Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-05-01 / 5. szám

14 2011. május Ajánljuk munkatársainknak hazánk tájait A Dunakanyar zöld smaragdja Nemrégiben egyik munkatársunk család­jával a Dunakanyarnál kirándult. Az ott ta­pasztalt élményeikből született az alábbi írás: Esztergomtól 16 km, Visegrádiéi 5 km távolságra fekszik a vidék, melyet délről a Visegrádi-hegység lankái, északról a Duna folyam nagy kanyarulata és a Börzsöny ha­tárol. Van itt egy apró falucska, mely az ős­idők óta letelepedésre csábította az em­bert „...in curia Dimisiensi” avagy „... a dö­­mösi kúriában”, olvasható egy 1049-ben kelt latin nyelvű oklevélben. Ezek után ta­lán már nem is olyan nehéz kitalálni, hol ve­tettük meg túrabakancsunkat Nem más­holjártunk, mint a festői szépségű, Duná­val határos Dömösön. Máig bennem él az élmény, ahogy a ko­ra nyári estén a sziklás, kavicsos dömösi Duna-parton sétálok. Óvatosan egyensú­lyozom a sziklákon, melyet lágyan nyaldos a hús Duna vize. Egyet jobbra, egyet balra lé­pek. A sziklák olykor hirtelen meginognak alattam, s ezzel együtt a szívem is. Keresni kellene egy kevésbé ingatag, stabilan álló követ hogy leülhessek. Megvan. Ahogy el­tekintek a Duna túlsó partjára, a meredeken futó, sziklás Börzsönyt látom. Mint egy ha­talmas teknős páncélja... Álom vagy való­ság? Zöldellő erdő, sebesen szaladó folyó, a víz felett repkedő madarak. A víz tükröző­dését nézem és tűnődöm. Tekintetem a kö­vetkező pillanatban már tovább is szalad a sima víztükrön. Csodás a naplemente. Fel­pillantok a halványkék, most már leginkább narancsszínbe burkolózott égboltra. A nyá­resti lágy szellő, kellemesen simogatja ar­comat.. Bogárkák percegésea levegőben... A közelben vonat zakatolása hallatszik, és pillanatok alatt kiderül, kicsit sem tévedtem. A Duna túlsó partján vad robajjal vonat ha­lad el, vastag füstcsóvát húzva maga után. Ha lenne egy ecsetem és némi képessé­gem a festészethez, biztosan vászonra vet­ném ezt a lágy egyszerűséget, melyet kon­túr nélküli tompa színek szegélyeznek itt-ott szerteszét szikrázó fényekkel. És bár nem vagyok festő, viszont mint ahogy minden kiránduló; szépre szomjazó, ebben nyugal­mat kereső vándor vagyok. És itt, Dömösön, azt hiszem, ezt megtalálom. Felütöm az útikönyvet. Dömös. Amit ez a kisfalu kínál, több mint amit egy gyanútlan átutazó gondolna. Ha nem sajnáljuk időn­ket és energiánkat, érdemes kirándulást tennünk a közeli erdőkben, melyek párat­lan élményekkel gazdagítják a túrázás sze­relmeseit. Szépen lombozófákban gazdag vidék a dömösi vidék, mely méltó örököse egykori valójának, a középkorban Pilis er­dőnek nevezett erdőknek. Rám-szakadék, ha a leglátogatottabb turistacélpontot em­líthetem, akkor sokak egyetértenek azzal, hogy ennek megtétele bár megkíván némi erőnlétet, de páratlan élménnyel gazdagít­ja az útvonal teljesítőit Nem kell messzire mennünk a falutól, hogy megtekintsük a szerencsétlenül járt I. Béla királyunk tragédiájának helyszínét, az egykoron állott palota és kolostor rom­jait, melyet csak halála után jó néhány év­vel, a 12. század elején állíttatott Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg. Nem is várok tovább, becsukom füzetem, és máris a terveimet szövögetem. Kirándu­lás, kirándulás. Megszeretném ismerni ezt a vidéket, történelmét, fáit.. Köszönni sze­retnék minden örökségnek, megnézni, lát­ni, hogy van és létezik. Hogy nem is kell oly’ messzire mennem a világban, hogy valami maradandót, szépet lássak. Csak nyitott szemmel és lélekkel kell járnom. Még egyszer körbetekintek, és mély leve­gőt veszek, magamba szívva a színeket, illa­tokat atájat a látványt. Ezt viszem haza ma­gammal. Ésam'it magam mögött hagyok, az mindössze néhány lábnyom. -Ik­- mym paksi atomerőmű-Húsvéti túra Az ASE Természetjáró Szakosztály prog­ramjában rögzített szokásainkhoz híven most is túrával ünnepeltük a húsvétot. Idén a Zalai-dombság vadregényes tájait láto­gattuk meg. A négynapos túra időpontja: áp­rilis 22-25. között volt. Az autópályán gyorsan haladva mártíz óra­kor megérkeztünk Eszteregnyébe. A falu szé­lén összeszedtük felszerelésünket, és gyalog indultunk szálláshelyünkre, Valkonyába. Az eredetileg hat kilométeresre tervezett túránk kicsit hosszabbra sikerült, mert Imi, a túra­vezetőnk, a térképének léptékét elnézte, nem negyvenezres volt, hanem hatvanezres. Szálláshelyünk Valkonya, egy kis zsákfalu Zala megyében. A világ zajától elzártan, er­dővel borított lankás dombok közt, Nagyka­nizsától légvonalban 20 km-re nyugat-észak­nyugati irányban. Lassan ezer év is eltelt azó­ta, hogy adófizető helyként bekerült az ira­tokba, és azóta ott is maradt. Az elmúlt szá­zadok során hol gyarapodott, néha fogyatko­zott a lakosság, de soha nem fenyegette a vá­rossá alakulás veszélye. Jelenleg 72-en élnek itt. A lakók szerint Valkonya a Zalai-dombvidék ékszere, és aki eddig ide látogatott, nem is na­gyon mondott róla mást. A falu végén talál­ható a Rockenbauer Pál Turistaház, melya ré­gi iskolából lett átalakítva. Huszonegy fős kis társaságunk kényelmesen elfért benne. Az idelátogatókat sátorozási lehetőség is várja az arborétumokkal vetekedő szépségű kertben. A buja növényzetű udvaron számtalan asztal és pad, tűzrakóhely, focipálya, és jó esetben még vargánya is van. Kirándulásunk második reggelén a turistaházat 60-as számokkal és idézetekkel díszítettük. Ekkor köszöntöttük fel Erzsébetet, hatvanadik születésnapján. Aztán útnak indultunk Pusztaszentlászlóra, ahol a legenda szerint a kunok üldözte Lász­ló király - az egykor a falu jelenlegi temető­je helyén állt kolostorból vezető alagúton ke­resztül - megszabadult üldözőitől. A kunok megtorlásként a kolostort lerombolták. In­nen ered a névben a puszta előtag. A tele­pülés a seregét összeszedő, a kunok felett győzedelmeskedő, később szentté avatott királyról kapta a Szentlászló nevet. Innen mentünk Börzönce, Oltáré érinté­sével Valkonyára, a közel húsz kilométeres túránkra. Este, a fáradtság levezetésekép­pen tánccal lazítottuk izmainkat. A harmadik napi túránk kiindulópontja Orosztony volt. Meredek emelkedőn át ju­tottunkéi a Postás kulcsosházig, majd a Pu­­pi-hegyen keresztül Újudvarig gyalogoltunk 19 km-t. Útközben megmásztuk a Nagyba­kónaki-szurdokot. Felső­­pannon-tengeri homokkő­be, homokba és márgába ékelődött vízmosta Kő­szikla-szurdok a