Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
2011. december 3 Tolna Megyei Prima Díj 2011. november 25-én tartották Szekszárdon a 2011. évi Tolna Megyei Prima Díj ünnepélyes díjátadó gálaestjét a PTE Ilylyés Gyula Főiskolai Kar aulájában. A rendezvényen a PA Zrt. képviseletében részt vett Bognár Péter humán igazgató és Mittler István kommunikációs igazgató. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Tolna Megyei Szervezete által rendezett díjátadó gálaest főtámogatója a Paksi Atomerőmű Zrt., fővédnöke Hamvas István, a PA Zrt. vezérigazgatója volt. Az országos Prima Primissima Díjat 2003-ban alapították, majd ezt követően hozta létre a VOSZ az országos díj megyei változatát, a Prima Díjat. Tolna megyében a hetedik díjátadó ünnepség az idei. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetői Gáti Mariann faddi művésznek adtak át Prima Díjat. Gáti Mariann 25 éve alkot. Neve nemcsak itthon, de külföldön is ismert. 2012- ben újabb kiállításra visszavárják Kaliforniába. A Mítosz-mesegalériát 25 évvel ezelőtt hozta létre, ahol kerámiaszobrokat, fafaragásokat, festményeket, táblaképeket, grafikákat, tűzzománc- és üvegképeket mutat be. Ebben a környezetben tart léleképítő, tartalmas foglalkozásokat, beszélgetéseket kicsiknek és nagyoknak. Gáti Mariann 2006-ban megkapta a Tolna Megyei Művészetért ezüst plakettet. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2012-es asztali és falinaptárát az ő munkái díszítik. LAnna ■ mym paksi atomerőmű Felkészülés az alacsony vízállás miatt A Duna vízállása november második felétől szemmel láthatóan alacsony, és ez természetesen az erőmű életére is hatással van. A témáról Racskó Imre, az üzemviteli főosztály külső technológiai osztályának vezetője nyilatkozott. Az elmúlt időszakban a vízszint a Balti-tenger felett mért 85 mBf (Balti felett) méter alá esett, amelynek következtében életbe lépett az Alacsonyvizes Intézkedési Terv első készültségi fokozata. A jelenség elsősorban a csapadékmentes időjárásnak köszönhetően alakult ki. Az erőmű építésekor a szivattyúkat az akkori 100 éves minimumra, a 84,74 mBf-es vízszintre tervezték, de ezt már rögtön az első üzemi évben elértük az akkori aszályos időjárásnak köszönhetően. Akkor több rendkívüli lépést is végre kellett hajtani, például a hideg vizes csatorna falakkal történő elzárását, illetve a 26 m3/ sec összteljesítményű dízelmotoros szivattyúk helyszínen történő üzembe helyezését. Ezekkel emeltük át a megfelelő vízmennyiséget, és biztosítottuk a szükséges vízszintet a szivattyúk előtt. Mikor ez az időszak elmúlt, akkor az erőmű megtette a megfelelő lépéseket, hogy ez többet ne fordulhasson elő. Többek között a biztonsági szivattyúk járókerekei egy méterrel lejjebb kerültek, illetve a hideg vizes csatorna medrét is egy méterrel mélyebbre kotorták ki. Racskó Imre azt is hozzátette, hogy a Duna medre több okból is mélyebb itt Paksnál, mint például Budapestnél. Korábban elég intenzíven folyt a környéken a kavicskotrás, amelynek következtében medermélyülés lépett fel, így ezt a tevékenységet betiltották az erőmű 10-20 kilométeres körzetében. Persze a természetes folyamatok is szerepet játszanak, ezeknek köszönhetően évente 1,5-2,5 centivel mélyül a meder. Ennek megfelelően az élettartam-hosszabbítási projekt keretében a kondenzátor hűtővíz szivattyúk járókerék átalakítása is megkezdődött. Kettőnél már megtörténtek a módosítások, 2014-re pedig az összesnél befejeződnek a munkálatok. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy négy intézkedési fokozat került kidolgozásra. 