Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-06-01 / 6. szám
6 2011. június- mym paksi atomerőmű-RENDKÍVÜLI OSZTÁLYTABLÓ - AKIK ÜNNEPNAP IS DOLGOZNAK Ez alkalommal műszakos munkarendben dolgozó munkatársakat mutatunk be. Az atomerőműben szép számmal dolgoznak olyan kollégák, akik számára a hétvégék és az ünnepek nem jelentenek természetes módon pihenőnapot. A műszakosok számára nem volt önfeledt családi ünnep sem húsvétkor, sem szabadnap május elsején, ha a munkarend éppen délelőttös, délutános vagy éjszakás műszakba szólította őket. A legutóbbi villamosnapon is, míg mi több ezren éjszakába nyúlóan jókedvűen szórakoztunk, a műszakos kollégák az atomerőműben tették a dolgukat, gondoskodtak az üzemmenetről, a biztonságos működésről. Krizer János főgépész Középiskolai tanulmányait Szekszárdon, az akkori Rózsa Ferenc Szakközépiskolában végezte. Ezt követően gépésztechnikusi képesítést szerzett a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában. A nyári szakmai gyakorlatokat az atomerőműben töltötte, a karbantartási igazgatóságon (káig). Az iskola befejezése után ugyancsak a kaig-on sikerült elhelyezkednie, szerszámgép-karbantartói munkakörben, a Dunacenter Gépszer Kft. alkalmazásban. 1998-ban felvételt nyert az atomerőmű üzemviteli szervezetének külső technológiai osztályára. Kezdetben gépészként végezte munkáját, majd 2007-ben főgépészi kinevezést kapott, mely beosztásban jelenleg is dolgozik. Feladatai igen széles körűek, mivel az általa irányított munkatársakkal nekik kell kiszolgálniuk a különböző segédrendszerekkel (hűtővizekkel, biztonsági energiával, hidrogénnel, nitrogénnel, kis- és nagynyomású levegővel, a helyiségek klimatizálásával) mind a 4 blokk üzemét. Munkakörébe tartozik ezeknek a technológiai rendszereknek az üzemeltetése, felügyelete és ellenőrzése a kapcsolódó üzemeltetési dokumentációknak megfelelően, valamint az általa vezetett műszakban lévő operátor és gépész munkatársak szakmai segítése, illetve munkájuk koordinálása. Emellett a betanuló kollégák felkészítésében is közreműködik. A tavalyi évben, munkatársai javaslatára az Atomerőmű Biztonságos Üzemeltetője díjjal ismerték el az eddigi szakmai tevékenységét. Az elismerésre nagyon büszke, és igen jól esett neki, hogy kollégái kezdeményezték a kitüntetését. A műszakozással kapcsolatban, az ilyen munkarendben dolgozók körében jól ismert mondással fogalmazza meg véleményét: „Megszokni nem könnyű, beletörődünk.” Mint mondja, az ünnepeken kicsit nehezebb, de csak addig rossz, amíg elindulnak otthonról, azután megpróbálnak nem erre gondolni. Az elmúlt több mint tizenhárom év során volt ideje a családjának is hozzászokni a műszakozás jelentette körülményekhez, így a gyerekek már meg sem lepődnek azon, hogy karácsonykor például néha reggel van ajándékosztás. A családi ünnepeket is mindig őhozzá igazítják a családtagok. A munkatársi lojalitásról szólva úgy nyilatkozik, elfogadott módszer, hogy 1 ünnepnapokon nem mennek szabadságra, f és nem terhelik ezzel az R műszakos kollé- I gákat. Ettől eltérni csak a két fél közös meg- i állapodásával lehet. A tapasztalat azt mu- i tatja, hogy ez a hallgatólagos megállapodás 1 jól működik. Szabadidejének eltöltése kapcsán János | arról beszél, hogy mivel családi házban él a I feleségével és két gyermekével, ők és a ház 1 körüli munkák épp elég idejét lekötik. Emel- 1 lett sokat járnak össze a barátaikkal, és ha I még marad ideje, akkor a horgásztavon töl- I tődik fel lelkileg és fizikailag, édesapja tár- I saságában. Prancz Zoltán I Nagy Máté elektrikus Kollégánk 26 éves, Budapesten született, de már kisgyermek kora óta Pakson él. Az általános iskolát itt végezte városunkban. Középiskolai tanulmányait a megyeszékhelyen, Szekszárdon, az Ady Endre Szakképző Iskola villanyszerelői szakán folytatta 2000-2004 között. 2004. augusztus 1- jén atomixes állományban került az erőműbe, a villamos üzemviteli osztályra mint elektrikus. A munkája megfelelő színvonalú és a követelmények szerinti elvégzéséhez jogosító vizsgák letételét írták elő számára is. A sikeres számadás után, 2005 szeptemberében PA Zrt.-s állományba került. A társasági szakmai képzéseken való részvétel után, munka mellett leérettségizett. Jelenleg is tanul, az ESZI-ben erősáramú elektrotechnikusi szakra jár. Elektrikusként a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó villamos berendezések (generátorok, transzformátorok, villamos elosztók) üzemviteli felügyelete a legfőbb feladata. Emellett az erősáramú berendezések karbantartásra való előkészítését végzi. Három műszakban dolgozik amióta itt áll alkalmazásban. A folyamatos műszakozás idáig még nem igen viselte meg - állítja. Majd - ifjú titánként - hozzáteszi, hogy néha rossz érzéssel tölti el, hogy amíg a legnagyobb nyári kánikulában a barátai a strandra járnak, neki a délutános műszakba kell indulnia. S gyakran a szombati összejöveteleket is le kell mondani, mert éjszakás műszakba megy. Ezeket leszámítva szereti a szakmáját és nagyon jó közösségben dolgozik, kezdetektől fogva főnökeinek és kollégáinak sokat köszönhet az általuk nyújtott segítségért. A jövőre vonatkozó tervei között az szerepel, hogy a technikumot befejezze, és majd azután eldől, hogyan folytatja tovább. Két, számára fontos momentumot említett meg, amikor arra kérdeztünk rá, hogy amióta az atomerőműben dolgozik, mely kiemelkedő eseményekre emlékszik vissza szívesen. Egyik, amikor részt vehetett a 2. blokkon történt üzemzavar utáni visszainduláshoz kapcsolódó munkákban. A másik esetben kisebb hibát fedezett fel, melyből nagyobb üzemzavar is kialakulhatott volna, de időben elhárították a gyors észlelést kö- I vetően a problémát. Ezért ügymérnöki juta- I lomban részesült. A menyasszonyával él együtt, de a szü- I lökkel is folyamatos kapcsolatot tart fenn. I Édesapjának, elmondása szerint szintén so- I kát köszönhet, egykor a főnöke volt, még I üzemeltetésvezetőként, és sok mindent ta- I nult tőle. Édesanyja raktárkezelő, testvére I liftfelügyelő munkakörben dolgozik, szintén I itt az erőműben. Hobbija a számítástechnika és az inter- I netezés, emellett a kirándulás és a szóra- I kozás. GYNYP I wmm BH Bni Bors Ferenc primer köri főgépész Szakmai tanulmányait Budapesten, a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola vasútgépészed ágazatán végezte, ahol dízel-villamos mozdony szerelő szakképzettséget szerzett. Szakmai pályafutását az Erőmű Beruházási Vállalatnál (Erbe) kezdte meg. Itt 1976-tól 1985-ig dolgozott. 1985- ben nyert felvételt az atomerőműbe, az akkori Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Primer köri gépész munkakörben kezdett dolgozni a reaktor osztályon. Ugyanitt idővel primer köri főgépésszé nevezték ki. A jelenlegi beosztásában a primer köri technológiai rendszerek üzemeltetése, a működő berendezések ellenőrzése és felügyelete, az ezekkel kapcsolatos tevékenységek irányítása és koordinálása, a primer körben történő munkavégzésekkor a munkaterületek átadásának, illetve átvételének lebonyolítása, a tűzveszélyes munkavégzések engedélyezése, valamint a betanuló primer köri gépész munkatársak mentorálása képezi a legfontosabb feladatait. 2007-ben az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője díjjal ismerték el az ekkor immár hosszú szakmai múltra visszatekintő munkáját. A műszakozásra vonatkozó kérdésemre Ferenc kissé rezignáltan válaszol. Mint mondja, egyre nagyobb megterhelést jelent számára a műszakozás. Hozzáteszi azonban, hogy szerencsére ebből fakadóan különösebb egészségügyi problémája még nem volt. Számos kollégájához hasonlóan ő is azt vallja, hogy a műszakozást megszokni nem lehet, legfeljebb csak bele lehet törődni abba. Azzal kapcsolatban, hogy családja hogyan viszonyul mindehhez, elmondja, hogy mivel már nősülése előtt elkezdte a műszakba járást, náluk ez az életforma vált mintegy természetessé. A gyermekei így nőttek fel, nekik nem