Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
mym paksi atomerőmű 2012. január RENDKÍVÜLI OSZTÁLYTABLÓ AKIK AZ ÉV VÉGI ÜNNEPNAPOKON IS DOLGOZTAK Pócsi Péter főgépész Szekszárdi születésű fiatal kollégánk jelenleg Tolnán él. Az általános iskolát itt végezte, aztán a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában szerzett autószerelői végzettséget, 1994-ben érettségizett. Majd továbbképezte magát és ugyanitt 1995-ben gépjárműtechnikai-technikusi vizsgát is tett. A tanulmányok befejezését követően lakóhelyén, Tolnán tudott elhelyezkedni egy nagyobb cégnél, műszerészi munkakörben. A munkát azonban a sorkatonai szolgálat félbeszakította, 1997. év elején került vissza az állásába, ahol 1998 márciusáig dolgozott. Aztán jött egy nagyobb váltás az életében, elkerült Tolnáról, mivel felvételt nyert a paksi atomerőmű akkori gépészeti igazgatóságára, a külső technológiai osztályra, gépész munkakörbe. Kezdetben még az Atomix Kft. volt a munkaadója, 2001 márciusában került át a Paksi Atomerőmű Zrt. állományába. A betanulási időszakot követően kapott megbízást 2007 novemberében a kto főgépészi pozíció betöltésére. Jelenleg is ebben a munkakörben dolgozik. Feladatai közé tartozik a vízmű berendezései, a dízel generátorok, a hűtőgépház, a kis-, és nagynyomású kompresszorok, szellőzőberendezések, a hidrogén- és nitrogénüzem, a tüzivíz szivattyú üzemeltetésének felügyelete, valamint a gépész kollégák munkájának irányítása, segítése a berendezések karbantartásának előkészítésében. A karbantartás utáni próbáknál is közreműködik. A napi munkáján kívül több alkalommal is részt vett mentorként a betanuló gépészek tanításában. Péter amióta dolgozik, azóta műszakozik, az első munkahelyén heti váltás volt a műszakok között, itt az erőműben pedig folyamatos három műszakba jár. Úgy érzi, ez az életmód nagyon megterheli a szervezetet. Véleménye szerint, ahogy öregszik az ember, a helyzet egyre rosszabb lesz. Ezt nem lehet megszokni, csak elviselni, de ennek is megvannak a maga előnyei. Ő már el sem tudná képzelni azt, hogy minden nap, állandó jelleggel, délelőttös legyen, mert a hajnali 4 órai kelés viseli meg a legjobban. 2000 májusa óta házas. Feleségével három lánygyermeket nevelnek: a legnagyobb Petra, ő 6, a középső Panna, ő 3 éves, a legkisebb pedig Lilla, aki 6 hónapos. Péter számára a gyermekeivel töltött idő, a velük való foglalkozás a legkedvesebb elfoglaltság, amikor csak teheti, együtt vannak. Szabadidejének fennmaradó részében, hobbi szinten autó-, illetve motorszereléssel foglalkozik, saját járműveit javítgatja. GYNYP Siklósi Mátyás szolgálatvezető 1985-ben mint primerköri gépész kezdett dolgozni az atomerőműben, majd főgépészként, 2004-től pedig már operátorként végezte a munkáját. A jelenlegi munkakörében, mint szolgálatvezető 2008-tól dolgozik. Az operátori munkakör ellátása felelősségteljes, folyamatos szakmai kihívással és megújulással jár együtt. Feladatköre ellátásához szükséges gyakorlat és üzemeltetési tapasztalatok megszerzése nem járt nehézségekkel, hiszen már középiskolásként is az energetikai szakirányt választotta, ráadásul a blokkok üzembeállítása során egy olyan tanulni akaró kollektíva állt össze, amely emberileg lehetővé tette, hogy mély barátságok szövődjenek. Visszatérve a fontosabb feladataira, egyrészt az operátorok munkáját segíti, másrészt a primer szakterületet érintő műszaki kérdések döntés előkészítését, illetve a műszak ideje alatt keletkezett üzemeltetési események összesítését, jelentések elkészítését végzi. A 2011-es év egyik fő feladata az elektronikus tesztelési utasításokhoz kapcsolódó vezetői tevékenységekből, valamint a reteszpróbák végzéséből állt össze. Eddigi munkáit is beleértve, szakmája szépségét annak sokszínűségében látja. Természetesen a megfelelően elvégzett munkák mellett legalább anynyira fontos, hogy a vele szoros munkakapcsolatban álló kollégákkal kiegyensúlyozott legyen a viszonya. Mindez fokozottan igaz az ünnepek idején, amikor minden műszakos kollégája talán még inkább vágyakozik egy-egy jó szóra, kedvességre. Már napokkal a jeles esemény előtt tudatosan készülnek, hogy minél többet „becsempésszenek” majd az otthon ünnepi hangulatából. A szakterületi osztály vezetése apróbb ajándékokkal kedveskedik. Feldíszítik a blokkvezénylőt, megteremtve ezzel a karácsonyi hangulatot. „Családos emberként talán a karácsony ünnepén - ahogy most is -, a legnehezebb elválni egy időre a szeretteimtől, hiszen az ünnep meghittségét, az ajándékozás pillanatait nincs mód az embernek a maga teljességében megélnie”- meséli Mátyás. Főként a délutános műszak töri ketté az ünnepet. Nehéz ilyenkor fölállni a terített asztaltól, várni a buszra és közben figyelni, hogy az ablakokból kilépő karácsonyi fények, hogyan járják „táncukat” a szoba melegéből kiszűrődő örömteli dallamokkal. BR Jantner Ferenc művezető Kollégánk 1971-ben született itt Pakson. Általános iskolába is ide járt, majd ezt követően Budapestre került középiskolába, ahol technikusi végzettséget szerezett. Miután itt végzett, Szekszárdon talált állást egy pénztárgépekkel foglalkozó cégnél, ahol öt évet töltött el. Innen sikerült bekerülnie az erőműbe, mégpedig a rendészeti osztályra, Atomix alkalmazásban. Itt operátori beosztásban foglalkoztatták, a feladata pedig a kamerák felügyelete volt. Ez szintén öt évig tartott, majd 2002-ben, mikor az erőműben szakemberhiány lépett fel, elhatározta, hogy vált. A vizsgák letétele után - immár PA Rt.-s dolgozóként - az irányítástechnikai osztályon helyezkedett el, műszerészként. Pár év után lehetősége nyílott hatósági vizsgát tenni, amellyel élt is, így azóta művezetőként dolgozik. Feladata az aktuális irányítástechnikai hibák javítása, illetve a kollégái alkotta kisebb csapat vezetése. Az 1. és 2. blokkon felmerülő hibák tartoznak hozzá, valamint 4 ember koordinálása. A műszakozást már akkor elkezdte, amikor az Atomixhez került. Úgy érzi, hogy fekszik neki ez a munkarend, a maga kellemetlenségeivel és előnyeivel együtt. Elmondása szerint főleg a pozitívumokkal találkozik, ráadásul így az idejét is jobban be tudja osztani. Ha felajánlanák, hogy legyen nappalos, komoly fejtörést okozna a döntés számára. Ügy véli, hogy a műszakozás legnagyobb hátulütője az, hogy mikor más otthon tölti a hétvégéket, akkor ő dolgozik. Szerettei is jó ideje tudomásul veszik már, hogy mikor ők otthon vannak, a családfő nagyon sokszor délutános vagy éjszakás. Az ünnepek persze mindig kritikusak, ilyenkor rendszerint felmerül, hogy el lehet-e valahogy elcserélni a műszakját, de ez többnyire nem szokott sikerülni. Magát az életstílust nem volt nehéz megszokni, de hát nincs is egyedül ezzel, hiszen itt az erőműben rengetegen műszakoznak. Most már nem jelent számára problémát így dolgozni, és az ünnepeket leszámítva a családja is kibékült ezzel az életmóddal. Ferenc nős és van egy 14 éves fia. Lehetőség szerint igyekszik minél több időt tölteni velük. Ezen kívül egy hobbija van: a labdarúgás. Winter Gábor Takács Miklós blokkügyeletes Bonyhádon született, ám mivel egyéves kora óta Pakson él, s minden emléke ide köti, paksinak tartja magát. Már nyolcadik osztályos korában eltervezte, hogy az atomerőműben fog dolgozni. Ennek megfelelően a pécsi Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola atomerőművi gépész szakán tanult tovább, és érettségizett le. Ezt követően teljesült a gyerekkori terv: huszonhét évvel ezelőtt felvették a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, primerköri gépész munkakörbe. Felsőfokú tanulmányait már dolgozó emberként végezte. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán automatizálási üzemmérnök, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen reaktortechnikai szakmérnök képesítést szerzett. Jelenleg - immár kilenc éve - az üzemirányítási osztályon dolgozik, blokkügyeletesi munkakörben. Mint mondja, most a 2-es blokki B műszak a második családja. Blokkügyeletesként az a legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a blokk biztonságos üzemvitelét, a munkatársai munkájának összehangolása révén. Nagyon fontos számára a megfelelő, baráti légkör kialakítása és fenntartása a blokkvezénylőben, mert ez alapozza meg a nyugodt, megfontolt munkavégzést. A legérdekesebb, egyszersmind a legnehezebb része a munkájának a főjavítás utáni blokkindítás. Ekkor lehet a legkönnyebben hibázni, a blokkvezénylői személyzetre nehezedő pszichikai nyomás ilyenkor a legnagyobb. Miklós az elmúlt huszonhét évben már megszokta a műszakozást. A tizenkét órás műszakokat azonban már kicsit fárasztónak tartja, de - amint a nyugdíjra jogosultság feltételeinek változására célozva némi iróniával megjegyzi - mivel nemrég egyszeriben vagy tíz évet fiatalodott, hosszú jövő áll még előtte ezen a téren. Az ünnepnapi munkavégzések már megszokottak a számára, a családja azonban még mindig nehezen viseli, hogy az ünnepeket kell a munkanapjaihoz igazítani - minthogy az ő munkakörében ilyenkor nem lehet szabadságra menni. Miklós a szabadidejét mindig aktív pihenéssel tölti. Hobbija a kertészkedés és a horgászat. Emellett - amennyire a műszakozás engedi - rendszeresen sportol is. A boldog családi élet mellet ez segít számára a műszakozás fáradalmainak kipihenésében. Prancz Zoltán