85 mBf alatt az első, 84,5 mBf alatt a második, 84 mBf alatt a harmadik, míg 83,5 mBf alatt a negyedik lép életbe. Jelenleg az első fokozat van elrendelve, amelynél fontos feladat a szivattyúk előtti gerebek tisztántartása a szívóoldali ellenállás csökkentése miatt. Alacsonyabb szintre emeljük továbbá a dobszűrőházban a kivett vízmennyiséget is, valamint korlátozva van bizonyos berendezések karbantartásra való kiadása illetve a karbantartásukra szánt időtartam. Ezen felül annak a Palánkon lévő tartalék szivattyútelepnek a megfelelő üzemi állapotát is biztosítani kell, amely a biztonsági szivattyúk előtét szivattyúiként szolgál azok szívóoldali üzemképtelensége esetén. Az eddigi legalacsonyabb vízállást 2003 augusztusában mérték, ekkor 84,42 mBf volt a vízszint, amely már a második intézkedési fokozatot jelentette, de a szivattyúink akkor is teljesen rendben működtek. Végezetül a várható vízállásokról is szó esett. Az előrejelzések szerint a közeljövőben a Duna vízszintje a mostani 84,6 mBf körül alakul majd, megközelítve az intézkedési terv második fokozatát. Winter Gábor HaMrnapi jelent** Pékéről Helyére emelték a második reaktortartályt Harminc éve történt „Újabb jelentős eseményhez érkezett vasárnap, december 20-án az atomerőmű-építkezés. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei több mint nyolcórás munkával helyére emelték a kettes számú reaktor 230 tonnás tartályát." „1981. december 20-án hajnalban Jacsó István körbekérdezi a négy embert:- Egyes!- 78 milliméter.- Kettes!- 88 milliméter.- Hármas!- 84 milliméter.- Négyes!-86 milliméter. Petrovics Béla utasítást ad a darukezelőnek: egy kapcsolást északra! És a tartály lassan ereszkedik lefelé, a végleges helyére." (Tolna Megyei Népújság, 1981. 12.21.) Cernavodai delegáció látogatása Október végén Paksra és környékére látogatott egy román önkormányzati delegáció, amely Cernavodából, Románia „atomvárosából" érkezett. Látogatásuk célja a Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás (TEIT) munkájának megismerése volt. A cernavodai önkormányzat és az atomerőmű szakemberei a japán események tükrében szükségesnek érzik a magyarországi TElT-hez hasonló társulás megalakítását. A román fél belátta, hogy nélkülözhetetlen egy információáramlásért felelős szervezet, amely segíti az atomerőmű és a környezetében élő lakosság kapcsolattartását. A cernavodai önkormányzat azért választotta a magyarországi TEIT megismerését, mert Cernavoda és Paks között több hasonlóságot vélt felfedezni. Mindkét város hasonló nagyságú, a Duna partján épült fel és országuk egyetlen atomerőművével rendelkező városa. A program Kalocsán kezdődött, ahol Török Ferenc polgármester, a TEIT elnöke köszöntötte a delegációt és a TEIT működéséről, tevékenységéről és főbb feladatairól tartott részletekbe menő tájékoztatást. A megbeszélésen több Bács-Kiskun megyei polgármester is részt vett. Kalocsa után Bátyára látogattak el a vendégek. Ott Zsebics Ilona polgármester asszony mutatta be a környezetellenőrző rendszer részeként működő vizes labort. Ezután Gerjen községet keresték fel. Gáncs István, Tengelic polgármestere tartott előadást a TEIT és a paksi atomerőmű kapcsolatáról, együttműködéséről. Máté Dénes, Gerjen polgármestere pedig bemutatta a települést, illetve a helyben működő háttérsugárzás-mérő rendszereket. A látogatás második napja az atomerőmű megtekintésével kezdődött, ahol Dohóczki Csaba a látogatóközpontban és a IV-es blokki látogatói útvonalon kalauzolta végig a vendégeket. A nap hátralévő részét a vendégek Pakson töltötték. Hajdú János polgármester előadást tartott számukra, amelyben kihangsúlyozta a város és a paksi atomerőmű szoros kapcsolatát. A program végén Paks főbb nevezetességei közül kerestek fel néhányat, a Makovecz Imre által tervezett Szentlélek templomot, a Képtárat és a Pro Artis művészeti iskolát. A küldöttség hasznosnak találta a kétnapos szakmai utat, ezért kezdeményezést tett arra, hogy a TEIT és Cernavoda képviselői a jövőben évente találkozzanak. Kern Dóra