furcsa, ha rendszertelenül találkoznak. Az sem számít különösnek, hogy a különböző ünnepek idején is a műszakos busz indulása határozza meg a családdal együtt eltölthető időt. Szavai szerint a felesége is elég jól viseli a munkarendjéből fakadó nehézségeket, bár néha azért zúgolódik is miattuk. A munkatársakkal való viszony és a műszakozás kapcsolatáról szólva leszögezi, hogy a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) meghatározott létszámnak mindig szigorúan meg kell lennie, bármilyen ünnep legyen is éppen. Természetesen a karácsony és a szilveszter a legkritikusabb időszak ebből a szempontból a kollégák között. A műszakok létszáma miatt majdnem mindig helyettesíteni kell, ha valaki nem akar bejönni valamelyik ünnepen. Mivel a műszakok összetétele eltérő a családos és a nem családos munkatársak arányának szempontjától, nem mindig lehet teljesíteni az ide vonatkozó kívánságokat. Úgy tapasztalja, hogy van, aki könnyebben, és van, aki nehezebben fogadja el ezt. Szabadidejének eltöltése kapcsán úgy nyilatkozik, hogy kifejezett hobbija ugyan nincsen, de mivel családi házban laknak, ez elég sok változatos elfoglaltságot biztosít számára. Szerelői múltjából adódóan szeret mindenféle gépezetet javítgatni. Ezenkívül, ha a Duna vízállása engedi, nyaranta sok kellemes délutánt és hétvégét tölt családtagjaival és barátaival a Duna-parton és a vízen. Prancz Zoltán Krancz István művezető 1979-ben finommechanikai mű, szerész szakon végzett a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskolá„ ban. Az érettségi < vizsga után Kapos- S váron folytatta ta§ ! nulmányait, repüi\_________ 1 lőgép-szerelői szakmát tanult a Rippl-Rónai József Szakmunkásképző Intézetben. Az 1981-es záróvizsgát 18 hónapos katonai szolgálat követte. 1983 márciusában állt munkába a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál pneumatikus műszerészként. Három év elteltével, 1986 áprilisában került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Műszakos munkarendben irányítástechnikai üzemviteli műszerész munkakörben helyezkedett el a „D” műszakban. Majd 2006 decemberében felkérést kapott a művezetői beosztásra akkori osztályvezetőjétől, Gergely Lászlótól. A munkakör betöltésének a hatósági jogosító vizsga letétele is előfeltétele volt. így az alapos felkészülést követően 2007 októberében sikeres minősítést szerzett, majd november elsején megkapta a kinevezést az I-es kiépítés „D” műszak irányítástechnikai művezetői beosztására. „21, műszerészként eltöltött év után az új munkakörrel együtt járó kihívásokat nehéz volt megszokni” - jegyezte meg. Feladatai immáron a művezetői egység hatáskörébe tartozó technológiai rendszerek üzemeltetésére és ellenőrzésére, valamint a művezetői egységbe tartozó munkavállalók koordinálására, ellenőrzésére terjed ki. Munkája elismeréseképpen 2008 májusában az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője díjban részesült, mely nagy megtiszteltetés volt számára. A vállalathoz kerülése óta folyamatosan három műszakban dolgozik. Ehhez a munkarendhez eleinte nehéz volt hozzászoknia, különösen a családi programokkal való öszszeegyeztethetőség okozott számára nehézségeket. Egy idő után azért a család is alkalmazkodott a munkarendhez, amelyhez - úgy véli - a felesége segítő közreműködése elengedhetetlen volt. 1984 óta él házasságban, neje a szekszárdi Baka István Általános Iskolában angoltanárként dolgozik. Két gyermeke van, fia, Gábor a Pécsi Tudományegyetem jogi karának végzős hallgatója, lánya, Noémi tavaly nyáron szerezte meg diplomáját kommunikáció és média szakon, jelenleg mesterképzésen vesz részt. Szabadidej ét szívesen tölti barkácsolással j és házkörüli munkákkal. GYNYP [ Szakmák az atomerőműben Sorozatunkban ezúttal a szerviz főosztály gépész szerviz osztályának fejlesztő művezetői egységénél tettünk látogatást. Darnai István GÉPI FORGÁCSOLÓ- Mióta dolgozol az erőműben?- 1977 novemberében, pályakezdő fiatalként kerültem a céghez. Tanulmányaimat Szekszárdon végeztem, az atomerőműbe a biztos háttér és a szakmai kihívás miatt jelentkeztem.- Milyen feladatok tartoznak hozzátok?- A fejlesztő műhelyben a helyszíni megmunkálásokkal foglalkozunk Az olyan berendezéseket, amelyeket nem lehet szétszerelni, illetve kivenni a rendszerből, a helyszínen kell felszabályozni, megmunkálni. Ilyen például a TJ-s hőcserélő membránvágása, a fő elzáró tolózár membránvágása, a generátor-tengelyváll helyszíni köszörülése. Erre a munkára speciális eszközeink vannak, ilyen például a kifejezetten nekünk kifejlesztett, hordozható CNC (számítógép által vezérelt) menetmaró gépünk. Természetesen hagyományos forgácsológépekkel is dolgozunk, mert van olyan alkatrész, amit sokkal célszerűbb és gyorsabb hagyományos gépek segítségével elkészíteni. CNC-vel a bonyolult alakzatokat (pl. csigaalakzat), valamint az olyan alkatrészeket célszerű legyártani, amelyeket a hagyományos maró- és esztergálógépekkel csak nagyon körülményesen vagy egyáltalán nem lehetne megvalósítani. Miután megkapjuk az elkészítendő alkatrész műszaki rajzát, alaposan át kell gondolni, melyik szerszámgép lenne a legmegfelelőbb az adott darab elkészítéséhez. Ezt követően - amennyiben a CNC-gép a legalkalmasabb a feladatra - a CNC vezérlő számítógépén megírom a szükséges programot. Ezután minden esetben elkészíttetünk a géppel egy próbadarabot. Ha ez a mintapéldány átmegy a minőségellenőrzésen, akkor következhet az alkatrész végleges példányának a legyártása. Szakmánk szépségét is ez adja, hiszen az egész alkotási folyamat eredményeként a durva, nyers munkadarabokból fényes, működőképes, igen változatos funkciókat betöltő alkatrészek lesznek. A jó munka szempontjából lényeges, hogy a műhelyben nagyon jó a kollektíva. A művezetői egységnél jelenleg nyolcán dolgozunk, mindenkinek más a szakmailag erős pontja, ezért jól kiegészítjük egymást, és senki sem féltékeny a másikra.- 34 éves pályafutásod alatt mi volt a legnagyobb szakmai kihívást jelentő feladat?- 2009-ben a 3. blokki 6-os turbina nagynyomású házának az osztósíkmenetét bővítettük M42ről M48 *4-re. Ez nem szokványos munka, addig ilyen még nem volt itt az erőműben.- Család? Hobbi?- Nős vagyok, feleségemmel 31 éve boldog házasságban élünk. Három fiunk van, ők 30-28-23 évesek. Mindhárman műszaki érdeklődésűek, az idősebbik mérnöktanár (építőmérnök), középső közlekedésmérnök, a kisebbik jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen katonai mérnök szakon tanul. A hobbim a zene, a Városi Fúvószenekarban, valamint a Roger Schilling Fúvószenekarban tubázom. Mivel sok fellépésünk van, a családi elfoglaltságok mellett ez teljes egészében kitölti a szabadidőmet. Kárpáti Viktor A felkészülésbe befektetett energia megtérült A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Tolna Megyei Tűzoltószövetség 2011. május 27-én Tolnán rendezte meg a megyei tűzoltóversenyt A versenyen az Atomerőmű Tűzoltóság csapata három versenyszámban mérte össze tudását. A versenyszámok a következők voltak: 100 méteres akadálypálya, 4x100 méteres akadályváltó futás és kismotorfecskendő-szerelés. A versenyen Tolna megye hivatásos tűzoltó-parancsnokságai és az Atomerőmű Tűzoltóság csapata állt rajthoz. A verseny mindhárom versenyszámát az Atomerőmű Tűzoltóság csapata nyerte meg, így az összesített végeredménynél is az atomerőműves gárda állhatott a dobogó tetejére. A 100 méteres akadálypálya eredményét nemcsak csapatszinten, hanem egyénileg is jutalmazták, ahol az első helyezést Szabó Tamás, az Atomerőmű Tűzoltóság csapatának tagja szerezte meg 20,27 másodperccel, 0,03 másodperccel megelőzve a Dombóvár csapatát képviselő Gulyás Istvánt. A kiváló eredményt elért csapat tagjai: Hingl János, Horváth József, Cseh János, Papp Szilárd, Nagy Norbert, Szabó Tamás, Váncsodi Tibor, Viniczai Ferenc, Gyöngyösi Tamás, Szénási Attila. A csapat vezetője: Major István. A csapat edzője: Pesztericz Rajmund.