környék egyedülálló érdekessége. A meder vize a rétegesen elhelyezkedő homokkövek alól és az úgynevezett könnyező falakból szivá­rog. A sziklákat nagy tele­pekben borítja a májmo­ha. A nagykanizsai tévéto­rony mellett elhaladva ér­tünk be Újudvarba (a kö­zépkori latin nyelvű oklevelekben Nova Cu­ria). A falu neve annyit jelent, hogy ezen a he­lyen valaki „új udvart”, azaz udvarházat ala­pított. Visszaérve szállásunkra és az ízletes va­csorát elfogyasztva húsvéti tojásdobáló ver­senyt rendeztünk. A cél: minél távolabb el­dobni a főtt tojást anélkül, hogy az össze­törjön. Az első három helyezett jutalomban részesült. Húsvét első estjét tábortűznél, da­lolással töltöttük. Hétfőn reggel a szokásos locsolást vég­rehajtottuk, hogy turistalányaink el ne her­vadjanak, és persze a tojásokat is begyűj­töttük. A turistaház kitakarítása után Zala­­karosra mentünk, ahol a termálfürdőzésé volt a főszerep. Kellemesen elfáradva a kora délutáni órákban érkeztünk vissza Paksra. Köszönjük a túrát Péter Imre túraveze­tőnknek! Wollner Pál Sakkgyőzelem Április 17-én a sakkcsapatbajnokság első osztályának kilencedik fordulójában si­kerrel nézett szembe az ASE Paks a Hon­véd egyletével. Az Erzsébet Nagy Szállo­dában megrendezett versenyen 7,5-4,5 arányban diadalmaskodtak a paksiak. Ez­zel az NB I. Szabó László-csoport 2010/2011. évi bajnokságában a 2. hely­re került a csapat a versenyben induló 12 csapat között. Az áprilisi fordulót továbbiak követik május folyamán. Az érdeklődők a verse­nyeket az interneten élő közvetítésben is nyomon követhetik: http://www.marxgy.ase.hu/csapatbaj­­noksag/online.html címen. Idén a IX. Marx György emlékversenyt 2011. június 16-27. között rendezik meg az Erzsébet Nagy Szállodában. Wollner Pál Természetes gyógyítóink: a gyógynövények A fenti címmel Pintér Éva kertészmérnök, gyógynövényszakértő tartotta a „Nem titok az egészség” című sorozat utolsó előtti előadá­sát. Egyebek mellett a következők hangzottak el: A növényekkel történő gyógyítás, a fiiote­rápia az emberiséggel egyidős. Nagy előnye a szintetikus gyógyszerekkel szemben, hogy szervezetünk jobban reagál a természetes ha­tóanyagokra, és kevesebb a káros mellékha­tás, ugyanakkor nem ritka, hogy egyszerre többféle szervet, illetve betegséget is érint a gyógyhatás. A gyógynövények többféle szem­pontból csoportosíthatók: 1. A hatóanyag ké­miai összetétele szerint (pl. illóolajos gyógy­növények); 2. Hatáserősség szerint (enyhe és erős hatásúak); 3. A terápiás hatásuk szerint (pl. emésztésre, légutakra hatók); 4. A fel­használt növények szerint (pl. gyökér, virág­zat); 5. A természetben való előfordulásuk szerint (pl. erdők aljnövényzete); 6. Aszerint, hogy vadon termők vagy termesztettek-e. A gyógynövények egyaránt alkalmazhatók kül­sőleg (borogatás, pakolás, öblögetés, fürdő) és belsőleg (inhaláció, gyógytea). Felhaszná­lásuk célja lehet betegségmegelőzés, gyógyí­tás vagy méregtelenítés. Hazánkban több mint 300 gyógynövényfajt használnak, ebből 160-180 faj vadon termő, 50-55 faj pedig ter­mesztett. A kereskedelemben kapható gyógy­növénykészítményekkel szemben hatáso­sabbak a frissen felhasználásra kerülő, saját magunk által gyűjtött vagy termesztett növé­nyek. Ehhez viszont fontos, hogy ismeretekre tegyünk szert ezen a területen. Általános sza­bály, hogy tavasztól őszig a gyógynövények föld feletti részét (levél, virágzat, termés), ősz­szel a föld alatti részét (gyökér, gumó, hagy­ma) kell begyűjteni. Az egyes gyógynövények konkrét ismertetése során szó esett többek között az orvosi zsálya, a csalán, a bodza, az aranyvessző, a galagonya, a vérehulló fecs­kefű, a bojtorján, a lándzsás útifű, a lósóska, a medvehagyma, az aloé és a fokhagyma gyógyhatásairól. Az előadó ezeknek a növé­nyeknek egy-egy példányát el is hozta magá­val, amelyeket a hallgatók élőben tanulmá­nyozhattak, akár haza is vihettek. Prancz Zoltán Természetesen Paks és környéke természeti szépségei is láthatók azon a kiállításon, mely Ter­mészetesen címmel nyílt május 3-án Kecskeméten, a Porta Galériában. Nagy- Batiz Erzsébet képeit bemutató tárlat má­jus végéig tekinthető meg. A kiállított 45 fotóból 15 Pakson, illetve környékén - az Ürgemezőn, az Imsósi erdőben, a Tarka sáfrányosban és Bikácson - készült. A kiállítás címe egyrészt utal Nagy-Batiz Erzsébetnek a természetet bemutató fo­tóválogatására, másrészt tükrözi saját életszemléletét, életvitelét, természet­szeretetét. Nyitott program a főzőklubban A Paksi Reform Főzőklub tízéves működé­se óta első alkalommal nyitott programot hirdetett áprüis 14-én az Atomfitt közösségi helyiségben (Gesztenyés úti barakk). Erre a programra elsősorban a vegetáriánus ételek és a vegaétel-készítés bánt érdeklődőket vár­ta a főzőklub. Nagy Zsuzsa vendégszakács közreműködésével készített menüsor elké­szítésében, kóstolásában vehetett részt a kö­zel harmincfős vendégsereg. Erre az alkalomra készített menüsor: • Előétel: Kovásztalan burgonyaropogós aszalt paradicsomos tofupástétommal • Leves: Erdei gombakrémleves • Főétel: Burgonyagratin gabonakolbász­­szal, ínyenc karfiolsaláta • Desszert: Magvas csavart Az ételek elfogyasztása után főzési ta­nácsadás és előadás zárta a programot. Wollner Pál Föld napi rajzpályázat A Paksi ÖKO Munkacsoport Alapítvány a Föld napja és az erdők nemzetközi éve tiszteletére „Mesél, mesél, mesél az erdő” címmel rajzpályázatot hirdetett. Jantner­­né Oláh Ilona, a munkacsoport vezetője elmondta, hogy 170 körüli pályamunka érkezett be az ovisoktól és az iskolások­tól. Az első, második, harmadik helye­zettek könyvutalványt nyertek, de ren­geteg különdíjat is adományozott a zsű­ri, ezzel is megköszönve a résztvevők munkáját. A beérkezett rajzokból a Vá­rosi Művelődési Központ kiskiállítójában kiállítás nyílt. Wollner Pál Véradás Értesítjük a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemi területén munkát végző valamennyi mun­kavállalót, hogy a PA Zrt. Vöröskereszt Alapszervezete véradó napot szervez. A véradás időpontja: 2011. május 25-én reggel 7 órától délután 14 óráig. A vér­adás helye: I. számú orvosi rendelő. A véradás napján az alkalmassági vizs­gálat szünetel, kérjük és köszönjük munka­­vállalóink megérté­sét. A véradással segí­teni szándékozó mun­kavállalókat a szerve­zők szeretettel várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom