyümölcsöt, zöldséget. A pagoda tetejű ház alsó része a bolt, felső részében pedig laknak. Egy darab almát választok. Most én vagyok az egyetlen vevő, egészen fel­­villanyozódnak. Valószínűleg a nap első vásárlója is én vagyok. Mutatják, hogy van egy szebb, azt vegyem inkább. Kever­jük az angol és japán szavakat, ők japánul én inkább angolul. Gyönyörűen becso­magolják az almát, és számlát is kapok. Domo arigato - köszönik meg a végén, hogy náluk vásároltam, és természetesen meghajlással búcsúznak el. Én is önkén­telenül meghajlok, eszembe jut a japán köszönés - sajonara - és így búcsúzom el tőlük. Ballagok a szálloda felé és úgy ér­zem, szép a világ. A délutáni műszak a Fukushima Dai­­ni 3. számú reaktorblokkjában indul. Egy dolgot el kell, hogy mondjak. Én Magyar­­országon, a paksi atomerőműben váltam nukleáris szakemberré. Az ottani blokko­kon is lenyűgözőek a méretek. Itt azon­ban az 1100 MW villamos teljesítményű blokk belsejében még egy apró hangyá­nál is kisebbnek érzem magam. Ez már nem is erőmű, hanem az energiatermelés temploma. Az ellenőrzés rutinszerűen zajlik, egy kivétellel: az egyik ellenőrző kamerának a léptető kapcsolója szinte csak véletlensze­rűen működik. Majd a jelentésembe be­írom, hogy meg kell javítani. Most azon­ban körülbelül háromszoros időt vesz igénybe a kiszolgálása. Szerencsésnek érzem magam, hogy csak másnap reggel kell Tokióba mennem. Utóirat 2011. március 11-én délután hatalmas földrengés rázta meg Japán észak-keleti partvidékét. Az atomerőművek rend­ben le is álltak. A földrengés azonban az óceán mélyén szökőárhullámot indított el. A hatalmas cunami elérte és tönkre­tette a Fukushima Daichi létesítményt. Érdeklődésemre japán barátomtól pár nap múlva az alábbi üzenetet kaptam: „Kálmán San (úr), Köszönjük együttérzé­sedet és érdeklődésedet. Akiket kérdeztél, még élünk. A pusztítás rettenetes. Már sírni sem tudunk. Barátod, Ishi.” Ekkor vettem elő a Fukushimáról írt jegyzetei­met. Dr. Babos Kálmán Az új katasztrófavédelmi törvényről Befejező részét közöljük annak a beszélgetésnek, melyet Mácsai Antal mk. pv. ezredessel, a Tolna Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság vezetőjével az új katasztrófavédelmi törvényről folytattunk. A harmadik pillér a tűzoltóságokat érinti. A törvénycso­magban foglalt változások több ütemben léptek és lépnek érvénybe. Befejeződött az összes tűzoltóságnál megtartott átfogó ellenőrzés, amelynek célja a kiinduló állapot megha­tározása volt. 2012. január 2-án országos ünnepségen, 3-án a Szekszárdon, Pakson és Dombóváron tartott állomány­gyűléseken vontuk a hivatásos tűzoltóságokat alárendelt­ségünkbe. Folyamatban van a tűzoltóságok vagyonának átvétele az önkormányzatoktól, illetve megkezdődött a köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltósággá ala­kulása. Megkezdődött a később felálló katasztrófavédelmi kirendeltségek és az új feladatokat is ellátó megyei igazga­tóság szervezeti előkészítése. Folyamatban van a törvények és végrehajtási rendeletek, valamint a közel kétszáz intézke­dés feldolgozása, a megyei szintű utasítások elkészítése és kiadása, a kinevezésre tervezett vezetők feladatra történő felkészítése. A tervek szerint április 1-jén a megyei igazga­tóság megújult, önállóan működő és gazdálkodó szervezet­ként a feladatokhoz igazodó szervezettel folytatja munkáját. Szekszárdon, Dombóváron és Pakson - a katasztrófavédelmi kirendeltségi alárendeltségükben - hivatásos tűzoltóságok kezdik meg működésüket. A szükséges feltételek megte­remtését követően a tűzoltóságok egy-egy hivatásos tűzoltó őrse Bonyhádon, Tamásiban és Gyönkön lát majd el szolgá­latot. Önkormányzati tűzoltóságként számítunk áprilistól Bátaszék, Tolna és Tamási jelenlegi testületi tűzoltóságaira. A tervezett átalakulás egyik eredményeként a megyében 8 helyen lesz olyan tűzoltóság, amely segítséget tud nyújta­ni a bajba kerülteknek. Ezen változtatások elsődleges célja a vonulási idők lecsökkentése. Az ebben az új rendszerben működő tűzoltóságok rövidebb idő alatt tudnak kiérni az adott helyszínre, és eredményesebb munkát tudnak ellátni a meglévő kapacitások, valamint az erő- és eszközállomány legoptimálisabb kihasználásával. A negyedik pillér a polgári védelemi feladatkört érin­ti. Mindenekelőtt szükséges olyan valóban alkalmazható polgári védelmi terv, szervezet és logisztikai képesség lét­rehozása, amely hatékonyan képes segítséget nyújtani a megelőző, mentő és helyreállítási feladatok során. A telepü­lések veszélyességi besorolását újra kell gondolni, a veszé­lyeztetettséghez igazodó létszámú, felszerelésű, önkéntes és köteles szervezeteket meg kell alakítani, fel kell készíteni. Ki kell jelölni és biztosítani kell azokat a szállító, anyagmozgató és speciális gépeket és berendezéseket, amelyek a különfé­le veszélyhelyzetekben bevonhatók a feladatellátásba. Meg kell szervezni a hivatásos, polgári védelmi erők és a lakosság ellátását, a berendezések kiszolgálásához szükséges logisz­tikai biztosítást. A veszélyek kezelésével kapcsolatos tervek elkészítése mellett el kell végezni a lakosságra vonatkozó kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tervezést. Biztosítani illetve folytatni kell a megalakított szervezetek és a lakosság felkészítését és tervekben foglalt feladatok gyakorlásának megszervezését. Természetesen az új feladatrendszer a most említett főbb feladatokhoz képest jelentősen bővebb, ezek közül csak né­hány kiemelésére volt most lehetőség.- Az atomerőműben bővül-e a katasztrófavédelem feladat­köre az iparbiztonsági hatóság létrehozásával?- Nemcsak az iparbiztonság, hanem az említett négy alapfeladat mindegyike hoz magával új feladatokat. A ve­szélyhelyzetek kezelése és irányítása (kiemelten a kerítésen átnyúló hatások vonatkozásában) felső küszöbértékű ve­szélyes ipari üzemként, kritikus infrastruktúraként, a polgá­ri védelmi tervezés, a megalakított üzemi polgári védelmi szervezetek és összehangolt lakossági intézkedések vonat­kozásában, tűzvédelmi, valamint a létesítményi tűzoltóság­gal kapcsolatos területeken válik az eddigieknél is szorosab­bá a felügyelet és együttműködés. Laszlóczki Ivetta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom