Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
2011. január 9- myiTi paksi atomerőmű-Dízelgenerátorok szabályozó- és vezérlőrendszerének cseréje A dízelgenerátorok az atomerőmű üzembiztonsága szempontjából kiemelkedően fontos berendezések. Jelenleg nagymérvű átalakítás folyik rajtuk, melynek volumenét jól érzékelteti, hogy a kapcsolódó kiviteli tervek összes papírmennyisége kb. két tonnát nyom. Az átalakításról az illetékes szakembert, Solymosi Csaba projektvezetőt kérdeztem.- Mi a szerepe a dízelgenerátoroknak az atomerőmű üzemeltetésében?- Szerepüket a legpontosabban a Végleges Biztonsági Jelentés alapján lehet leírni. A dízelgenerátorok a biztonsági energiaellátó rendszer részét képezik. Feladatuk, hogy a megengedhető feltételek és korlátozások mellett állandóan készenlétben, indítható állapotban legyenek és a külső villamos betáplálás (esetlegesen egyidejűleg a belső váltakozó áramú betáplálás) elvesztésekor, valamint földrengés esetén a kiszolgált létfontosságú (II. kategóriájú) technológiai rendszereket a megkívánt paraméterű villamos energiával lássák el. Ez a biztonsági elosztókból J táplált, a reaktor lehűtésében szerepet j át- i szó 6 és 0,4 kV-os fogyasztókat jelenti, I biztonsági rendszerenként összesen * mintegy 1,8 MW teljesítménnyel.- Mi a célja a jelenlegi átalakításnak?- Az átalakítás több célt is szolgál. Átfogó célja a biztonsági rendszerek megfelelő rendelkezésre állásának biztosítása a továbbiakban is, de a korábbiaknál magasabb színvonalon. További cél a jelenleg fennálló tartalékalkatrész-ellátási gondok, valamint javítási és beállítási problémák megszüntetése. Mindezek mellett fontos még, hogy több új minőségjavító funkció valósul meg, például automatikus szinkronozás, a rendszer önellenőrzése, a fontos technológiai és villamos paraméterek folyamatos figyelése, archiválása, automatikus hibanaplózás stb.- Mely blokkokat érinti az átalakítás, és milyen időintervallumot ölel fel?- A 3-4. blokkot érinti. A kezdést 2002 végétől számítjuk, a befejezést 2011 végére tervezzük. Ez a viszonylag hosszú időszak a fejlesztési javaslat lefektetésével indult, és az ajánlatkéréseken, tervezésen, engedélyezésen át a kivitelezési munkákkal, illetve az üzembe helyezésekkel ér véget.- Milyen szakterületeket érintenek a munkálatok? Mit foglal magába közelebbről a szabályozó és vezérlőrendszer cseréje?- A munkák villamos, irányítástechnikai és gépészeti szakterületeket érintenek. A fordulatszámot szabályozó rendszer cseréje keretében a korábbi szabályzót Woodward EGB 13 P típusú, villamoshidraulikus fordulatszám szabályozó váltja fel, emellett ide kapcsolódnak a dízelmotorokon végzendő gépészeti átalakítások is. Az új szabályozók még nagy terhelésváltozás esetén is a megadott (viszonylag szűk) tartományon belül tartják a dízelmotor fordulatszámát, ami a dízelgenerátor megfelelő paraméterű kimenő feszültségének az alapja. A vezérlőrendszer cseréje magában foglalja a vezérlő funkciók PLC-vel történő megvalósítását, a dízelgépházi 0,4 kV-os villamos elosztókban végzendő készülékcseréket, a dízelgépházi 6 kV-os elosztói védelem korszerűsítését, a kapcsolódó irányítástechnika (hőmérséklet-, nyomásmérések, beavatkozók) korszerűsítését és a régi vezérléshez képest több paraméter, jelzés gyűjtésének, archiválásának megvalósítását, valamint a karbantartás támogatásának biztosítását. Az átalakítás kiterjed még a motor tengelyéről hajtott mechanikus üzemanyag-szivattyú beépítésére (az indulás után nincs szükség az egyenáramú üzemanyag-szivattyúkra, az egyenáramú rendszer kiesése nem okoz leállást), és az akkumulátortöltők cseréjére, vagyis az akkumulátorok cseréjét kiegészítőén korszerű töltő beépítésére.- Milyen jellegű nehézségek jelentkeztek, illetve jelentkeznek az átalakítás megvalósítása során?- Több nehézség is jelentkezett mind az előkészítés (ajánlatkérés, beszerzés, szerződéskötés), mind a konkrét kivitelezési munkák során. Szakmai szempontból az utóbbiak az érdekesebbek. Ezek jellemzően abból fakadnak, hogy a munkaterületen fizikailag kevés a hely, ugyanakkor többféle munka is folyik egy időben (gépenként 110 db új vagy korszerűsített mérés létesül, vannak időszakok, amikor a dízelboxban egy időben kb. 30 fő dolgozik). Emellett a kivitelezés ideje korlátozott, az előszerelés lehetősége pedig mi- J nimális.- Mi a megoldás mindezekre a nehézségekre?- Nincs más megoldás, mint a minél jobb együttműködés megvalósítása és a kölcsönös alkalmazkodás egymáshoz. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani minden munkatársnak, aki közreműködött az eddigi négy gép átalakításában. Prnncz Zoltán A főkonzulensi tevékenység folyamatos A paksi atomerőmű és a főkonzulensi tevékenységben részt vállaló intézetek 2010. november első hetében tartották meg éves, rendszeres értekezletüket Tihanyban. Az értekezlet célja a főkonzulensi tevékenység keretében végzett munkák áttekintése, értékelése, a részt vevő intézetek éves kutatás-fejlesztési tevékenységének ismertetése, valamint az elkövetkező évben várható feladatok meghatározása. Az értekezlet több mint két hónappal ezelőtt zajlott, de aktualitását nem veszíti, hiszen a főkonzulensi tevékenység folyamatos. A programmal kapcsolatban Nagy László fejlesztési és elemzési osztályvezetőtől kértünk tájékoztatást, aki a következő összefoglalást készítette olvasóink számára. Mielőtt az értekezlet részleteit áttekintenénk, érdemes néhány szót ejteni arról, mi is az a „főkonzulensi tevékenység”, miért van erre szüksége az erőműnek. A paksi atomerőmű főkonzulense 1998-tól kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutató Intézete, együttműködve korábban a Villamosenergiaipari Kutatóintézet Atomerőmű Divíziójával, 2010-től kezdődően a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézettel. Csak címszavakban a főkonzulens feladatai: a paksi atomerőmű hosszú távú üzemeltetésével kapcsolatos stratégiai kérdések és feladatok megoldása. A főkonzulens folyamatosan figyelemmel kíséri a paksi atomerőmű biztonsági színvonalát, szükség esetén a biztonság növelése érdekében javaslatokat dolgoz ki, rendelkezésre áll az intézkedések meghozatalához szükséges döntések előkészítésénél, az ezekre vonatkozó előterjesztések, tervek szakvéleményezésénél. A főkonzulens segíti az erőmű vezetését abban, hogy megfelelő előkészületek történjenek az erőmű időszakos hatósági felülvizsgálataira és a nemzetközi szervezetek által végzett vizsgálatokra. A főkonzulensi tevékenység keretében folyik az erőmű 1. szintű valószínűségi biztonsági értékelésének éves karbantartása aktualizálása. A főkonzulensi tevékenység alaptevékenységből és eseti szakértői tevékenységből áll. Az alaptevékenységet éves munkaprogram alapján végzik, melyet az erőművel közösen dolgoznak ki. A szakértői tevékenység keretében engedélyezési eljárásokhoz, biztonsági kérdések értékeléséhez független szakértői véleményt készítenek. A főkonzulensi tevékenység keretében végzett munkák áttekintésének, a stratégiai kérdések megbeszélésének, a jövőbeli tervek kidolgozásának legfontosabb fóruma és a tevékenység legfőbb felügyeleti testületé a főkonzulensi értekezlet. Az értekezletet a főkonzulens szervezi és részt vesznek rajta a tevékenységben részt vállaló intézetek, az erőmű érintett szakmai szervezetei és azok vezetői. Az értekezleten az egyes témák szakértői előadások formájában ismertetik tevékenységük eredményét, melyet annak megvitatása, hasznosításának értékelése követ. Az