Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
2012. május 14 <#> „ „ mym paksi atomerőmű Körkép a karbantartás-irányításról A főjavítások minél inkább zökkenőmentes levezénylésében és a felmerülő problémák kezelésében meghatározó szerep hárul a karbantartás irányítási osztályra (kio). Az osztály munkájába nyújt betekintést az alábbi tudósítás, amely a Bárdos Zoltán osztályvezető, Antal Lajos főkoordináló, Horváth István operatív tervezés vezető, Illés József bázisvezető és Marusa András határidő tervező által adott tájékoztatást foglalja össze. A kio az üzemviteli igazgatóság keretében működik, igazgató-közvetlen szervezetként. Felépítése a következőképpen fest: Az osztályvezető közvetlen irányítása mellett folyik a karbantartás vezetés, két karbantartás vezető és egy önálló mérnök részvételével. Az osztályhoz két további szervezeti egység tartozik: Az egyik a karbantartás tervezés irányítás, amelynek keretében a műszakos bázisszemélyzet - a bázisvezetők és a karbantartás irányítók -, valamint a határidő tervezők dolgoznak. A másik egység az operatív tervezés, a főkoordinálókkal és a heti operatív (hop) tervezési csoporttal. Az osztály alapvető feladatai a következők:- A társasági munkairányító rendszer funkciógazdai feladatainak ellátása;- A társasági szintű főjavítás, karbantartás értékelések összeállítása karbantartói, műszaki és üzemviteli adatszolgáltatások felhasználásával;- A karbantartási munkabizottsági ülés vezetése és emlékeztetőjének összeállítása, jóváhagyása (osztályvezetői feladat);- A főjavítások, terven felüli karbantartások (tik), kisleállások rendszerszintű tervezése, a főjavítási, tfk és kisleállási hálótervek összeállítása, futtatása, ütemtervek készítése, aktualizálása;- A karbantartás irányítási központ folyamatos működtetése;- A főjavítás engedélyezési tervek előkészítése társasági és hatósági jóváhagyásra;- A főjavítás üzemviteli szempontú előkészítése, koordinálása;- A főjavítások, tfk-k, kisleállások végrehajtásának irányítása, koordinálása, az üzemviteli szervezeteken keresztül a rendszerek karbantartásra való előkészíttetése. A fentieken túlmenően az osztálynak operatív tervezési feladatai is vannak. Ezek közül a főkoordinálók a következőket végzik:- A főjavítás, tfk, kisleállások, hop és üzem alatti munkák munkautasításainak (műt) folyamatos forgalmazása, a feltételek és az állapotok szakterületi koordinálása, és az ezen mut-feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó, üzemviteli feladatok előírása, kizárások készítése;- Főjavítás, kisleállás, tfk munkavolumen egyeztetés, a munkák üzemviteli feltételeinek ellenőrzése, dokumentumok biztosítása az előkészítés során;- A karbantartói és üzemviteli személyzet szükség szerinti mozgatása, koordinálása;- Csomag logika adatbázis karbantartása. A heti operatív tervezés csoport az alábbiakért felel:- A főjavítás, kisleállás vagy tfk során végzendő technológiai próbák terjedelmének összeállítása, egyeztetése, jegyzőkönyveinek biztosítása;- Üzem közbeni technológiai próbák éves ütemtervének összeállítása;- Hop munkák ütemezésének koordinálása az üzemelő blokkok technológiai állapotainak megfelelően;- Üzem közbeni technológiai próbák heti tervezése, ütemezése, az azokhoz szükséges dokumentumok biztosítása;- Az elvégzett technológiai próbák jegyzőkönyveinek gyűjtése és továbbítása az illetékes szervezetek felé;- Az ún. csomaglogika adatbázis karbantartása;- Vezetői jelentések készítése. Az operatív tervezésnek a főjavítást megelőző időszakban is fontos feladatai vannak:- Az egyes blokkok főjavítási munkavolumenének pontosítása, a hibás adatok kijavítása illetve kijavíttatása a tervezés előtt vagy a tervezés közben;- A megtervezett, felülvizsgált mut-feladatok ütemezésre alkalmas állapotba állítása;- A munkák üzemviteli előkészítéséhez feltétlenül szükséges dokumentumok (az ún. kizárások) elkészítése, aktualizálása, és a mut-feladatoknak (kizárási igényeknek) a kizárás szempontjából megfelelő helyre sorolása;- Az üzemviteli és karbantartó személyzet mozgatása a főjavítás alatt az aktuális karbantartási feladatoknak, tevékenységeknek megfelelően, egyeztetve az illetékes szervezetek felelős vezetőivel. A főjavítást megelőző hosszabb időszak alatt jól eloszlik a nagyszámú feladat. A főjavítás közben viszont a feladatok időnként promt-jellegűek, és sokszor befolyásolják az adott munkához szükséges idő hoszszát. Általában a főjavítások fontos csomópontjai - a biztonsági rendszer és hurokváltások valamint a blokk visszaindítás időszaka adja a legtöbb feladatot. Emellett bármennyire is tervezett tevékenység a karbantartás, gyakran a berendezések megbontása után derül ki, szükség van-e többletmunkákra, s ha igen, milyenekre. A kio alapvető célját illetően az egyik év olyan, mint a másik: A főjavítások megtervezésére, tervszerű végrehajtására s végül értékelésére, az üzemviteli, műszaki, karbantartó és biztonsági szervezetek munkájának összehangolására és átfogó irányítására, valamint a nagy, stratégiai szintű törekvés elérésére, azaz a főjavítások tervezett időtartam alatti megfelelő minőségben történő végrehajtására irányuló célkitűzések nem változnak az évek folyamán. A mut-feladatok forgalmazható állapotba hozása precíz szaktudást és gyakorlatot, emellett alapos körültekintést igényel. A főjavításokat megelőzően és főjavítások alatt több ezer mut-feladatot és ezekhez tartozó dokumentumot kell elektronikusan és papíron kezelni. A nagy számok miatt a szakmai tudás mellett nagyon fontos a magas fokú figyelem. A karbantartások során természetszerűleg nem várt helyzetek, meghibásodások is előfordulnak, amik a munkák átütemezését igénylik. Mivel a munkákat egy előzetes és aprólékos tervezési folyamat során ütemezik, az időadatok módosítása - a rendelkezésre álló időkereten belül - alapos átgondolást és újratervezést kíván. A főjavítások során az egyik legjellemzőbb problémaforrást a szervezetek közötti, de sokszor az a szervezeteken belüli kommunikáció hiányosságai jelentik. Ezt nagyrészt a kio-n kell korrigálni, ami a rövid főjavítások időszakában jelentős terheket helyez a kollégákra. Egy másik jellemző nehézség, hogy a felmerülő problémák esetén nem mindig áll rendelkezésre előre megalkotott forgatókönyv a kezelésre. Ilyen esetekben általában azonnali intézkedéseket kell kérni a szakmai szervezetektől, ami zsúfolt időszakban túlterhelheti a technológusokat. Ugyancsak nehézség, hogy gyakran sok utánjárást igényel a műtök időben történő lezáratása. Ez különösen jellemző a külső kivitelezők esetében. Jobban tudatosulnia kell, hogy nem elegendő a munkát elvégezni, a dokumentálás is elengedhetetlen. Mivel a külső kivitelezők ritkán adnak készenlétet, nehéz felvenni velük a kapcsolatot. Ez egyben a koordinálói funkció hiányossága is. Szintén visszatérő probléma, hogy a gépész karbantartási és anyagvizsgálati terület között nem tisztázott, ki zárja le a mutokat, így gyakran előfordul, hogy egyik sem teszi meg. Az eddigiekből is következik, hogy a jó kapcsolattartás meghatározó az osztály tevékenysége során. A karbantartási munkák több szakterület jól koordinált, együttes munkavégzésének az eredménye. Az együttműködés a karbantartás koordinálókkal és az üzemviteli személyzettel a legszorosabb. Különösen fontos a szakmai kapcsolattartás emberi oldala az éjszakai készenlét berendelésnél: akit felébresztenek, érthetően morcos egy kissé, s a korrekt, udvarias hangnem sokat számít az ilyen helyzetekben. Az osztályon belül hasonló konstruktivitást kiván a szabadságolások | problémájának megoldása. 2 Aki ilyen munkakörben és | folyamatos munkarendben g dolgozik, nehezen tud ele~ gendően hosszú szabadságra menni, holott a tapasztalatok szerint legalább 2 hétre lenne szükség a kikapcsolódáshoz. Szerencsére minden munkatársban megvan az igyekezet arra, hogy úgy osszák be maguk között a szabadságokat, hogy teljesüljenek mind a munkahelyi, mind az otthoni elvárások. A belső szervezetekkel ápolt szakmai kapcsolatok mellett a kio több külső szervezettel is kapcsolatban áll, mindenekelőtt a főjavításokon részt vevő nagyszámú vállalkozóval, valamint a hatósággal. Arra nézve, hogy mikor sikeres az osztály munkája, azaz milyen tényezők jelzik a feladatok sikeres végrehajtását, a megkérdezettek válasza egybehangzó: a sikert legfőképpen az időtényező mutatja, azaz a főjavítások, karbantartások tervezett határidőn belüli végrehajtása. A határidőtartás viszont a minőségi munkavégzésre vezethető vissza. A karbantartási munkák előkészítése és elvégzése során hatalmas számú adat kerül feldolgozásra. A folyamatok és az előzetesen megtervezett munkaállomány zavartalan, megfelelő határidőre történő végrehajtásának szempontjából elengedhetetlen, hogy mindez hibátlanul valósuljon meg. A megfelelő minőség biztosításával szorosan összefügg, hogy a korábbi évek karbantartási tapasztalatai és tanulságai visszacsatolódjanak és hasznosuljanak az aktuális főjavítások kapcsán. Az osztály az AS6 munkairányító rendszert használja a munkája során. Ezáltal a tevékenysége folyamatosan regisztrált. A karbantartás alatt felmerülő esetleges pontosítások azonnal rögzítésre kerülnek a rendszerben. Az AS6 sajátosságainak megfelelően később ezek a módosított - vagy esetleg egy újabb feltételrendszer szerint újra létrehozott - adatok kerülnek felhasználásra. Ilyen módon tehát a tapasztalatok szinte azonnal beépülnek és felhasználásra alkalmassá válnak. Az osztályvezető, Bárdos Zoltán összegzése szerint az összes nehézség ellenére öröm ebben a felelősségteljes munkában, hogy minden érintett szervezet dolgozói részéről igyekvést, jó hozzáállást tapasztalnak, az egyre nehezedő körülmények ellenére is. Ezúton is arra kér mindenkit, hogy az eddigiekben megszokott konstruktivitással álljon a közös munkához és a karbantartások során felmerülő, megoldandó problémákhoz. Prancz Zoltán Bárdos Zoltán Antal Lajos Horváth István Illés József Marusa András
