Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

2012. május 14 <#> „ „ mym paksi atomerőmű Körkép a karbantartás-irányításról A főjavítások minél inkább zökkenő­­mentes levezénylésében és a felmerülő problémák kezelésében meghatározó szerep hárul a karbantartás irányítási osztályra (kio). Az osztály munkájába nyújt betekintést az alábbi tudósítás, amely a Bárdos Zoltán osztályvezető, Antal Lajos főkoordináló, Horváth Ist­ván operatív tervezés vezető, Illés József bázisvezető és Marusa András határidő tervező által adott tájékoztatást foglalja össze. A kio az üzemviteli igazgatóság keretében működik, igazgató-közvetlen szervezet­ként. Felépítése a következőképpen fest: Az osztályvezető közvetlen irányítása mellett folyik a karbantartás vezetés, két karban­tartás vezető és egy önálló mérnök részvé­telével. Az osztályhoz két további szerveze­ti egység tartozik: Az egyik a karbantartás tervezés irányítás, amelynek keretében a műszakos bázisszemélyzet - a bázisveze­tők és a karbantartás irányítók -, valamint a határidő tervezők dolgoznak. A másik egység az operatív tervezés, a főkoordiná­lókkal és a heti operatív (hop) tervezési csoporttal. Az osztály alapvető feladatai a követke­zők:- A társasági munkairányító rendszer funkciógazdai feladatainak ellátása;- A társasági szintű főjavítás, karban­tartás értékelések összeállítása kar­bantartói, műszaki és üzemviteli adat­szolgáltatások felhasználásával;- A karbantartási munkabizottsági ülés vezetése és emlékeztetőjének össze­állítása, jóváhagyása (osztályvezetői feladat);- A főjavítások, terven felüli karbantar­tások (tik), kisleállások rendszerszin­tű tervezése, a főjavítási, tfk és kisleál­­lási hálótervek összeállítása, futtatása, ütemtervek készítése, aktualizálása;- A karbantartás irányítási központ fo­lyamatos működtetése;- A főjavítás engedélyezési tervek elő­készítése társasági és hatósági jóvá­hagyásra;- A főjavítás üzemviteli szempontú elő­készítése, koordinálása;- A főjavítások, tfk-k, kisleállások vég­rehajtásának irányítása, koordinálá­sa, az üzemviteli szervezeteken ke­resztül a rendszerek karbantartásra való előkészíttetése. A fentieken túlmenően az osztálynak operatív tervezési feladatai is vannak. Ezek közül a főkoordinálók a következőket vég­zik:- A főjavítás, tfk, kisleállások, hop és üzem alatti munkák munkautasítása­inak (műt) folyamatos forgalmazása, a feltételek és az állapotok szakterü­leti koordinálása, és az ezen mut-fel­­adatokhoz közvetlenül kapcsolódó, üzemviteli feladatok előírása, kizárá­sok készítése;- Főjavítás, kisleállás, tfk munkavolu­men egyeztetés, a munkák üzemviteli feltételeinek ellenőrzése, dokumentu­mok biztosítása az előkészítés során;- A karbantartói és üzemviteli személy­zet szükség szerinti mozgatása, koor­dinálása;- Csomag logika adatbázis karbantar­tása. A heti operatív tervezés csoport az aláb­biakért felel:- A főjavítás, kisleállás vagy tfk során végzendő technológiai próbák terje­delmének összeállítása, egyeztetése, jegyzőkönyveinek biztosítása;- Üzem közbeni technológiai próbák éves ütemtervének összeállítása;- Hop munkák ütemezésének koordi­nálása az üzemelő blokkok technoló­giai állapotainak megfelelően;- Üzem közbeni technológiai próbák heti tervezése, ütemezése, az azokhoz szükséges dokumentumok biztosítá­sa;- Az elvégzett technológiai próbák jegy­zőkönyveinek gyűjtése és továbbítása az illetékes szervezetek felé;- Az ún. csomaglogika adatbázis kar­bantartása;- Vezetői jelentések készítése. Az operatív tervezésnek a főjavítást meg­előző időszakban is fontos feladatai vannak:- Az egyes blokkok főjavítási munkavo­lumenének pontosítása, a hibás ada­tok kijavítása illetve kijavíttatása a tervezés előtt vagy a tervezés közben;- A megtervezett, felülvizsgált mut-fel­­adatok ütemezésre alkalmas állapotba állítása;- A munkák üzemviteli előkészítéséhez feltétlenül szükséges dokumentumok (az ún. kizárások) elkészítése, aktua­lizálása, és a mut-feladatoknak (kizá­rási igényeknek) a kizárás szempont­jából megfelelő helyre sorolása;- Az üzemviteli és karbantartó sze­mélyzet mozgatása a főjavítás alatt az aktuális karbantartási feladatoknak, tevékenységeknek megfelelően, egyez­tetve az illetékes szervezetek felelős vezetőivel. A főjavítást megelőző hosszabb időszak alatt jól eloszlik a nagyszámú feladat. A fő­javítás közben viszont a feladatok időnként promt-jellegűek, és sokszor befolyásolják az adott munkához szükséges idő hosz­­szát. Általában a főjavítások fontos csomó­pontjai - a biztonsági rendszer és hurok­váltások valamint a blokk visszaindítás időszaka adja a legtöbb feladatot. Emel­lett bármennyire is tervezett tevékenység a karbantartás, gyakran a berendezések megbontása után derül ki, szükség van-e többletmunkákra, s ha igen, milyenekre. A kio alapvető cél­ját illetően az egyik év olyan, mint a másik: A főjavítások meg­tervezésére, tervszerű végrehajtására s végül értékelésére, az üzem­viteli, műszaki, kar­bantartó és biztonsági szervezetek munkájá­nak összehangolására és átfogó irányítására, valamint a nagy, stratégiai szintű törekvés elérésére, azaz a főjavítások tervezett időtartam alatti meg­felelő minőségben történő végrehajtására irányuló célkitűzések nem változnak az évek folyamán. A mut-feladatok forgalmazható állapot­ba hozása precíz szaktudást és gyakorlatot, emellett alapos körültekintést igényel. A fő­javításokat megelőzően és főjavítások alatt több ezer mut-feladatot és ezekhez tartozó dokumen­tumot kell elektronikusan és papíron kezelni. A nagy számok miatt a szakmai tu­dás mellett nagyon fontos a magas fokú figyelem. A karbantartások során természetszerűleg nem várt helyzetek, meghibásodá­sok is előfordulnak, amik a munkák átütemezését igénylik. Mivel a munkákat egy előzetes és aprólékos tervezési folyamat során ütemezik, az időadatok módosítása - a rendelke­zésre álló időkereten belül - alapos átgondolást és új­ratervezést kíván. A főjavítások során az egyik legjellemzőbb prob­lémaforrást a szervezetek közötti, de sokszor az a szervezeteken belüli kom­munikáció hiányosságai je­lentik. Ezt nagyrészt a kio-n kell korrigálni, ami a rövid főjavítások időszakában je­lentős terheket helyez a kol­légákra. Egy másik jellemző ne­hézség, hogy a felmerülő problémák esetén nem mindig áll rendelkezésre előre megalkotott forgató­­könyv a kezelésre. Ilyen esetekben általában azon­nali intézkedéseket kell kérni a szakmai szerveze­tektől, ami zsúfolt időszak­ban túlterhelheti a techno­lógusokat. Ugyancsak nehézség, hogy gyakran sok utánjárást igényel a mű­tök időben történő lezáratása. Ez különö­sen jellemző a külső kivitelezők esetében. Jobban tudatosulnia kell, hogy nem elegen­dő a munkát elvégezni, a dokumentálás is elengedhetetlen. Mivel a külső kivitelezők ritkán adnak készenlétet, nehéz felvenni velük a kapcsolatot. Ez egyben a koordiná­lói funkció hiányossága is. Szintén vissza­térő probléma, hogy a gépész karbantartási és anyagvizsgálati te­rület között nem tisz­tázott, ki zárja le a mutokat, így gyakran előfordul, hogy egyik sem teszi meg. Az eddigiekből is következik, hogy a jó kapcsolattartás meg­határozó az osztály tevékenysége során. A karbantartási mun­kák több szakterület jól koordinált, együttes munkavégzésének az eredménye. Az együttműködés a kar­bantartás koordinálókkal és az üzemviteli személyzettel a legszorosabb. Különösen fontos a szakmai kapcsolat­­tartás emberi oldala az éjszakai készenlét berendelésnél: akit felébresztenek, érthe­tően morcos egy kissé, s a korrekt, udva­rias hangnem sokat számít az ilyen helyze­tekben. Az osztályon belül ha­sonló konstruktivitást ki­­ván a szabadságolások | problémájának megoldása. 2 Aki ilyen munkakörben és | folyamatos munkarendben g dolgozik, nehezen tud ele­­~ gendően hosszú szabad­ságra menni, holott a ta­pasztalatok szerint legalább 2 hétre lenne szükség a ki­­kapcsolódáshoz. Szerencsé­re minden munkatársban megvan az igyekezet arra, hogy úgy osszák be maguk között a szabadságokat, hogy teljesüljenek mind a munkahelyi, mind az ott­honi elvárások. A belső szervezetekkel ápolt szakmai kapcsolatok mellett a kio több külső szervezettel is kapcsolatban áll, mindenekelőtt a főjaví­tásokon részt vevő nagyszá­mú vállalkozóval, valamint a hatósággal. Arra nézve, hogy mikor sikeres az osztály munká­ja, azaz milyen tényezők jelzik a feladatok sikeres végrehajtását, a megkérde­zettek válasza egybehang­zó: a sikert legfőképpen az időtényező mutatja, azaz a főjavítások, karbantar­tások tervezett határidőn belüli végrehajtása. A ha­táridőtartás viszont a mi­nőségi munkavégzésre vezethető vissza. A karban­tartási munkák előkészítése és elvégzése során hatal­mas számú adat kerül fel­dolgozásra. A folyamatok és az előzetesen megtervezett munkaállomány zavartalan, megfelelő határidőre történő végrehajtásá­nak szempontjából elengedhetetlen, hogy mindez hibátlanul valósuljon meg. A megfelelő minőség biztosításával szorosan összefügg, hogy a korábbi évek karbantartási tapasztalatai és tanulságai visszacsatolódjanak és hasznosuljanak az aktuális főjavítások kapcsán. Az osztály az AS6 munkairányító rendszert használ­ja a munkája során. Ezáltal a tevékenysé­ge folyamatosan regisztrált. A karbantar­tás alatt felmerülő esetleges pontosítások azonnal rögzítésre kerülnek a rendszer­ben. Az AS6 sajátosságainak megfelelően később ezek a módosított - vagy esetleg egy újabb feltételrendszer szerint újra lét­rehozott - adatok kerülnek felhasználásra. Ilyen módon tehát a tapasztalatok szinte azonnal beépülnek és felhasználásra alkal­massá válnak. Az osztályvezető, Bárdos Zoltán összeg­zése szerint az összes nehézség ellenére öröm ebben a felelősségteljes munkában, hogy minden érintett szervezet dolgozói részéről igyekvést, jó hozzáállást tapasztal­nak, az egyre nehezedő körülmények elle­nére is. Ezúton is arra kér mindenkit, hogy az eddigiekben megszokott konstruktivi­­tással álljon a közös munkához és a kar­bantartások során felmerülő, megoldandó problémákhoz. Prancz Zoltán Bárdos Zoltán Antal Lajos Horváth István Illés József Marusa András

Next

/
Oldalképek
Tartalom