értekezlet program szerint zajlik, de lehetőség van az egyes témák kötetlen megbeszélésére is. Az értekezlet hangulatára a közvetlenség, a formalitásoktól való távolságtartás a jellemző, ezt jelképezi az a megállapodás, miszerint az értekezleten nem ajánlott a nyakkendős viselet. A 2010. évi értekezlet témái, a korábbi évekéhez hasonlóan igazán szerteágazóak voltak. Elsőként a főkonzulensi alaptevékenység keretében végzett munkákról hallhattunk előadásokat, áttekintést. Ezek közül az alábbi területeket érdemes kiemelni: stratégiai összefoglaló készült a fűtőelemviselkedési kutatás-fejlesztésről annak folytatásáról; vegyészeti területen elvégezték az anomális primerköri kloridkoncentrációk vizsgálatát, valamint a teflontömítések nukleáris iparban történő alkalmazhatóságának megalapozását, összefoglaló készült egy esetleges üzemzavar utáni helyreállítás sugárvédelmi jellegű kérdéseiről, elkészült a kockázatszempontú döntéshozatal bevezetésének előkészítéséhez szükséges stratégiai kérdések összefoglalója. Az alaptevékenységen kívül a főkonzulens több, az erőmű által finanszírozott, hosszú távú üzemeltetési feladat megalapozásához szükséges kutatás-fejlesztési területen is kifejti tevékenységét Az üzemidő-hosszabbítás feltétele a súlyos balesetek bekövetkezésének minimalizálásához, az esetleges következmények enyhítéséhez szükséges intézkedések bevezetése, az elengedhetetlen átalakítások elvégzése. Ehhez a főkonzulens és partnerei megfelelő elemzési hátteret fejlesztettek ki, bizonyos esetekben fizikai kísérleteket végeztek. A balesetkezelési stratégia egyik kulcseleme a reaktortartály külső hűtésének megvalósítása. Ezzel a módszerrel a sérült zóna egy üzemzavart követően a tartályban tartható, a tartály épsége garantálható, töredékére csökkentve ezzel a környezetbe kerülő aktivitást. A tartály külső hűtése jelenleg megoldásra váró feladat, ellenőrizni kellett viszont, hogy a jelenlegi geometriai elrendezésben a megfelelő hűtés megfelelően biztosítható. Ehhez építette fel az AEKI a CERES (Cooling Effectiveness on Reactor External Surface) kísérleti berendezést (Id. ábra), mely a tartály egyik szeletét eredeti méretében modellezi, képes a reaktortartályban jellemző hőáramot létrehozni és vizsgálni a tartály külső hűtésének megfelelőségét. A kísérletek egy részét 2010-ben elvégezték, az eredmények az elképzelés megvalósíthatóságát igazolják. A fentieken túlmenően szerteágazó területekről hallhattunk még előadásokat. A paksi atomerőmű részéről előadások hangzottak el a tokozott üzemanyag és az esetlegesen előforduló inhermetikus kazetták kezeléséről, az irányítástechnikai rekonstrukció szükségességéről, az új, kiégő mérget tartalmazó üzemanyag használatának tapasztalatairól, további üzemanyag-fejlesztési tervekről. Az értekezlet három munkanapja alatt összesen huszonnyolc előadás hangzott el különböző témákban. Szervezett keretek között lezajlott ezeknek a kérdéseknek a megvitatása, az elkövetkező időszak stratégiai kérdéseinek meghatározása. Emellett számtalan szakmai jellegű, kötetlen vitára volt lehetőség a szünetekben, a vacsorák idején, sokszor még utána is éjszakába nyúlóan. Az értekezlet résztvevőinek értékelése szerint sikeres évet és jó hangulatú, de főleg hasznos értekezletet zárhattunk a felkészült előadóknak köszönhetően. A főkonzulensi tevékenység létrehozása szükségszerű volt Magyarországon és létkérdés volt a paksi atomerőmű számára. A részt vevő kutatóintézetek és az erőmű kapcsolata sokkal hamarabb kezdődött, mint ahogy ezt főkonzulensi tevékenységként nevesítettük volna. A ’90-es évek elején, a társadalmi átalakulást követően új kihívásokkal találta szemben magát az erőmű. Igazolni kellett létjogosultságát, biztonságosságát a kor akkori színvonalát tükröző nemzetközi elvárásoknak megfelelően. Nem kisebb volt a tét, mint elkerülni az NDK-s greiswaldi erőmű sorsát, melyet akkor bezártak. A biztonság újraértékeléséhez szükséges eszközök kidolgozása ekkor kezdődött meg az AGNES néven illetett projekt keretében. Ennek következménye egy biztonságnövelő intézkedés-sorozat meghatározása volt, melyet az erőmű közel tíz év alatt sikeresen végrehajtott. Mondhatni éppen időben, még Magyarország Európai Unióba történő csatlakozása előtt. Ezzel elkerülhetővé vált, hogy a csatlakozásnak - Szlovákiától és Bulgáriától eltérően - nem volt akadálya a paksi atomerőmű üzemeltetése, nem korlátozták annak működését. Hasonló kérdések merülnek fel az üzemidő-hoszszabbítással, Paks és az itt élők további sorsával kapcsolatban is. Mindezen stratégiai kérdésekben a megoldást nagyban segítette és remélhetőleg segíti a későbbiekben is a kialakított főkonzulensi rendszer. Nagy László Antianyag Genfből Paul Dirac (1902-1984), ki előbb villamos-mérnök, majd matematikus lett, de a világ angol Nobel-díjas (1933) fizikusként ismeri - Wigner Jenő sógora volt. Az általa megalkotott relativisztikus hullámegyenlet alapján már 1928-ban megjósolta az antianyag létezését. A pozitront viszonylag hamar megtalálták (1933), de a neutrínót csak sokkal később (1970). Antielektron földi környezetben nem fordul elő, kozmikus sugárzásból néha kimutatható. Az eddig ismert legnagyobb energiatermelési lehetőség az anyag-antianyag találkozásakor (annihilációs folyamat) a teljes anyagmennyiség energiává alakul 2xmc2 és elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. Akár a naprendszeren belüli űrkompokhoz is már ilyen hajtómű kellene, de honnan vegyünk antianyagot? Bár az ősrobbanással foglalkozó fizikusok szerint a Nagy Bummkor anyag és antianyag egyaránt keletkezett, az aktív kutatások ellenére a csillagászok az űrben nyomát sem találták. Antianyagot a nagy energiájú ütközések során mesterségesen lehetett előállítani a gyorsítókban (pl. a CERN-ben). Az ALPHA-kísérleten dolgozó kutatók megpróbáltak minél lassabb antiatomokat előállítani, azáltal, hogy a -70 °C antiprotonokat-230 °C pozitronokkal ütköztettek. Az antihidrogén-atomokat -272,5 “C-on sikerült befogni szupravezető mágnesekkel előállított hengeres mágneses mezővel. A kísérlet 335-ször futtatták, közel 10 millió antiprotont és 700 millió pozitront ütköztettek. A reakciókból keletkező antihidrogén-atomok sokaságából azonban csak 38 atomot sikerült eléggé lelassítani a csapdába ejtéshez (2010. november 19.). gyulai Antianyag csapda az ALPHA detektornál A társasági és a magánvagyon védelme Az atomerőművet mint kiemelt fontosságú nukleáris objektumot védő egységek közül az Atomix Biztonsági Szolgálat munkatársai mondhatni napi szinten szembesülnek azzal, hogy a legforgalmasabb útvonalakon, a személyi bejáratokon, a bankjegy-automaták környékén, magántulajdonú tárgyakat (elsősorban kulcscsomókat), okmányokat és pénzt hagynak el a társaság üzemi területén dolgozók. A vagyonőri munka során alapvető követelmény, hogy ha a szolgálati helyeken és azok környezetében nem rendeltetésszerűen ott lévő tárgyat találnak a kollégák, azt szolgálati felettesüknek átadják, mely eseményről jegyzőkönyvet vesznek fel. A talált tárgyakat ezután a rendészeti osztályra továbbítják, ahol jogos tulajdonosuk átveheti azokat. Az elmúlt évben sokkal több talált tárgy gyűlt össze, mint a korábbi esztendőkben. A biztonsági szolgálatnál dolgozó körültekintő és figyelmes munkatársakra ezután is számíthatunk, mégis arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ebben a rohanó világban mindenki próbáljon meg jobban vigyázni személyes tárgyaira, értékeire. GYNYP
